Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett az életének 73 évében elhunyt Balsai István alkotmánybíróról. Balsai István 1990 és 1994 között volt Antall József, majd Boross Péter kormányának minisztere. 1990-től országgyűlési képviselő: előbb az MDF-frakcióban, 2004-től függetlenként, 2005-től pedig a Fidesz-KDNP-frakcióban dolgozott. Alkotmánybírónak 2011-ben választották.
A házelnök közölte, Balsai István nemcsak jogászként volt aktív, hanem negyven évi diktatúra után a magyar jogállam alapjait lefektető törvények jelentős része is nevéhez köthető.
A képviselők néma felállással tisztelegtek Balsai István emléke előtt.
Kövér László bejelentette, Bana Tibor március 2-án arról tájékoztatta, hogy kilépett a Jobbik-frakcióból, amelynek létszáma így 19 fős lett.

Párbeszéd: feminista politikára van szükség

Tordai Bence (Párbeszéd) a március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából feminista politikát szorgalmazott. Szerinte ma egy férfiközpontú, patriarchális társadalomban élünk és ez nem fair, igazságosságra, nemek közti egyenlőségre van szükség, vagyis feminista politikára. Hozzátette: az elmúlt tíz évben macsó, agresszív és nőellenes fideszes politikát lehetett látni, a Fidesz "az asszony nem ember kultúráját gyakorolja", ezt kell felváltania egy békés, a nők és férfiak egyenlőségét célzó feminista, zöld, baloldali politikának.
Tordai Bence az egyik legnagyobb igazságtalanságnak nevezte a nők és férfiak közötti bérkülönbséget. Elmondta, a nők napi egy órával többet dolgoznak, ennek nagy része alulfizetett vagy fizetetlen munka. A bérkülönbség a férfiak javára havi bruttó 68 ezer forint, azaz a nők évente két hónapot ingyen dolgoznak - tette hozzá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétköznapi sárdobálásnak minősítette a képviselő felszólalását. Azt mondta, nők nélkül csonka lenne a férfiak élete.
Azt firtatta, valóban azt az embert szeretné-e a képviselő miniszterelnöknek vagy a miniszterelnök házastársának, aki korábban azt mondta: az öregecskedő feleségét mindenki lecseréli fiatalabbra. Ez önnek belefér a progresszív, zöld baloldaliságba? - kérdezte.
Elmondta, a kormány tevékenységének következtében 20 éve nem volt olyan magas a női foglalkoztatás, mint most. A bérkülönbség egyötöde elpárolgott a Fidesz kormányzása idején - hangsúlyozta.

LMP: szigorúbb klímacélokra van szükség

Schmuck Erzsébet (LMP) szigorúbb klímacélokat szorgalmazott. Elmondta, 2030-ra a jelenlegi 50-55 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés helyett 65 százalékos csökkentésre van szükség, az uniós karbonsemlegességet pedig 2050 helyett 2040-re kell elérni. Indoklásként elmondta, az éghajlatváltozás rendkívüli módon gyorsul, ennek komoly egészségügyi és gazdasági vonatkozásai vannak, ezt mindenki érzékelheti a drasztikusan növekedő élelmiszerárakban.
Közölte, novemberben klímacsúcs lesz Glasgow-ban, amire Magyarországnak is fel kell készülnie. Érdemi párbeszédre van szükség a parlamentben, ne az Országgyűlés nélkül döntsön a kormány! - javasolta.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány az egyetlen politikai szereplő, amely intézkedéseket tett a klímavédelem érdekében. Azt javasolta, hogy az ellenzék vegyen részt a parlamentben annak a klímavédelmi határozatnak a megvitatásában, amelyet ő maga kezdeményezett.
Elmondta, Brüsszelben egyezségre jutottak a tagállamok abban, hogy 2050-re szén-dioxid-mentes legyen az európai gazdaság, és ezt Magyarországon is el tudják érni. Szerinte a legnagyobb szennyezőknek kell fizetni, és az intézkedések nem járhatnak az energia- és élelmiszerárak növekedésével.

Az új koronavírus elleni fellépés kapcsán a DK képviselője Kásler Miklós szakminisztert kritizálta, az MSZP politikusa az iskolai tavaszi szünet előrehozását vetette fel, a Jobbik frakcióvezetője pedig a kormányt bírálta hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

DK: Káslert tegyék ki az operatív törzsből!

Oláh Lajos (DK) a koronavírussal kapcsolatban arra szólította fel a kormányt, hogy tegyék ki Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét az operatív törzsből, mert a DK értékelése szerint tárcavezető mind egészségügyért, mind oktatásért felelős miniszterként megbukott. Úgy fogalmazott: hazudna, ha azt mondaná, hogy az operatív törzs munkáját a profizmus hatja át, és ennek Kásler Miklós az oka.
A DK 14 pontos javaslatcsomagját ajánlotta a kormány figyelmébe, és határozott álláspontot várt a kormánytól a rendezvények lemondásával kapcsolatban.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet: Kásler Miklósnak több évtizedes egészségügyi intézményvezetői tapasztalata van. Legyenek kicsivel több tisztelettel! - figyelmeztetett.
Az államtitkár ismertetése szerint jelenleg 9 fertőzöttről tudnak Magyarországon és 67-en vannak karanténban, az Olaszországban járt diákcsoport ugyanakkor elhagyhatta a kórházat. Elmondta: folytatódik a Szent László kórházban a férőhelyek bővítése, és folyamatosan zajlik azok beazonosítása, akik fertőzöttel érintkezhettek.
Megerősítette: a koronavírus elleni védekezés ügye nem pártpolitikai ügy, hanem összefogást, higgadtságot, és felelősségteljes magatartást igényel. Kérdés, hogy a DK a nyers pártpolitikai utat választja, vagy úgy dönt, hogy hozzátesznek valamit a munkához - fogalmazott.

MSZP: ha szükséges hozzák előre a tavaszi szünetet az iskolákban!

Harangozó Tamás (MSZP) köszönetet mondott az operatív törzs, a rendvédelem, az egészségügy munkatársainak és az államigazgatásban dolgozóknak a koronavírussal kapcsolatos munkájukért.
Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is 400 üres, betöltetlen körzeti orvosi hely van Magyarországon, miközben Olaszországban 20 ezer egészségügyi dolgozót vesznek fel azonnal, és megkönnyítik egészségügyi intézmények műszerek beszerzését. Arra kérte a kormányt, hogy mérje fel a lélegeztetőgépek számát és szerezze be késlekedés nélkül a szükséges eszközöket.
A kabinetet arra is felkérte: intézkedjen, hogy minden iskolában egyforma módon jelenjenek meg a fertőtlenítés eszközei, illetve fontolja meg, hogy ha szükséges, a tavaszi szünet előrehozásával reagáljon a járványügyi helyzetre.
Azt is felvetette: át kellene tekinteni a járványügyi helyzettel kapcsolatos munkaügyi szabályokat és tájékoztatni kellene az állampolgárokat a jogaikról és kötelességeikről. Úgy vélte: ha valamikor, akkor most indokolt lenne, hogy minden 18 év feletti magyar névre szóló levelet kapjon a koronavírussal kapcsolatos helyzetről.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára megerősítette: a javaslatok jó részével már foglakozott az operatív törzs. Megerősítette: minden forrás biztosít a kormány a koronavírus elleni védekezésre. Hangsúlyozta: teljes mértékű a nyilvánosság az ügyben, az állampolgárok napi 24 órában kérhetnek információkat ingyenes zöld számon és az interneten is.

Jobbik: keleti típusú rezsim helyett nyugati jólétet és demokráciát!

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője a kormányt bírálta a koronavírus elleni védekezés, a migráció, a nyugdíjasok helyzete és az átlag alatt kereső dolgozók miatt. Úgy vélte: a kormány felkészülhetett volna a koronavírus elleni védekezésre, azonban az egészségügyi ágazat romokban hever. Ideje lenne minisztert cserélni - jegyezte meg.
Úgy értékelt: a migrációra és a közelgő gazdasági válságra sem készült fel a kormány. Ébredjenek fel, hogy milyen állapotban van az ország, milyen állapotban várja a gazdasági válságot - szólította fel a kormányoldalt. A képviselő inflációkövető nyugdíjemelést, az átlag alatt keresők személyi jövedelemadójának elengedését, a magyar családok anyagi megerősítését, a megélhetési válság mérséklését követelte, azzal vádolva a kormányoldalt, hogy keleti típusú rezsimet építenek Magyarországon. A Jobbik ezzel szemben nyugati jólétet és nyugati demokráciát szeretne - jelentette ki.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára álszent, "összevissza katyvasznak" nevezte a képviselő felszólalását, arra emlékeztetve, hogy éppen a Jobbik volt, amely korábban a keleti típusú, autoriter iráni Forradalmi Gárdát példaként állította Magyarország elé.
Az egészségügy állapotával kapcsolatban álszentséggel vádolta Jakab Pétert, arra hivatkozva: a Jobbik most azokkal van szövetségben, akik 2002 és 2010 között elsorvasztották az egészségügyet. A számok azt mutatják, hogy most 700 milliárd forinttal több van egészségügyben, és hatezerrel több orvos dolgozik, mint 2010-ben - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a hazában való gondolkodás nem trükk, mutatvány vagy politikai gúnya, amit fel lehet ölteni; a kormányoldal minden felszólalásával a nemzet ügyét tartja szem előtt.

A fiatalok hazafias neveléséről, és koronavírus terjedésével a járványveszély fokozódásáról is szó volt napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben. A képviselők ezt követően elfogadták az ülés napirendjét.

KDNP: az a cél, hogy a magyar fiatalok szeressék a hazájukat

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy "káosz fenyegeti a világot", miközben soha nem látott együttműködésre lenne szükség. Itthon is - bár a napirend előtti hozzászólások alapján kevés esély van rá - jó lenne kísérletet tenni a közös nemzeti nevező megtalálására - jegyezte meg. A KDNP-s politikus szerint ilyen lehet a szülőföld szeretete, tisztelete. Úgy látta: a haza semmivel sem pótolható érték, s a gyermekek nevelése során kulcsfontosságú, hogy kötődjenek a nemzeti értékekhez, ismerjék azokat. A KDNP-s képviselő a Szemere Miklósról elnevezett programra hívta fel a figyelmet, amely egy vetélkedősorozattal indul iskolások számára. A cél, a magyar nemzeti értékek, a hungarikumok megismertetése, valamint a magyar irodalom, a kultúra, a történelem pozitív személyiségeinek a felmutatása - jelezte.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a honvédség lehet a legnagyobb nyertese a programnak. Kitért a Magyar Honvédség katonai és védelmi képességeinek erősítésére, a Zrínyi 2026 programra, ami alapján nemcsak modern, hanem egy új szellemű honvédséget kell létrehozni. Az a cél, hogy a térség legmodernebb és legütőképesebb hadserege jöhessen létre - hangsúlyozta, hozzátéve: ebben óriási szerepe van a honvédelmi nevelésnek. Megjegyezte: 2010 előtt nem volt akarat, hogy a gyermekeket hazafias szellemben neveljék.

Fidesz: nemcsak a biztonsági veszély, a járványveszély is fokozódhat

Halász János (Fidesz) utalva a nemzetbiztonsági bizottság előző heti, zárt ülésén elhangzott tájékoztatóra, elmondta: Magyarországra is veszélyes a Törökország felől megindult migránsáradat. A hírek szerint több tízezren vannak a török-görög határon, és Európa belseje felé tartanak. A balkáni helyzet miatt enélkül is akár több százezres migránsáradat állhat össze - figyelmeztetett a képviselő. Hozzátette: aktivizálódtak a Soros-szervezetek is, és biztatják a migránsokat. Halász János értékelése szerint még súlyosabb lehet a helyzet, mint 2015-ben.
Kitért arra is, hogy mára az vált általános meggyőződéssé, amit Magyarország 2015-ben hangoztatott, azaz Európa határait bárhol éri támadás, meg kell védeni az illegális migrációtól. A Görögországnak nyújtott uniós segítséget Magyarország üdvözli és támogatja, jó lenne, ha hazánk is kapott volna, illetve kapna brüsszeli segítséget határai megvédéséhez. Az is jó lenne, ha minden parlamenti párt támogatná Magyarország és a magyar emberek védelmét. Ezzel azonban úgy tűnik, megint egyedül maradnak, Gyurcsányék és a szocialisták kezdettől bírálják a magyar határvédelmet. A múlt héten a szocialisták alelnöke arra utalgatott, hogy szerinte felesleges a kerítés, nem valódi, hanem pszichikai akadály - közölte.
Leszögezte: a Fidesz kitart a kerítés, a határvédelem és a tranzitzónák ideiglenes bezárása mellett. Kitért arra is, hogy nemcsak a biztonsági, hanem a járványveszély is fokozódhat. A most megindult migránsok nem szíriai területekről jönnek, hanem zöme Iránon, vagy Iránon keresztül, amely a koronavírus egyik gócpontja.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi állampolgároknak is alá kell vetniük magukat a járványügyi intézkedéseknek. Ha nem teszik, szabálysértést vagy bűncselekményt követhetnek el, és az ellenszegülők további magyarországi tartózkodásukat is kockáztathatják. Kitért arra a kormányzati intézkedésre, mellyel meghosszabbították a tömeges migráció okozta válsághelyzetet, és felfüggesztik a vízum kiadását az iráni állampolgárok számára. Folyamatosan szűrik az Olaszországból, Németországból vagy Franciaországból érkező utasokat, a milánói repülőjáratokat felfüggesztették. Az emberélet védelme a legfontosabb, és a hatékony védekezés mindenkitől követel erőfeszítéseket, mindenkinek ki kell vennie a részét - mutatott rá az államtitkár, aki kérte, mindenki folyamatosan figyelje a hatóságok tájékoztatását.

Képviselői eskütétel, napirend

Letette esküjét a dunaújvárosi időközi országgyűlési választás győztese, Kálló Gergely a Jobbik képviselőjeként. Az időközi választást Pintér Tamás képviselő megüresedett mandátuma miatt tartották, akit tavaly Dunaújváros polgármesterévé választottak, így lemondott.
Ezt követően a Ház elfogadta napirendjét, annak megfelelően, ahogyan azt a házelnök előterjesztette.
A képviselők úgy döntöttek, hogy nem adják ki Kocsis Máté (Fidesz) mentelmi jogát, amelyet magánvádas eljárásban kezdeményeztek. Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke elmondta: a bizottság a gyakorlatának megfelelően nem tartalmilag vizsgálta a kezdeményezést, csupán azt nézte, hogy közvádas-e az ügy, de mivel nem az, azt javasolják a Háznak, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogot.
A Ház 35 igen voks mellet, 127 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett utasította el a kezdeményezést.

A határvédelemről, az iparűzési adóról, a koronavírus gazdasági hatásairól is szó volt az interpellációk sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: miért nem állítható vissza a határőrség?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a migrációról szólva érthetetlennek nevezte, hogy a kormány elzárkózik az önálló határőrség visszaállításától. A politikus ennek indokára kérdezett rá.
Tarthatatlannak nevezte, hogy a határvédelmet a rendőrség és a honvédség lássa el közösen, mert a határvédelem speciális képzést igényel, nem illeszkedik az érintettek életpályájába, de ennek eredményeként a falvak, kisvárosok védelme is csorbul.  
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: minden támadás ellen megvédhető az ország, ezt a szolgálatot pedig az unió országai is elismerik.
Nem igaz, hogy egyes települések védelem nélkül maradnának, mindenhol szolgál rendőr - szögezte le. Kijelentette azt is, hogy a rendőrök a kettős feladatot eredményesen látják el.
Nem szükséges a szervezeti átalakítás, hiszen a rendszer működik, amelyben  határvadászok, határrendészeti igazgatóságok is dolgoznak - ismertette.
A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 115 igen szavazattal, 48 nem és 1 tartózkodás mellett.

MSZP: mi lesz az iparűzési adóval?

Szabó Sándor (MSZP) az iparűzési adó esetleges átalakítására, az önkormányzatoktól történő elvonásának tervére kérdezett rá, amelyet a Nemzeti Versenyképességi Tanács javasolt. Azt kérte, hogy a kormány gondolja át az ötletet, mert igazságtalan, hogy forrásokat vonnak el az önkormányzatoktól.
Szólt az üzemanyagok jövedéki adójáról is, amelyek az útfelújításokat szolgálnák, mégsem kapnak abból a helyhatóságok. Azt is kezdeményezte, hogy a mintegy 750 milliárd forintos bevétel harmadát az állam adja át az önkormányzatok útfelújítására.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára kijelentette: a kormány eddig is az adócsökkentésekkel biztosította az ország versenyképességét, és érte el, hogy a gazdasági növekedés kiemelkedő legyen az unióban.
Ezért javasolta a versenyképességi tanács az évenként mintegy 10 százalékkal növekvő bevételt hozó iparűzési adó csökkentését is, döntés azonban semmilyen szinten nem született, az önkormányzatokkal tárgyalnak erről.
A képviselő javaslatát a jövedéki adó egy részének átadásáról az államtitkár értelmezhetetlennek nevezte, amely a teljes költségvetési szemlélet átalakítását jelentené.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen: 115 igen szavazattal, 43 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett.

DK: hogyan hárítják el a koronavírus-járvány gazdasági hatásait?

A koronavírus-járvány gazdasági következményeiről kérdezte a pénzügyminisztert Varju László (DK), azt hangoztatva: az egészségügy felkészültsége utáni következő kérdés az lesz, hogyan reagál a helyzetre a gazdaság.
Arra emlékeztetett: a járvány kiindulópontja a világ GDP-jének ötödét adó Kína, a hatások pedig már érzékelhetőek a járműiparban éppúgy, mint a vasúti- és légiközlekedés csökkenésében, azaz a válság már az ajtónkon kopogtat. Hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben gazdaságélénkítő lépésekre van szükség.
Válaszában Tállai András államtitkár jelezte: a kormány idejében felkészült a koronavírus jelentette kockázatokra, legfontosabb feladatának a magyar emberek egészségének, biztonságának, életének védelmét tekintve.
Hozzátette: a járvány egészségügyi veszélyeivel szembeni védekezés megelőzi a gazdaságélénkítő lépéseket, amelyekre májusban a költségvetés tervezete és a kapcsolódó adószabály-módosítások benyújtásakor kerülhet sor.
Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt években jelentősen javultak az egyensúlyi folyamatok, így a magyar gazdaság erős és felkészült a kihívásokra.
A választ az interpelláló nem fogadta el, a plénum azonban - 111 igen, 43 nem és egy tartózkodó szavazat mellett - igen.

LMP: mit tenne a pénzügyi tárca a forint gyengesége ellen?

Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte a pénzügyminisztertől, milyen mértékben befolyásolja a 2021-es költségvetés tervezését a történelmi mélyponton lévő forint.
Hangsúlyozta: nem mindegy az árfolyam, ahogyan az sem, milyen kurzuson tervezik a 2021-es költségvetést, hiszen miközben az idei büdzsé 320,9 forintos euróárfolyammal számol, napjainkban 335-340 forinton váltják a közös európai fizetőeszközt.
Előzetes felmérés szerint a folytatás sem lesz szebb - jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki a forint további gyengülését prognosztizálta, arról érdeklődve, hogyan lehet megállítani ezt a trendet, illetve a tárca milyen árfolyamsávot tartana elfogadhatónak.
Tállai András államtitkár azzal kezdte válaszát: "nem a Fidesz-KDNP kormánytól kell félteni a költségvetést, egyáltalán a magyar gazdaságot", hiszen az elmúlt tíz évben megmutatták, hogy felelősen gazdálkodnak, a folyamatokat megfelelő útra tudják terelni.
Példaként hozta fel, hogy miközben 2002 és 2010 között "tönkretették az országot" a szocialista és liberális kormányok, míg 2012 óta az uniós kritériumok alatt maradt a költségvetés hiánya, ami hosszú távon egyensúlyi állapothoz vezethet el, a gazdaság pedig 2013 óta stabil és kiegyensúlyozott pályán mozog a gazdaság.
Megjegyezte: a Pénzügyminisztériumnak se célja, se módja nincsen hatást gyakorolni az árfolyamokra, de ezt nem is engedi meg a jegybanktörvény, hiszen ez a tevékenység a Magyar Nemzeti Bank feladatai közé tartozik.
A kérdező a választ nem fogadta el, a plénum viszont 11  támogató, 42 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett igen.

A lakossági energetikai programokról, a börtönbizniszről és a kultúrpolitikáról is kérdezték az interpelláló képviselők hétfőn a parlamentben a kormány tagjait.

Párbeszéd: hol marad a lakossági energetikai program?

Miért hiányzik a lakossági energiahatékonysági program a kormány klímavédelmi akciótervéből? - kérdezte az interpellációját frakciótársával, Tordai Bencével közösen benyújtó Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) az innovációs és technológiai minisztertől.
Arról beszélt: a klímaváltozás elleni fellépést ezzel a programmal kellene kezdeni, hiszen "nincs ma biztosabb hatású éghajlatvédelmi elképzelés idehaza, mint az otthonok szigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszerek korszerűsítése".
Utalt rá: ez a Fidesz 2010-es választási programjában is szerepelt.
Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára azt hangsúlyozta: a kormány kiemelt ügyként kezeli a teremtett világ védelmét, tisztában van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fontosságával és sürgősségével, valamint azzal, milyen feladatai származnak abból az országnak.
Utalt rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében konkrét feladatokat tartalmazó természet- és klímavédelmi akciótervet hirdetett meg, ez pedig egyebek mellett rögzíti, hogy segíteni kell a lakossági energiafelhasználás hatékonyságának fokozását.
Hangsúlyozta: a kormány számára a magyar emberek érdeke a legfontosabb, abban pedig szerepel a tiszta víz, levegő és környezet megléte.
A képviselő által el nem fogadott választ a parlament 113 támogató és 44 ellenszavazat, valamint egy tartózkodás mellett mondott igent.

Fidesz: hazánkban a bűnözőknek nem jutalom, hanem büntetés jár

Salacz László (Fidesz) hangsúlyozta: világossá kell tenni, hogy hazánkban a bűnözőknek nem jutalom, hanem büntetés jár, valamint azt is, hogy senkinek nincs joga beavatkozni a magyarok hétköznapi életébe feszültségek generálásával.
Közölte: az elmúlt hetekben a társadalom igazságérzetét alaposan megrázó ügyek kerültek elő, ilyen a börtönbiznisz vagy a gyöngyöspatai szegregációs ügy, amelyek hátterében külföldről pénzelt szervezetek agitálásáról van szó. A Soros-alapítvány kifizetési listáján szereplő provokátorok korábban is tettek kísérleteket a kormány megbuktatására, és ebben a kisebbségi csoportok hergelésétől, a joggal való visszaéléstől sem riadnak vissza - fogalmazott.
A politikus úgy vélte, éppen ezért kiváló ötlet a nemzeti konzultáció, mert így magyarok széles tömege mondhatja el a véleményét a mindennapjaikat meghatározó kérdésekről. A konzultáció ezért alkalmas egyetértési pontok kialakítására - tette hozzá.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár válaszában elmondta: Soros György "úgymond civil szervezetei" különböző témákban az egész országot megrázó lépéseket tesznek, ilyen a börtönbiznisz, amelynek keretében 12 ezer pert indítottak. További témaként említette az illegális migrációt, ezek a szervezetek - mondta - szervezik a bevándorlást és Magyarország ellen uszítanak Brüsszelben.
Kiemelte: a nemzeti konzultáció révén az emberek választ adhatnak ezekre a kérdésekre, és a válaszokat a jogalkotásnak kötelessége figyelembe venni, ezek alapján meghozni döntéseit.
A képviselő elfogadta a választ.

Jobbik: káosszal terhelt a kormány kultúrpolitikája

Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt, hogy káosszal és kapkodással terhelt az a politika, amellyel a kormány a magyar kulturális élethez viszonyul. Ezzel szemben a Jobbik a kultúra és annak művelői pártján áll - jelentette ki.
Közölte: amikor a kulturális törvényt módosító csomagról vitáztak, aggódó magyarok tiltakoztak, és ő már akkor is azt mondta, hogy aggályos az a magatartás, amelyet a Fidesz tanúsított, amikor zaklatni kezdte a magyar kultúra művelőit is. Sovány vigasz, hogy végül nem az előzetes tervezetnek megfelelő szöveget fogadtak el - fűzte hozzá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minderre elmondta: fontos a nemzeti kultúra megerősítése, mert ez "az identitásunk alapja". A kormány elkötelezett emellett, amit az is mutat, hogy európai összehasonlításban kifejezetten sokat fordít a kultúrára - mutatott rá.
A képviselőnek azt mondta: az önök kultúrpolitikája "széles ívet írt le" az elmúlt években. Nem igaz, hogy rombolás történt volna a felsőoktatásban, az egyetemi rangsorok szép eredményeket mutatnak.
A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 104 igen szavazattal - 40 nem és 1 tartózkodás mellett - elfogadta.

A nevelőszülői rendszerről, a mediánbérről, a nyugdíjak emeléséről, a koronavírusról és a szociális szektorról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben, az interpellációk között.

KDNP: mit tesz a kormány a nevelőszülői rendszer megerősítéséért?

Szászfalvi László (KDNP) azt kérdezte, mit tesz a kormány a nevelőszülői rendszer megerősítése és továbbfejlesztése érdekében. Kifejtette: ma a nevelőszülők száma mintegy 5800, ők saját otthonukban nyújtanak ellátást a náluk elhelyezett gyermekeknek. Emlékeztetett, hogy január 1-jétől bevezették a nevelőszülői gyedet.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára válaszában közölte: ha egy gyermek nem tud vér szerinti családban nevelkedni, még mindig jobb, ha nevelőszülőknél él, mint intézményben. Tavaly 150-nel nőtt azoknak a nevelőszülőknek a száma, akik foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkeznek, az ezért járó juttatás biztosítási jogviszonnyal is jár, továbbá a nevelt gyermek után is jár az ingyenes tankönyv és intézményi étkeztetés - ismertette, hozzátéve, hogy elindult a Befogadlak nevelőszülői kampány is.
Szászfalvi László elfogadta a választ.

Székely Sándor: mennyi a mediánbér ma Magyarországon?

Székely Sándor (független) arra várt választ, mennyi a valós helyzetet mutató mediánbér ma Magyarországon. Azt mondta, ma egy átlag dolgozó általában minimálbérre van bejelente, és jó esetben még kap egy kis "feketepénzt" a főnökétől. "Az emberek fizetése a béka feneke alatt van" - fogalmazott.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a Székely Sándor által vázolt helyzet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének idejét jellemezte. Ma a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 milliót, 2010-hez képest mintegy 840 ezer emberrel többen dolgoznak, a reálkeresetek 83 hónapja nőnek.
Székely Sándor nem fogadta el a választ, de a parlament jóváhagyta 108 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.

MSZP: mi a kormány válasza "a bérektől rohamosan leszakadó" nyugdíjak emelésére?

Korózs Lajos (MSZP) arra volt kíváncsi, mi a kormány válasza "a bérektől rohamosan leszakadó" nyugdíjak inflációtól is elmaradó emelésére, a 12 éve változatlan nyugdíjminimumra, a rokkantsági nyugdíjasok elmaradt kárpótlására. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak növekedése jelentősen elmaradt az elmúlt évek nettó bérnövekedésétől.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: az MSZP kormányon csökkentette a nyugdíjakat, ezért vádaskodik. Ha a Korózs Lajos által vázolt nyugdíjszámítási módot vezették volna be, éves szinten 60 ezer forinttal kevesebbet kaptak volna a nyugdíjasok - mondta.
Korózs Lajos nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés megszavazta 112 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.

DK: miért nem ad a kormány megfelelő információt a koronavírusról?

Arató Gergely (DK) azt kérdezte, miért nem ad a kormány megfelelő információt a koronavírussal kapcsolatos kérdésekről. Közölte: nem pánikot akarnak kelteni, azért beszélnek az ügyről, mert a kormány feladata lenne a megfelelő információszolgáltatás. Szerinte a napi kormányzati sajtótájékoztatókon nem adnak megfelelő válaszokat.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára úgy reagált: a BM-ben hétpárti találkozót tartottak néhány napja, ott a DK is helyeselte a kormányzati intézkedéseket. Hozzátette, továbbra is várják a javaslatokat, az operatív törzs minden nap tájékoztat. Úgy összegzett: minden esély megvan arra, hogy eredményesen küzdjenek a koronavírus ellen. Kérte továbbá, hogy ne használják politikai haszonszerzésre a kérdést.
A választ a DK képviselője nem fogadta el, de a parlament igen: 109 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett.

LMP: elviselhetetlenül alacsony a bérszínvonal a szociális szektorban

Ungár Péter (LMP) kiemelte: elviselhetetlenül alacsony a bérszínvonal a szociális szektorban, ezért a szakszervezetek sztrájkkészültségben vannak. Meg kell növelni a béreket a szektorban, nincsenek eléggé megbecsülve a szakemberek - jelentette ki.
Kifejtette: a szociális szektorban februárban kaptak béremelést, de fontos lenne a számok mögé nézni, mert a 6 százalékos emelés nem az alapbér emelésével történt, hanem egy pótlékot emeltek meg, ami viszont nyugdíjalapot nem képez.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára elmondta: aki a szociális területen dolgozik, kap egy alapbért, és van egy rendszeres pótlék, amely viszont igenis beleszámít a nyugdíjba is. 84 ezer ember kapott béremelést, és az inflációt meghaladó emelésről van szó - magyarázta.
Úgy fogalmazott, a szociális szektor olyan terület, ahol a világ minden pénzét megéri, ha rendben gondozzák az arra rászorulókat, de a kormány csak lépésről lépésre segíthet, és a mostani béremelés egy ilyen fontos lépés.
Ungár Péter nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 112 igen szavazattal - 45 nem és 1 tartózkodás mellett - megtette azt. (MTI)

Frissítés (2020. március 9. 19:04)

Az átlagbérekről és a Szeviép-ügyről kérdeztek képviselők hétfőn az Országgyűlésben, az interpellációk között, majd a Ház áttért az azonnali kérdések tárgyalására.

Párbeszéd: az adóbevallásokból kellene kiszámítani a bérstatisztikákat

Burány Sándor (Párbeszéd) szerint az adóbevallásokból kellene kiszámítani a KSH-nak a bérstatisztikákat, mert bár korábban megígérték, hogy a KSH átáll az adóhatóság adatbázisára az átlagbérek számításánál, ez máig nem történt meg.

Közölte: a KSH 1,7 millió munkavállaló keresetével egyáltalán nem foglalkozik, azokéval, akikről sejthető, hogy az átlag alatti a bérezésük. Olyan egyenlőtlenségek vannak, hogy az átlagbér nem mutat meg semmit - vélekedett.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: Magyarország jobban teljesít a bérnövekedés területén is, egyre jobb Magyarországon élni, a családok anyagi helyzete folyamatosan javul. A kormány célja a foglalkoztatás és a bérek folyamatos növekedése, és 2010 előtt jelentősen rosszabbak voltak a mutatók - tette hozzá.

A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 110 igen szavazattal - 40 nem és 1 tartózkodás mellett - elfogadta.

Fidesz: hogyan védhető meg az emberek igazságérzete?

Böröcz László (Fidesz) a Botka László vezette balliberális szegedi önkormányzat "házi kedvenc cégének" nevezte a Szeviépet, hiszen - mint mondta -, komoly közbeszerzésekkel tartották el.

Felháborítónak nevezte, hogy a társaság mintegy 500 vállalkozót nem fizetett ki, amelyből mintegy háromszázan tönkre is mentek. Eközben a vádlottak most is "luxuskörülmények között töltik mindennapjaikat". A képviselő rámutatott: még akkor is kapott milliárdos megrendelést a társaság az önkormányzat cégétől, amikor már bejelentette fizetésképtelenségét.

Szomorúnak nevezte, hogy a kisemberek sorsa most nem fontos a máskor hangos baloldal számára. Szerinte gátat kell szabni annak, hogy választott tisztségviselők eszközként használják a lakosok bizalmát, eltiporják a helyi közélet tisztaságát és csorbítsák az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.

Hogyan védhető meg az emberek igazságérzete? - kérdezte.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára emlékeztetett: a Szegedi Törvényszék bizonyították hiányában mentette fel másodfokon a Szeviépet. A bírói tanács tagjai azonban különböző gazdasági kapcsolatokkal kötődtek az önkormányzathoz - mutatott rá -, így korrupció gyanúja merült fel.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke teljes körű tényfeltáró vizsgálatot rendelt el és harmadfokra a Pécsi Ítélőtáblát jelölte ki. Várják a pécsi érdemi döntést és a tényfeltáró vizsgálat eredményét - mondta.

"A szocialisták több évtized alatt sem tudták meghazudtolni magukat, újabb és újabb kínos ügyekkel bizonyítják, hogy az ország megkárosítása nem számít nekik" - fogalmazott.

A képviselő a választ elfogadta.

Azonnali kérdések

Jobbik: váltsák le Kásler Miklóst!

Lukács László György (Jobbik) a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének menesztését kérte, mert szerinte a tárcavezető alkalmatlan a feladata ellátására. Nem tud nyugalmat garantálni az embereknek és nem tud pontos válaszokat adni sem a sajtónak, sem az egészségügyben dolgozóknak a felmerülő kérdésekre - jelentette ki.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: nem ért egyet az állításokkal, Kásler Miklós az operatív törzs tagjaként részt vesz a fertőzéssel kapcsolatos teendők irányításában. Hozzátette: az sem szerencsés, ha a minisztert egy járványveszély közepette támadja az ellenzék, ezt majd a válsághelyzet megszűntével lehet megtenni.

A leghatékonyabb védekezés lebonyolítását nevezte a legfontosabb teendőnek.

Ne támadják azokat, akik a védekezésben részt vesznek! - kérte.

MSZP: miért alkalmaz kettős mércét az ügyészség?



Kunhalmi Ágnes (MSZP) kettős mércéről beszélt a Győr-Moson-Sopron megyei ügyészséggel kapcsolatban, mert büntetőeljárást indított lopás miatt egy 20 éves soproni egyetemista fiú ellen, aki egy szocialista politikus fia, és az őszi önkormányzati választási kampányban leszedett három fideszes plakátot.

Ugyanakkor az MSZP-s plakátokat leszedők ellen Győrben nem indult eljárás - mutatott rá.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: nem kíván az ügyészség helyett nyilatkozni. Magyarország demokratikus jogállam, ahol minden jogsértővel szemben határozottan fellépnek - tette hozzá.

A rendőrség iránt egyre nagyobb a bizalom - mutatott rá.

DK: mit tesz a kormány a karanténba kényszerültek gondjainak enyhítésért?

Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte, mit tesz a kormány a koronavírus miatt karanténba kényszerültek gondjainak enyhítéséért.

Hangsúlyozta, hogy a kéthetes karanténban tartózkodás idejére nem jár fizetés és a munkajogi szakértők szerint táppénz sem.

Az államnak arról is gondoskodnia kell, hogy ne érje hátrány azokat, akik nem tudják a pénzügyi kötelezettségeiket teljesíteni ebben az időszakban, például nem képesek befizetni a csekkjeiket vagy hitelüket - hangsúlyozta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, hogy mindenki belátja, az elkülönítés a beteg és a társadalom érdekeit is szolgálja.

Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi törvény definiálja a keresőképtelenséget. Fontos, hogy a munkáltatók is együttműködjenek, ezért ha tudnak, akkor adjanak olyan beosztást, amit távmunkában vagy otthonról is lehet végezni - közölte.

Amennyiben valakit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, akkor a tisztifőorvos erről értesíti a háziorvosát, aki ezt igazolja, így az érintett jogosult az általános szolgáltatásokra - közölte.

Egy szabadkereskedelmi egyezményről és az illegális migrációról is beszéltek a képviselők a hétfői azonnali kérdések során.

LMP: mi a kormány álláspontja az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyaláson?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, korábban úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötése került le a napirendről. Az uniós kereskedelmi biztos azonban reagált arra az amerikai követelésre, hogy lazítani kellene az élelmiszerek szermaradványaira, a baromfihús vegyi anyaggal való kezelésére és a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó európai szabályozást. Az Egyesült Államok a lazítást valószínűleg az európai autóipar amerikai kedvezményeiért cserébe akarja - közölte.

A magyar kormány a szigorúbb európai élelmiszeripari szabályok vagy az autóipar oldalára áll? - kérdezte.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt felelte, hogy a kormány az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során mindig hangsúlyozta, hogy az uniós agrárérdekek oldalán áll.

A kabinet a génmódosítás tilalmát kötelezőnek tekinti, azt az alaptörvény is tiltja - hívta fel a figyelmet. Egyúttal emlékeztetett: jelenleg nem zajlanak szabadkereskedelmi tárgyalások az EU és az Egyesült Államok között.

Párbeszéd: kiktől érkeznek e-mailek és telefonok az MTVA-ba?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, egyre gyűlnek a bizonyítékok arról, hogy a közszolgálati televízió és rádió a Fidesz "pártmédiája". A képviselő egy névvel és több név nélkül nyilatkozó volt és jelenlegi MTVA-s dolgozóra, valamint a Politico nevű portál által nyilvánosságra hozott belső levelezésre hivatkozott. Szavai szerint ebből a levelezésből kiderül, hogy a "fideszes propaganda közvetítése mellett visszatért a Kádár-korszak" a közmédiába. A rendszerváltozás előtt létezett a "három t-s gyakorlat, a tűr, tilt, támogat" - közölte. A tiltott tartalmak közé tartozik például Greta Thunberg, a tűrt tartalom például a Mi Hazánk Mozgalom, a támogatott tartalmak pedig a kormány és a Fidesz javaslatai - mondta.

A közmédia az e-maileket nem cáfolta, tehát azok valószínűleg léteznek - jelentette ki.

Kitől érkeznek olyan e-mailek és telefonok az MTVA-ba, hogy miről kell, vagy miről nem kell beszélni a műsorokban? - tette fel a kérdést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte, a Kádár-korszak örökségét azok képviselik, "akikkel önök egy listán szerepelnek és együtt indulnak" a választásokon.

Az államtitkár úgy fogalmazott: nem tekinti feladatának, hogy egyes médiumok, szerkesztőségek működését az Országgyűlésben kommentálja, "pláne nem névtelen forrásokra hivatkozó, külföldi lejárató cikkek alapján".

A magyar média sokszínű, mindenki megtalálja a saját ízlésének, világnézetének és igényeinek megfelelő médiumokat - jelentette ki. Nem lenne helyes, ha politikusok kommentálnák médiumok szerkesztési gyakorlatát vagy nyomást gyakorolnának - érvelt.

Később megjegyezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester volt az, aki bojkottot hirdetett egy televízió ellen és baloldali politikusok voltak azok, akik "megtámadták a köztévé épületét". Arra is volt példa, hogy az egyik baloldali "képviselő" berontott egy portál szerkesztőségébe és ott fenyegetőzött - tette hozzá.

A Fidesz az illegális migrációról

Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a törökországi események továbbra sem megnyugtatóak, a hírek szerint minden eddiginél nagyobb mértékű illegális migrációs hullám érheti el az ország déli határát.

A magyar kormány Európában elsőként tett lépéseket az illegális migráció megfékezéséért, ennek köszönhetően Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, Budapest pedig Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa - jelentette ki.

Úgy fogalmazott: a migrációs politika miatt itthon és külföldön is támadásoknak voltak kitéve, ennek ellenére a kormány eredményesen védte meg a határokat.

A politikus azt kérdezte, hogy a magyar emberek továbbra is számíthatnak-e a kormányra a határvédelem és az országvédelem területén.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár kijelentette: Magyarország álláspontja az, hogy minden uniós tagállamnak meg kell védenie a külső határokat. Hozzátette, eddig több, mint egymilliárd eurót fordítottak erre a célra, miközben az unió csak húsz millió eurós támogatásra tett ígéretet.

A kormány reagált görög-török határon kialakult helyzetre, Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a biztonsági kabinetet és döntöttek a déli határ további megerősítéséről - hívta fel a figyelmet.

Jobbik: mit tesz a kormány egy cégcsőd áldozataiért?

Dudás Róbert (Jobbik) arról kérdezte a pénzügyminisztert: mit tesz a kormányzat a 2016-ban csődbe ment Palóc Nagykereskedelmi Kft. károsultjai érdekében, felidézve, hogy a 80 boltot működtető társaság 1300 alkalmazottja került utcára négy éve.

Szerinte korántsem valósult meg a kormányzat által akkor ígért maradéktalan kártalanítás, amit az is mutat, hogy egy bírósági ítélet 118 egykori alkalmazott mintegy százmillió forintos igényéről számol be.

Válaszában Schanda Tamás ITM-államtitkár hangsúlyozta: a kormányzat mindig is a munkahelyteremtés, valamint azok megőrzése és fejlesztése mellett állt, jelezve, hogy felszámolási ügyekben a kártalanítást a bérgarancia-alapból finanszírozzák, és az ilyen kérelmek esetén a kormányhivatalok soron kívül járnak el.

Hozzátette, ebben az ügyben körülbelül 1200 ember ügyét rendezte már a kormányhivatal.

Viszonválaszában a képviselő a kérdésére adott választ hiányolta, hangsúlyozva, a cég egykori alkalmazottai csak azt kérik, ami törvény szerint jár nekik, míg az államtitkár azt emelte ki: mára 4,5 millióra nőtt az alkalmazottak száma.