Jogi vonatkozásban 1664-ig nem létezett fehér ember. Ekkor azonban változás történt és jogi formát öltött a fehér bőrszín. Ezt nem én okoskodtam ki annak érdekében, hogy Amerika ellen szóljak, hanem tény, amit ebben a témában egy amerikai kutató, Jacqueline-Battalora állít:

1664-ig nem volt etnikai alapú diszkrimináció. Bőrszíntől függetlenül minden szabad, földet birtokló polgár tarthatott szolgákat, rabszolgákat, szavazhatott és házasodhatott saját etnikumán kívül mással. Igaz, hogy ezt a jog biztosította, mégsem volt szokásban.
A történet az amerikai Maryland és Virginia államban kezdődött, ahol jelentős dohányültetvények voltak az 1660-as években. A dohánytermelés rendkívül kézimunka igényes, rengeteg rabszolgára volt szükség. A rabszolgák behozatala ekkor még elsősorban nem Afrikából, hanem Angliából történt. Ennek oka az volt, hogy ezidőtájt Anglia túlnépesedett, a király megnyitotta alattvalóinak az utat a koronájához tartozó gyarmatai felé. A kivándorlók, megélhetésük fejében bevállalták a rabszolgaságot, de ekkor még a rabszolgasors közel sem volt olyan kegyetlen, mint pár évtizeddel később, az afrikai rabszolgák tömeges betelepítése után. Maryland és Virginia ültetvényein a fehér rabszolgák, együtt dolgoztak, ettek és aludtak az ekkor még szórványban itt levő fekete és bennszülött indián népességgel. Mivel a férfi munkaerőre sokkal nagyobb volt az igény, mint nőkre, a nemek aránya ezt követte, 8 férfire jutott egy nő.
A rabszolgaságból volt kiút. Ez a megváltás volt. Fekete, fehér és színesbőrű számára ez volt az ígéretes jövő. Persze, akik a kor „sablonjait” megalkották, a kereszténységet is feltételül szabták a szabadsághoz. Erre válaszul a feketék nagy része megkeresztelkedett. Ez elgondolkodtatta a törvényalkotókat és Maryland Nemzetgyűlésében megalkották az 1664. évi törvényt:       
https://msa.maryland.gov/msa/speccol/sc5300/sc5348/html/chap3.html

„Az 1664-es törvényt ösztönző konkrét kérdés, a megkeresztelt feketék problémája volt, akik a szabadságukat igényelték. A Közgyűlés alsóháza így vázolta fel a felsőház számára a problémát:
Az alsó ház azt kívánja, hogy a felsőház legyen szíves kidolgozni egy törvényt, amely kötelezné a négereket arra, hogy szolgáljanak durante vita (életük egész folyamán), amely szerintük nagyon szükséges a kár megelőzéséhez, [hogy] a rabszolgák gazdái fel tudjanak lépni a rabszolgákkal szemben, akik kereszténynek színlelik magukat és ürügyként Anglia törvényét hozzák fel.

• Minden "négernek vagy más rabszolgának", legyen az már a tartományban, vagy később importálandó, „Durante Vitát" kell szolgálnia.
• Minden fekete vagy más rabszolgától született gyermeknek "olyan rabszolgának kell lennie, mint apjuknak".
• A „szabadon született, lezüllött angol nők” elrettentése céljából, akik „szabad életüket elfeledve és nemzetünkre gyalázatot hozva" rabszolgákhoz mentek feleségül, ezáltal kényelmetlen helyzetbe hozva a bíróságokat és a rabszolgák gazdáit az utódok státusza miatt, minden ilyen szabad nő a törvény hatályba lépését követően, a férje gazdáját kell szolgálnia a férje egész életében.
• Az ilyen házasságok további elrettentése érdekében a törvény hatályba lépését követően egybekelt párok gyermekeinek „rabszolgáknak, mint apjuknak" kell lenniük. A törvény hatályba lépése előtt kötött, ilyen házasságokból született gyermekeknek harmincegy éves korukig szüleik gazdáit kell szolgálniuk.”

Ez volt a világon az első olyan törvény, ahol a „fehér” jogi kategóriává lett. Ebben a rabszolgaság intézménye nem megváltható, hanem élethosszig tartó. A törvény azt is kimondja, hogy az a fehér, aki ezt megszegi (persze itt főleg fehér nőkre gondolt a törvényalkotó), az magát is rabszolgasorba sodorja, vagyonát, földjét konfiskálják. Nyilván, a lakósság 1%-át kitevő földbirtokos réteg örült az ilyen elkobzásoknak, ezért ők nem voltak gátjai a fehér nő, fekete rabszolga frigyeknek.

Fontos megjegyezni, hogy ez a törvény nem vezethető le a Brit törvényekből, ez egyedül az Észak Amerikai Gyarmati honatyák műve. Ez volt a „Faji Keveredést Tiltó” törvény, amely 300 éven keresztül, egészen 1967-ig volt érvényben, amikor Virginia állam végül alkotmány ellenesnek nyilvánította.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a törvény feketék és kínaiak, vagy mások közti keveredést nem tiltotta meg. Azt irrelevánsnak tartotta. Egyedül a fehérek keveredési lehetőségét korlátozta kizárólag fehérekre. A törvény Marylandből fokozatosan átterjedt más államokra. Ennek következménye, hogy 1681-ben Virginia állam Nemzetgyűlése az 1664-es törvényt tovább szigorította és betiltotta minden szabad, brit nő házasságát más fehér származású férfival is. Ez alatt értendők az ír, skót, lengyel stb. férfiak is.  
https://en.wikipedia.org/wiki/Anti-miscegenation_laws_in_the_United_States

Ebben már a földbirtokost és templomot is szankcionálják, ahol kevert házasságot kötnek.
Tiltások ide, vagy oda, mégis sok szexuális együttlét történt fehér, különösképpen férfiak és más etnikumú nők között. A bíróságok szemet hunytak e felett, inkább a fehér nők irányában éleződött ki figyelmük. A fehér nők etnikai és szexuális tisztán tartása jogi szempontból kifejezetteb volt.

Mi történt 1664 és 1681 között, ami ezt a szigorítást okozta? A válasz a Bacon féle lázadás.

Nathaniel Bacon 1676-ban felkelést indított Virginiában William Berkeley kormányzó ellen. A lázadás egy éven keresztöl tartott. Az okok:

• A brit bevándorlás csökkent, kimerültek a fehér munkaerő források
• A más európai országokból érkező munkaerőt hosszabban és keményebben dolgoztatták
• A hiányzó munkaerőt egyre növekvő mennyiségben Afrikából szállították be
• A dohány ára leesett
• A további földeket nem lehetett termelésbe vonni, mert a Brit trón erre az időre elosztogatta azokat az elitjeinek.

Ebben a helyzetben lépett fel Bacon, aki először a bennszülött indiánokat támadta, hogy földjeikről elűzve őket, további ültetvényeket vonjon termelésbe. Próbálkozásait Berkeley kormányzó távolról szemlélte, nem támogatta, így Bacon ellene fordult. Anglia csapatokat küldött és leverte a lázadást. Bár a felkelés elbukott, óriási figyelmeztetés volt a földbirtokosok számára. Az alábbi következtetést vonták le:

• a gyarmatokra nagy veszély leselkedik, ha a munkaerő egységes és képes megjeleníteni érdekeit.
• A virginiai törvényalkotók egy olyan „oszd meg és uralkodj” törvény kidolgozására bíztatták a Brit korona hatóságait, amivel ki lehet küszöbölni a további lázadások lehetőségét.
• A Bacon felkelés volt az a fordulópont, amitől kezdve a „fehérek” jogi kiemelése megkezdődött.

A törvényhozás többlet jogokkal ruházta fel a fehér munkaerőt és ezzel elősegítették a felsőrendűségi érzés jogi megalapozottságának érzését. 1681 előtt ilyen érzés, ami bőrszínek alapján osztotta volna meg a társadalmat, nem volt.
Ettől kezdve a szabad fekete állampolgárokat nem foglalkoztathatták közhivatalokban, feketék és bennszülött indiánok nem házasodhattak fehérekkel, a fehéreknek joga volt fegyvert, lőszert vásárolni, a feketék nem tarthattak fegyvert. Feketék nem tehettek bíróságon fehéreket terhelő tanúvallomást. Ezek a rendelkezések elmosták az amerikai alsó osztályok közös múltját, amikor 1664 előtt együtt dolgoztak, ettek, aludtak bőrszíntől, etnikumtól függetlenül. Az etnikumok jogi értelmezést kaptak, ami megvetette a jogi megkülönböztetés alapját.
Ezt követte a 18. századi jogalkotás. 1790-ben életbe lépett a „Bevándorlási és Honosítási” törvény:
https://immigrationhistory.org/item/1790-nationality-act/
Ekkorra a fehér felsőrendűség érzete teljesen természetes volt, így fel sem tűnt a jogalkotóknak az a jogi fölény, melyet a fehéreknek ebben biztosítottak. Ha egy fehér nő a Honosítási részben specifikált tiltott etnikummal házasságra lépett, elvesztette állampolgárságát.
Nem részletezem a további kiegészítéseket, rendelkezéseket. Fogadjuk el, hogy a 20. század 60-as, 70-es éveiig ugyanez a folyamat folytatódott. Jogilag csak ekkor hatálytalanították a faji megkülönböztetésen alapuló törvényeket. Igen ám, de ez csupán a jogi oldal. Az emberek lelkülete sokkal lassabban változik. Ott belül, ez a felsőrendűség és rabszolga beidegződés a mai napig tovább él.  

Nem állítom, hogy a muszlimok közt nincs hasonló alá-, fölérendeltség, felsőrendűség. Igen, van, elég csak az Öböl országaira nézni. De a fejlett fehér civilizációkkal ellentétben az Iszlám törvényei nem teszik lehetővé ezt a fajta megkülönböztetést. Ez hatalmas bűn. Mi, muszlimok, sosem gyártottunk saját felsőrendűségünket bebetonozó törvényeket etnikai alapon. Ha mégis volt ilyenre példa, amiről nem tudok, szembe mentünk volna hitbéli alkotmányunkkal, a Koránnal.

Ott legbelül, mi mind felsőrendű fajnak valljuk magunkat, elfeledve akár a közelmúltban elkövetett bűneinket. Divat „fejlett civilizációkat” majmolni, holott ezek gazdasági fejlettsége nem biztos, hogy tudati, kulturális és más fejlettséggel ját együtt. Ezzel egyidőben lenézünk etnikai alapon más kultúrákat, melyek több ezer éve túlléptek olyan civilizációs problémákat, melyekkel mi, a „fejlettek” napi szinten küzdünk.
Van az embereknek fogalma arról, hogy mikor szűnt meg a rabszolgaság az Egyesült Államokban? 1865-ben. Van-e fogalmunk arról, mióta a magyar a hivatalos nyelv Magyarországon? 1836 óta. 1844 óta pedig kizárólagosan a magyar az. Borzasztó, milyen gyorsan felejtjük írott múltunkat, miközben tudás helyett legbelül egy hiú, gőgös öntudatot hordozunk. Ez az állítás minden etnikumra, bőrszínre igaz, csak egyedül a fehér az, ami erre a gőgös, hiú öntudatra jogi rendszereket épített/épít fel.