A támogatók sora olyan hosszú, mintha egy film végén a stáblistát néznénk. Minő meglepetés, gyakorlatilag mindannyian 2011-ben “fedezték fel” a lehetőséget a csapatban. Az eredeti céljából semmi nem valósult meg, de kit érdekel már?
Miután 2-1-re megverte a Kispest Honvédot, harmadik helyen végzett az NBI-ben, ezzel indulhat a nemzetközi kupában a Puskás Akadémia. Nem találtam megfelelő statisztikát, de szinte biztos, hogy az egyik legkisebb lélekszámú településként jutott ki az európai fociporondra az 1800 fős Felcsút. 

Mészáros Lőrinc elnök adta át a harmadik helyezettnek járó kupát és az érmeket. 

Máshol ez a csoda kategóriája lenne. Nálunk elképesztő mennyiségű pénzből csináltak hazai szinten topkategóriás csapatot és utánpótlásnevelő központot azon a településen, ahol Orbán Viktor a gyerekkorát töltötte. A településtől Orbán felnőttkorában sem szakadt el, itt van a nyaralója. Ennek a szomszédságában húzták fel a felcsúti stadiont. 

Nem csoda, 68 milliárd forint

Egészen döbbenetes összegből gazdálkodik a felcsúti foci. Az Orbán Viktor által alapított Felcsút Utánpótlás Nevelésért Alapítvány (FUNA) 2011 óta 53 milliárdra tett szert a mintha csak éppen erre a célra kitalált társasági adó eltereléséből, illetve direkt adományokból, amiket a cégek Orbán Viktor hobbijára felajánlottak. Ehhez jön még hozzá a profi csapatot működtető Puskás Futball Club Kft.-hoz befolyt, szintén tisztességes mennyiségű pénz, 15,4 milliárd forint. 

Vagyis 2011 óta összesen 68,4 milliárd forint vándorolt a felcsúti fociba. 

A Puskás Futball Klub bevételei

Igen, jól látják a nullák számát, ezek mind milliárdok – a mi zsebünkből

A támogatók listája olyan, mintha kinyomtatták volna a közbeszerzési értesítőt. Szinte több cég van rajta, mint ahány néző a Pancho Arénában.

Ők a kiemeltek:

És van egy rakás olyan cégis, amik nincsenek fent a szponzorfalon, de Felcsútra terelik át a társasági adójukat a központi költségvetés helyett. A tao-támogatás ugye az a közpénz, ami csak Orbán Viktor szerint nem közpénz. Ebből épült a Pancho Aréna, és nőnek ki az újabb és újabb épületek. De annyira kell már ötletelni, hogy mire lehetne még elverni a pénzt, hogy például futódombot is összehordanak Felcsúton 106 millió forintért. 

Állítólag nem ez volt a terv

„Orbán Viktor 2004-ben szülőföldjén megalapította A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, amely 2006-ban bentlakásos futballiskolát hozott létre Felcsúton és 2007-ben felvette a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nevet. Az intézmény azóta Magyarország legjobban felszerelt és legnagyobb futballközpontjává fejlődött saját középiskolával, tucatnyi füves, műfüves nagy- és edzőpályával, szállodával, orvosi központtal, archívummal, évenkénti rangos nemzetközi tornával, és immár saját NB I-es felnőttcsapattal” – olvasható a Puskás Akadémia honlapján, az Orbán 50. születésnapját köszöntő cikkben. 

Ennyire azért nem egyszerű ez a történet. 

Orbán valóban arról beszélt már a kezdet kezdetén, hogy európai elitszínvonalú utánpótlásközpont kialakítása a cél Felcsúton. Alapítóként, 2007-ben azt ígérte, hogy 7-8 éven belül az akadémiák 50 olyan játékost nevelnek ki, akik a négy legkomolyabb eruópai bajnokságban rendszeresen játszanak. Ebből semmi nem lett. 2013-ban évente ígért 2-3 játékost a Puskás műhelyből, akik az európai mezőnyben is megállják a helyüket.

“Megépítjük a stadionokat, nevelünk fiatalokat és bízunk abban, hogy a Puskás Akadémia minden évben két-három olyan játékost nevel, akik később az európai mezőnyben is megállják a helyüket. Ebben én biztos vagyok. És van még néhány akadémia ebben az országban, amelyek nem hiszem, hogy rosszabbul dolgoznának, mint mi. Ebből lesz a magyar futball: világszínvonalú magyar futball lesz újra!” (2013)

Az első, 2013 szeptemberi taós sportfejlesztésű programjuk indoklása igazán jól sikerült.

Hiába Orbán jóslata, a Puskás nem lett az a csapat, ami ontja magából a tehetségeket. 

Tavaly májusban az MLSZ a Puskásra nézve megsemmisítő statisztikát tett közé, eszerint nem volt még egy olyan csapat, ahol kevesebb fiatal mutatkozott be az NBI-ben az előző négy évben, mint a felcsúti. 

Azóta ez a helyzet valamennyire javult, a tavaly nyáron kinevezett felvidéki Hornyák Zsolt bátrabban nyúl a fiatalokhoz, mint az elődei. Ami azért azt jelenti, hogy a legfiatalabb felcsúti a 21 éves Deutsch László volt az utolsó, Honvéd elleni meccsen, és hat légióssal kezdtek. 

Ősszel azért Hornyák is fogalmazott meg kritikákat, arra panaszkodott, hogy külön kell képezni a felnőttek edzésein az akadémiáról kikerült játékosait, mert hiányoznak az alapok. Elődje, a Németországban élő Radoki János egészen lesújtó véleménnyel volt a felcsúti szakmai munkáról: 

„Infrastruktur hundert prozent, munkastruktur zero prozent.” Az eredeti terv az volt, hogy Felcsúton a fehérvári Videoton utánpótlásbázisa lesz. Orbán eleinte még nagyon szerényen nyilatkozott a céljaikról: 

Nincs realitása annak, hogy Felcsút település NB I-es csapatot adjon Magyarországnak, nem szabad sem magunkat, sem játékosainkat, sem szurkolóinkat ezzel az álommal áltatni. A körülmények, feltételek nem adottak az élvonalhoz, ezt be kell látni. Jelenleg a felnőtt csapat az első helyen áll, ám a folytatásban változnak a célok, rövid távon a 4-8. hely valamelyikét kell megszereznünk, távolabbra gondolva pedig azt szeretnénk, hogy színvonalas, a saját utánpótlásra épülő, a jövő tehetségeinek lehetőséget adó NB II-es középcsapatot alakítsunk ki. (Orbán Viktor 2007-ben a Fejér Megyei Hírlapnak, amikor még az NBII-ben harcolt a felcsúti csapat)

Még a felcsúti stadion felépítésének bejelentésekor is szerénykedett egy sort Orbán a Puskás Akadémia honlapjának adott egy 2011-es interjúban: 

“A stadion kifejezés nagyképű, stadionok városokba kellenek. Nekünk egy új centerpálya kell, amelynek a lelátóján két-háromezer ember kényelmesen elfér, mert itt ilyen minőségű ifjúsági tornák és NB II-es meccsek szép számmal lesznek.” Orbán Viktor a Puskás Akadémia honlapjának a készülő stadionról 2011 őszén.

Amikor aztán 2013-ban mégis feljutottak az NBI-be, Szöllősi György felcsúti háziújságíró Orbánnal készített egy interjút:

„Az Akadémia NB I-es feljutása sok élcelődés céltáblája, bár a bajnoki címet talán nem kell megmagyarázni…

Orbán: Nem emlékszem, hogy egy maratoni futó valaha is azt magyarázta volna, hogy a többiek miért maradtak le mögötte utcahosszal.

Orbán ekkor azt jósolta, hogy nem maradnak sokáig az NBI-ben, mert nem nincs ott a helyük.

„Most, hogy az egycsoportos NB II beköszöntött, az ilyen csapatoknak, mint mi, az NB II középmezőnyében lenne a helyük, mert a nagyvárosok a következő két-három évben eluralják majd az NB II-t. Jönnek majd a hagyományos futballközpontok, mint Tatabánya, Sopron, talán előbb-utóbb Budafok és Csepel, aztán itt van Nyíregyháza, Békéscsaba, Szolnok, szóval az NB II óriási változás előtt áll.” 

Ehhez képest a 12 csapatos NBI negyede (Felcsút, Mezőkövesd, Kisvárda) a NER-ben lett első osztályú a semmiből, miközben NBII-es lett a Vasas, az MTK is, most éppen a hétszeres bajnok Debrecen. 

Volt egy pillanat, amikor visszatérhettek volna az Orbán által kijelölt útra, és valóban fiatal tehetségek csapata lehetett volna a Puskás Akadémia. 

Három idény után, 2016-ban ugyanis kiesett az NBI-ből a Puskás Akadémia. Ekkorra azonban már megjött a futballétvágy, valami végképp átkattant Felcsúton, és a saját nevelésű játékosok rovására óriási bevásárlásba kezdtek, hogy azonnal visszajussanak az első osztályba. Válogatott játékosokat szerződtettek, majd amikor az NBII legerősebb, összevásárolt keretével visszajutottak az élvonalba, a nemzetközi piacon kezdtek tucatszám bevásárolni. Így előfordult, hogy a kispadra sem fértek oda fiatalok, mert ott is válogatott játékosok és légiósok ültek. 

2017 nyara óta összesen 35, vagyis több, mint háromcsapatnyi légióst szerződtetett a Puskás Akadémia. Nagy részük hamar távozott, hogy újak jöjjenek helyettük. És bőségesen bevásároltak itthoni játékosokból is.

Kinevelt játékosok eladásából ugyan alig volt bevétele a Puskás akadémiának, de a cégek megállás nélkül tolták a milliárdokat. 

Az elmúlt években a Fradi és a Videoton után már az NBI harmadik legnagyobb költségvetésű csapata lett a Puskás Akadémia, a harmadik legerősebb játékoskeretet vásárolták össze Felcsúton, de valami mindig hiányzott ahhoz, hogy a papírformának megfelelően dobogóra is lépjenek. Az európai kupaszereplés már két éve is majdnem összejött, bejutottak a Magyar Kupa-döntőjébe, de 11-esekkel elbukták a finálét az Újpest ellen, és így akkor még lemaradtak az Európa-liga indulásról.

Eközben az NBI legalacsonyabb nézőszámát produkálja évről évre a Felcsút, a hárommillió Fidesz-szavazó sem ölelte keblére a csapatot. Még a mostani, történelmi meccsen is csak a Kispest szurkolók töltötték meg a vendégszektort, bőven volt üres szék a 3800 fős stadionban. 

Bal szélen a Kispest-tábor. Középen a hazai hívek klubjuk legfontosabb meccsén. 

Így tisztán lehetett hallani a közvetítésben is a Puskás név einstandolása miatt a felcsútiakat nem kedvelő Honvéd-tábor ilyenkor megszokott kántálását:

„Legendát nem lehet venni, legendát nem lehet venni, legendát nem lehet venniiiiiii!”

Európai kupaindulást viszont igen. És most ez a sikertörténetet ismerheti meg egész Európa. Ami pont úgy magyar sportsiker, ahogy Mészáros Lőrinc sportszermárkája, a nagyon nagy részben Kínában, Törökországban és Bangladeshben készülő 2rule az. 

A felcsúti ünnepi póló.

Mészáros Lőrinc átadta az érmeket, aztán maga is kapott egyet. Képek forrása: borsod24.com

borsod24.com/444.hu