– Előfordult, hogy a kormánypárti frakcióban is napirendre tűzték volna a svéd NATO-csatlakozás zárószavazását, ám „odafentről” ezt rendre leállítják. Így a képviselőcsoport már nem is kísérletezik ezzel – hallottuk ellenzéki politikusoktól, milyen koreográfia szerint zajlik az időhúzás, amely miatt immár bő háromnegyed éve a parlament előtt pihen Svédország csatlakozásának a jóváhagyása.

Az MSZP, a DK és a Momentum külön-külön is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés az április 11-i, azaz múlt keddi ülésnapon tartson zárószavazást a svéd NATO csatlakozásról. Ez végül nem történt meg. A kormánypárt nem reagált megkeresésünkre, ahogy a Miniszterelnökség és a Szijjártó Péter vezette külügy sem, hogy miért halogatják a NATO-csatlakozást, illetve mikor szavaztathatja meg a javaslatot a parlament fideszes többsége. Az utóbbi időben már a NATO vezető ereje, az Egyesült Államok is nyilvánvalóvá tette, hogy mit vár el a magyar kormánytól. Joe Biden elnök Finnország csatlakozáskor úgy fogalmazott: – Alig várom, hogy Svédországot a lehető leghamarabb NATO-tagként üdvözölhessük, és arra bátorítom Törökországot és Magyarországot, hogy késedelem nélkül fejezzék be a ratifikációs eljárást.

Az ellenzéki köröktől hallott felvetés szöges ellentétben áll azzal, amivel még februárban állt elő Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az Orbán-kormány támogatja a két ország csatlakozását (azóta a finn csatlakozást jóváhagyták), de a képviselőcsoportban „vita alakult ki erről.” A pártot irányító miniszterelnökkel vitázó Fidesz-frakció meglehetősen valószínűtlen sztorijáról akkor a lapunk által megszólaltatott elemző is azt mondta, hogy az sima színjáték, Orbán Viktor nagy valószínűséggel Vlagyimir Putyin orosz elnöknek jelzi, hogy ő elmegy a falig, és addig hátráltatja a svéd csatlakozást, ameddig csak lehet.

Erre utalhat az is, hogy a kormánypárt képviselő egymásnak passzolják a labdát a svéd NATO-csatlakozás ügyében. A svédekkel (és a finnekkel) március elején egy magyar kormánypárti küldöttség élén „vitarendező” látogatást tett Hende Csaba, aki akkor leszögezte, hogy támogatják Svédország tagságát, az „erősíti a NATO-t”. Ehhez képest a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs március végén az állami rádióban úgy fogalmazott: a „magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival.”

Szerinte Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációja azért történt meg, mivel ezt a megerősítést akkor megkapták, továbbá „különleges testvéri viszony” van a finnek és a magyarok között. Ezzel szemben Kövér László házelnök nem sokkal később már azt fejtegette, hogy a finnek „hátba támadták a magyarokat”, mivel egy nappal a ratifikáció után csatlakoztak ahhoz a perhez, amit Magyarország ellen indított az Európai Bizottság a „gyermekvédelminek” nevezett homofób törvény miatt. Hasonlóan nyilatkozott Gulyás Gergely kamcelláriaminiszter is.

Jelenleg nem tudni pontosan, hogy miért parkoltatja a kormányzat a svéd NATO-csatlakozást, hiszen, mint arról beszámoltunk, valójában semmiféle magyar nemzeti érdek nem indokolja ezt. Ellenzéki felvetések szerint az Orbán-kormányzat ebben is az orosz és részben a török érdekeket képviseli. (Népszava)