A válogatás tíz új, nagyrészt 2010 után született lengyel drámát tartalmaz, s külön érdekessége, hogy az összes mű női szerzők tollából született. Az utóbbi 15 évben három lengyel drámaantológia látott napvilágot hazánkban; a művekből több mint harmincat állítottak színpadra magyar nyelvterületen. A legismertebb talán Tadeusz Słobodzianek A mi osztályunk című drámája, amelyet hat éve játszanak a Katona József Színházban Máté Gábor rendezésében, és 2012-ben elnyerte a legjobb előadásért járó Színikritikusok Díját. A kötet több szerzője is kötődik A mi osztályunk szerzőjéhez, az általa alapított varsói Dráma Laboratóriumban tanulták és gyakorolták a drámaírást.

A Polkák jól tükrözi a lengyel drámairodalomban megjelenő tendenciákat, mind a témaválasztás, mind a stílus terén. A kortárs lengyel dráma fő témakörei között említhetjük a családi történeteket, a történelemmel való szembenézés és történelmi-nemzeti tabudöntögetés problematikáját, valamint az élet alapvető filozofikus-egzisztenciális kérdéseinek költői eszközökkel történő feldolgozását. Erről is szó volt a kötet bemutatója apropóján rendezett beszélgetésen, amelyen részt vett Anna Wakulik a könyvben szereplő Aratás című dráma szerzője, Jacek Kopciński színháztörténész, kritikus, a lengyel Teatr folyóirat főszerkesztője, Máté Gábor , a Katona József Színház igazgatója és Pászt Patrícia műfordító, polonista, a kötet szerkesztője és fordítója.

Az est vendégei azt járták körül, mennyire lehet a drámairodalmon belül női darabokról beszélni, írói szempontból releváns-e a szerzők neme, léteznek-e tipikusan női témák, létezik-e női látás- és írásmód. Jacek Kopciński arról beszélt, hogy néhány éve valóban egyre több nő ír drámát Lengyelországban. A szerzőnők sokkal érzékenyebben mutatják be a problémákat, személyesebb nyelvet és hangot használnak. A színháztörténész megemlítette, hogy Lengyelországban egy ideje számos értékes gyermek és ifjúsági színmű is születik, főleg nők tollából. Ez egyfajta visszatérés a romantika irodalmához, ahol képzeletbeli figurák jelennek meg, elmosódnak a határok valóság és fantáziavilág, élet és halál között. Ezt a gyermeki világot szintén a nők tudják jobban megérteni, mondhatni anyai szívvel átérezni.

Szó volt arról is, hogy a lengyel nők más szerepet töltenek be a társadalomban, mint magyar társaik. Nemcsak a drámairodalomban képviseltetik magukat ilyen nagy számban, hanem a politikai, üzleti és tudományos életben is. A kötet fordítója megemlítette, hogy a lengyel nők körében kétszer annyi vállalkozó és ötször annyi felsővezető van, mint hazánkban, a csúcsvezető pozíciók majdhogynem fele az ő kezükben összpontosul, s ebben a világ élvonalába tartoznak. Elég csak megemlíteni, hogy Lengyelországban a rendszerváltás óta három női miniszterelnök volt, Varsó főpolgármestere, aki korábban a Lengyel Nemzeti Bank elnökének posztját is betöltötte, szintén nő.

Élénk érdeklődésre számíthat Magyarországon a Danuta W című darab, amely Lech Wałęsa egykori lengyel államfő és a Szolidaritás mozgalom vezetőjenek életébe nyújt bepillantást felesége szemszögén keresztül (a politikussal épp a legfrissebb Heti Válasz közül exkluzív interjút). A nyolcgyermekes családanya, a hétköznapi asszonyból lett First Lady a Szolidaritás szakszervezet születéséről, az első sztrájkokról, a Nobel-békedíj átvételéről, férje otthoni viselkedéséről és állandó magányáról mesél az elmúlt évtizedek lengyel történelmének tükrében.

Danuta Wałęsa Vágyak és titkok című önéletrajza 2011-ben jelent meg, s azonnal óriási érdeklődést váltott ki Lengyelországban, az első hónapokban több mint 300 ezer példányban kelt el. Az írásból készült darabot 2012-ben mutatták be a varsói Polonia színházban Danuta W. címmel, azóta több mint 150 alkalommal játszották. A színpadi adaptációt Krystyna Janda készítette, aki egyébként főszereplője volt Andrzej Wajda Arany Pálma-díjas Vasember című filmjének, amely a Szolidaritás kibontakozásáról és a gdański eseményekről szól.

Az est során Máté Gábor, Pálos Hanna és Dér Zsolt részleteket olvastak fel Anna Wakulik Aratás című drámájából, és ennek kapcsán kitértek a mai magyar és lengyel drámairodalom alapvető különbségeire is. Az összevetés lehetőségét szolgálja az is, hogy néhány hónapja Lengyelországban Közellenség és más magyar drámák címmel napvilágot látott egy új magyar drámaantológia, amely az utóbbi 15 év magyar drámairodalmának tíz kiemelkedő alkotását gyűjti csokorba, szintén Pászt Patrícia szerkesztésében, olyan szerzők műveivel, mint Spiró György, Tasnádi István, Háy János, Székely Csaba, Pintér Béla, Visky András, Mikó Csaba, Egressy Zoltán, Mundruczó Kornél és Szabó Borbála.

Szerző: Borzon Dániel / valasz.hu