A hitelmoratórium lehetőségét kihasználó lakossági adósok kevesebb, mint harmada van tisztában a törlesztés halasztásának valós következményeivel, például azzal, hogy emiatt jelentősen hosszabbodik a futamidő, és nő a visszafizetendő összeg. Az adósok több, mint fele ugyanakkor képes lenne most is fizetni kölcsönét. Ennek ellenére a jelenleg is fizetőképes moratóriumosok több mint negyede kérelmezné a további hosszabbítást is. Mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön ismertetett felméréseiből derült ki; a hozzáfűzött megjegyzésekből pedig erős üzenet körvonalazódik a moratórium újabb hosszabbítására készülő kormány számára.

A Pünkösd előtt nem sokkal bejelentett kormányzati elképzeléssel egyébként úgy tűnik, nem számolt az MNB, a ma délelőtt bemutatott Pénzügyi stabilitási jelentésben legalábbis még csak a június 30-ig érvényes moratóriumot alapul vége készítették el elemzőik a hazai bankrendszer stressztesztjét. Az online sajtótájékoztatón ennek ellenére jelentős teret, és egyben számos kritikát, a jelentésben pedig külön fejezetet kapott az általános hosszabbítás ötlete. 

Az Európában példátlanul hosszúra nyúlt, általános, minden adósra érvényes fizetési moratóriumot tavaly március 19-én rendelte el a kormány eredetileg 2020 végéig, de nagyon úgy tűnik, a kabinet megtartaná még kicsivel a jövő évi országgyűlési választások utánig is. Pedig a bankok és a jegybank jó ideje folyamatosan küldik a jelzéseket, hogy csak a rászorulóknak lenne szabad engedni a hosszabbítást. Ősszel még a kormány is így tervezett. A kormánypárti képviselők akkor meg is szavaztak egy olyan módosítást, amely szerint az idén már csak a gyermeket nevelő családoknak, a közmunkásoknak, a regisztrált álláskeresőknek és a közmunkásoknak járt volna a lehetőség, illetve a – konkrétan soha meg nem határozott mértékű – veszteséget szenvedett vállalkozások élhetek volna még vele. Ez nagyjából meg is felezte volna a másfélmilliós moratóriumos lakossági adósok táborát.

Nem így lett: Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben váratlan karácsonyi ajándékként bejelentette, hogy mindenki maradhat még a moratóriumban az idén június 30-ig. Ekkor is automatikus volt a hosszabbítás, azaz csak akkor kellett jelezni, ha valaki nem kért belőle. A következő ajándékot Pünkösdre időzítették: Gulyás Gergely miniszter május 20-án hivatalosan is bejelentette a már kiszivárgott híreket, miszerint a moratóriumot a jelenlegi szabályok szerint hosszabbítják meg augusztus 31-ig. Vagyis nyár végéig mindenki benne maradhat, akár tudná fizetni hitelét, akár nem. A kormány ezt követően is szeretné, ha lenne egy hosszabb, átmeneti időszak, amíg mindenki, aki szeretne, élhetne a hitelfelfüggesztés lehetőségével. Az ilyen igényeket viszont már jelezni kellene a bankoknál. Gulyás Gergely azt is kijelentette: aki tud törleszteni, az szeptembertől magától is ezt fogja választani.

Szavainak mind az eddigi tapasztalatok, mind az MNB felmérése ellentmond. A tavaly március óta moratóriumban lévő 1,6 millió lakossági szerződés közül mindössze 300 ezret kezdtek el újra fizetni, a 60 ezer vállalati hitelnek pedig kevesebb, mint a felét. A jegybank legfrissebb, április 30-i adatai alapján így a moratóriumra jogosult (azaz még tavaly március 19. előtt felvett) lakossági hitelállomány 51, a vállalati hitelállomány 36 százaléka vesz részt a moratóriumban. (A teljes állományt vizsgálva az arány 39, illetve 24 százalék, mivel az elmúlt bő egy évben folyósított hitelek már nem jogosultak a moratóriumra.) Ez az MNB adatai szerint 2020 végéig 600 milliárd, az idén június végéig 300-400 milliárd forintnyi elhalasztott lakossági törlesztő részletet jelent, a vállalati oldalon pedig tavaly év végéig 1100 milliárd, június végégig pedig 400-500 milliárd forintról van szó.

A moratórium a válságkezelés egyik hatékony eszköze volt, és számos sérülékeny adós vette igénybe a moratóriumot, ugyanakkor sok olyan hiteles is élt vele, aki jövedelemi és vagyoni helyzete alapján nincs rászorulva a programra – hangsúlyozta Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője. Az MNB márciusi kérdőíves felmérése szerint a moratóriumban résztvevők 20 százaléka a kieső törlesztések miatt megmaradt összeget megtakarítja vagy befekteti, 7 százalékuk pedig a fennálló hitele előtörlesztésére fordítja. A döntő többség, közel kétharmadnyian az alapvető megélhetési költségeket finanszírozza belőle. Az is látszik az válaszokból, hogy a lakossági adósok 56 százaléka képes lenne most is fizetnie a hitelét, ezeknek az adósoknak a 27 százaléka viszont ennek ellenére kérvényezné a további hosszabbítást.

A következményekkel viszont nagyon kevesen vannak tisztában. A moratóriumban részt vevő adósok mindössze 31 százaléka értette a program két legfőbb következményét, a futamidő kitolódását és a végszámla növekedését. Az MNB ezért példaszámításokat is készített, amelyek szerint a moratóriumban lévő jelzáloghitelek és személyikölcsönök felénél egy 2022. júniusig tartó hosszabbítás esetében (a kiszivárgott hírek szerint eddig hosszabbítana a kormány, de döntés erről még nincs) az eredetihez képest több mint 42 hónappal, azaz 3,5 évvel tolódna ki a futamidő. Négy évnél is többel elnyúlna a moratóriumban lévő jelzáloghitelek 29 százaléka, illetve a személyi hitelek 36 százaléka. A végül összességében visszafizetendő összeg a lakáshitelesek több mint felénél 10 százaléknál, a személyi hitelesek több mint felénél pedig 40 százaléknál is nagyobb mértékben ugrana meg.

A másik nagy kockázat a fizetési morál romlása. Az ügyfelek „megszokhatják” az átmenetileg magasabb elkölthető jövedelmüket, és a moratórium után csökkenhet fizetési hajlandóságuk. Ez a viselkedés ráadásul a programban részt nem vevő, folyamatosan fizető adósokat is arra sarkallhatja, hogy felhagyjanak a törlesztéssel – részletezik a problémát az MNB jelentésében, jelezve: egy korábbi, késedelmes jelzáloghiteleket vizsgáló kutatás alapján az erkölcsi kockázatosnak tekinthető adósok aránya akár 10-20 százalék is lehet egy portfólión belül.

A moratórium miatt ugyanakkor most nagyon alacsony a késedelmesen fizetett hitelek aránya, de ez nem ad valós képest. A sérülékeny állomány nagyságát - az adós tevékenysége és pénzügyi helyzete alapján - az MNB a vállalati körben 12, a lakosságnál 10 százalék körülire becsüli. Dancsik Bálint megjegyezte: ez nem az NPL-rátát jelenti, a késedelmes teljesítésű hitelek aránya ennél várhatóan alacsonyabb szinten fog tetőzni.

Az MNB szerint a program kiterjesztése eközben a hazai pénzügyi rendszer nemzetközi megítélése szempontjából is kockázatot jelentene. Az Európai Unióban jelenleg a hazai programon kívül mindössze hat országban van érvényben hitelmoratórium, ám arányaiban jellemzően a hazainál szűkebb állomány részvételével. A legtöbb országban 2021. júniust követően nem várható a moratóriumok meghosszabbítása. Egy újabb, általánosan igénybe vehető hosszabbítás révén így a hazai moratórium példa nélküli lenne Európában, ami a hazai bankok, de akár az állam hitelminősítői és befektetői megítélésén, valamint a gazdaság versenyképességén is érdemben ronthat – hangsúlyozza a jegybanki jelentés.

Dancsik Bálint úgy fogalmazott: a fentiek tükrében az MNB a moratórium meghosszabbítása esetén kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban jelenleg résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a hosszabbítás lehetőségével csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak. Vagyis: a programot úgy hosszabbítsa meg a kormány, hogy az adósok széles köre térjen vissza a törlesztés folytatásához, miközben azok, akiknek kifeszített pénzügyi helyzete azt indokolja, továbbra is igénybe vehessék a törlesztés szüneteltetését. (nepszava.hu)