Az elmúlt hét végén a balatonfüredi 190. Anna-bált követően még - szokás szerint - mezőhegyesi ötös fogat vitte körbe az üdülővároson az ifjú nyertest.

Kérdés azonban, meddig lesz még meg a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., ahonnan ezek a csodás lovak származnak. Ugyanis a békési kisváros földjeinek egy része, vele együtt a világhírű nemesített vetőmagvakat termő területek is a földmutyi újabb áldozatává válhatnak - írja a népszava.

Néhány napja, július 20-án újabb háromezer hektár mezőhegyesi szántóföld pályázatairól döntött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Összesen 46 magánszemély és gazdálkodó szervezet bérelheti aranykoronánként és 1250 forintos áron ezt a területet. A dolog szépséghibája csak az,hogy ezeket a területeket jelenleg a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. használja. Ez egy ugyanolyan fideszes földmutyi, mint amilyenek a korábbiak voltak - erről számolt be a békési kisvárosban tartózkodó Kerék-Bárczy Szabolcs.

A Demokratikus Koalíció elnökségi tagja elmondta, hogy a háromezer hektáros, állami tulajdonban lévő földterületet tartós bérletének új nyertesei között voltak a települési önkormányzat képviselői közül hárman, de örülhetett a helyi Magosz vezetője is. Ezzel a politikus véleménye szerint megpecsételődött 400 ember állandó munkahelye, vagyis - családjukkal együtt - 2000-en veszítették el a jövedelmüket. Emellett 2400 idénymunkás sem jut megélhetéshez, Kelet-Magyarország egyik legszegényebb régiójában. Ezzel a helyzetértékeléssel egyetért Mitykó Zsolt, a város független polgármestere is, éppen ezért - Kerék-Bárczy Szabolcs véleménye szerint - teljesen érthetetlen, hogy a képviselő testület miért nem emelte fel szavát a nemzeti kincsként számon tartott, az évi több százmillió forintos helyi adó kétharmadát befizető Ménesbirtok megmaradása érdekében.

Mert idő lett volna az erőteljes tiltakozásra - vélte a DK politikusa, hiszen márciusban hirdették ki, a még 2013-ban kiírt, majd ténylegesen csak 2014-ben útjára bocsátott pályázatok eredményét a nyolcezerből háromezer hektárról. Így már csak kétezer olyan hektár maradt, amelyen a Ménesbirtok ténylegesen gazdálkodhat. Azonban még ennek a sorsa is bizonytalan, mert 2017-ig még ezt is haszonbérletbe adhatják. A kétezer hektár viszont nem elég, így a tejelő szarvasmarha-ágazatot meg kell szüntetni, ami munkanélküliséget szül. A vetőmagkukorica-termelésnek pedig az árt, hogy az egyes parcellák elhelyezkedése messze van egymástól, emiatt is sokan elveszíthetik az állásukat. Ellehetetlenül az öntözőgazdálkodás is, pedig 80 kilométernyi öntözőfürtöt telepítettek.

A földmutyijelleget erősíti, hogy a nyertes pályázóknak kevesebb mint 50 százaléka mezőhegyesi, ilyenkor felmerül, hogy messzebb laknak-e, mint a földtörvényben megengedett 20 kilométer. A helyiek szerint számosan nem felelnek meg ennek a kritériumnak, vagyis a régi recept érvényesül: a Fideszhez való hűség felülírta a szakértelmet. Így nem csoda, hogy a Ménesbirtok Zrt. bíróságon támadta meg a pályázatok törvényességét, ítélet eddig még nem született.

A II. József által alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok világhírű - mondta Kerék-Bárczy Szabolcs -, és nem csak a lótenyésztése, hanem a vetőmagtermelése is az - tette hozzá. Hasonló eredményekkel más magyar gazdálkodó szervek nemigen dicsekedhetnek. A település jellegzetes szerkezete is az egyedi gazdálkodáshoz alkalmazkodott, és most ez a 230 éves, nemes hagyomány szakadt meg. Éppen ezért meg kell védeni ezt a nemzeti kincset - mondta a politikus. Különösen azért, mert a helyiek úgy ítélik meg, hogy a nyertesek között alig 6-10 fő lehet a valódi szakember, a többiek strómanok. Ezért a városban úgy vélik, hogy a bérleti szerződések lejártával akár egyetlen, Fidesz-közeli kézbe is kerülhet a Ménesbirtok Zrt. jelenlegi gazdasága, de már új alapokon, a régi, bevált hagyományokat feladva.

Bonta Miklós

nepszava.hu (Címlap: A világhírű ménesbirtok is a mohóság áldozata lesz? // Fotó: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK)