Azóta ideiglenes elnök vezeti az országot Jeanine Ánez személyében, aki a felsőház ellenzéki elnöke volt. Májusra írták ki az új elnökválasztást, melyen Morales nem is indulhat – miután Mexikóban is tüntetni kezdtek ellene, onnan is továbbállt, és jelenleg a baloldali argentin kormány biztosít számára védelmet.

Azóta fordulat következett be az immár 11 éve tartó úgynevezett terroristaügyben is, amelynek magyar érintettjei is vannak. Aki nem ismerné a történetet: 2009. április 16-án Santa Cruzban, a Las Americas szállodában a rendőrség rajtaütött egy állítólagos terrorista csoporton, lelőve a magyar, horvát és bolíviai állampolgársággal is rendelkező Eduardo Rózsa-Florest, az erdélyi magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert.

Tóásó Elődöt és a horvát–bolíviai Mario Tadicot bebörtönözték, és elindult egy hosszú és bonyolult lejárás (szeparatizmus és Morales elleni merényletkísérlet vádjával), melynek során gyakorlatilag megsemmisítették a bolíviai ellenzéket. Sokan elmenekültek az országból, mások szintén börtönbe kerültek. Tóásó Előd közel hat évet töltött börtönben, majd vádalku keretében szabadult és a Baptista Szeretetszolgálat segítségével elmenekült az országból. Az ügy azonban nem zárult le, az utolsó két politikai elítélt csak Morales menekülése után szabadult ki a börtönből.

Hétfőn nagy fordulat következett be az ügyben: a belügyminisztérium visszavonta az eredeti feljelentést, és az állam elismerte, hogy a tizenegy éve tartó eljárás egy politikai ügy volt, amelyben embereket hurcoltak meg. Az ügyészség még gondolkodik, hogy mit csináljon, de feljelentés híján nincs sok választásuk. A vád összeomlása már hetekkel ezelőtt megkezdődött: az ügy két bírója is távozott, beismerve, hogy eddig mindent kormányzati nyomásra tettek, és mivel megfenyegették őket, nem volt más választásuk. Pár napja pedig egy katonai tábornok, Cardona beszélt arról, hogy a rajtaütés során a külföldiek szállodai szobájában „megtalált” fegyvereket a titkosszolgálat tőle, vagyis a 8-as számú alakulattól kérte kölcsön a rajtaütés előtt, magyarán a helyszínt berendezték a hamis bizonyítékokkal.

A terrorista-ügy nyilvánvaló csalásai miatt a bolíviai ügyészség nyomozást kezdeményezett többek között Evo Morales volt elnök és Álvaro García Linera volt elnökhelyettes ellen, emberiség elleni bűncselekmények, népirtás, bűnszervezet megszervezése és emberrablás miatt. 

Morales elmenekülése és az átmeneti kormány megalakulása után egyébként több külföldre menekült ellenzéki politikus (akik vádlottak voltak a terrorista-ügyben) hazatért az országba.

Lapunk egyébként úgy tudja, hogy utolsó szakaszába érkezett az a nemzetközi per, melyet Tóásó Előd és társai kezdeményeztek Bolívia ellen az emberi jogaik megsértése miatt. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság hamarosan felszólítja Bolíviát, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, és ha ez nem történik meg, a bíróság dönti el, mennyit köteles a latin-amerikai ország fizetni Tóásónak.

magyarhang.hu