– Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy rövid időn belül, akár már ezen a héten is alkalmazhatja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság, a jogállamisági elvekkel szembemenő országokkal, például Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Tulajdonképpen mi ez a jogállami mechanizmus? Mit tesz lehetővé?

– Az Európai Parlament és a Tanács tavaly fogadta el azt az uniós rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat alkalmazzon a jogállami normákat semmibe vevő tagállamokkal szemben. A rendelet elsődleges célja, hogy védje az unió pénzügyi érdekeit és az elmarasztalásról a tagállamok minősített többséggel is dönthetnek. Ennek azért van jelentősége, mert így nem működhet a lengyel és a magyar kormány elvtelen vétó-szövetsége.

– Az Európai Parlamentben is vita volt ma erről. Mit tudunk róla?

– Az EP plenáris ülésén a lengyel alkotmánybíróságnak arról a döntéséről folyt a vita, amelyben kétségbe vonták az uniós jog elsőbbségét. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése szerint ugyanis a tagállami jog és az uniós jog összeütközése esetén mindig az utóbbit kell alkalmazni. Miután ezt a jogelvet a belépési szerződés aláírásakor valamennyi tagállam elfogadta, így Ursula von der Leyennek igaza van abban, hogy a lengyel döntés az uniós jogrendet alapjaiban fenyegeti, ezért szankcionálni kell.

– Az igazságügyi biztos kijelentése a mai EU parlamenti vita tükrében már Lengyelországnak szólt?

– Inkább mindkét „renitens” kormánynak. A lengyelek és a magyarok ugyanis együtt kezdeményezték a jogállamisági rendelet bírósági felülvizsgálatát, amelyről hamarosan ítélet is születhet. A főtanácsnoki vélemény közzétételét december 2-ra ígérték, a végleges döntés pedig a jövő év elejére várható.

– Most melyik országgal szemben sürgetőbb a jogállamisági mechanizmus elindítása? Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben, és miért?

– A lengyel kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolására törekszik, az uniós források rendszerszintű ellopása inkább Magyarországon jellemző. A jogállamisági eljárás megindítása jórészt a Bizottság mérlegelésén múlik.

– Nem arról volt szó, hogy az indításával megvárják az Európai Bíróság döntését?

– A lengyel és a magyar kormány a rendelet megszületése óta ezért lobbizik, de a Bizottság – szerintem helyesen – nem akar több mint egy évig várni. A kérdéses rendelet ugyanis 2021. január 1-jén hatályba lépett, így az eljárások megindításának nincs jogi akadálya.

– A magyar kormány egyelőre a mechanizmus alkalmazása nélkül sem kap pénzt, az Európai Bizottság ugyanis nem fogadta el a kormány helyreállítási tervét, mondván, hiába kérte a Bizottság, a magyar kormány nem tett lépéseket a korrupcióval szemben. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban viszont arról beszélt, hogy az EU azért nem akar fizetni Magyarországnak, mert a kormány nem akarja beengedni az iskolákba az LMBTQ-szervezeteket. Valaki nem mond igazat. Ki?

– A kérdés eldöntését a tisztelt olvasókra bízom. Az Európai Unió minden illetékese számtalanszor elmondta, hogy a „pedofil bűnelkövetők ellen, a gyermekek védelme érdekében stb.” hozott magyar törvénynek semmi köze nincs a helyreállítási alap felfüggesztéséhez. A két ügy összemosása egyszerűen hazugság. Nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnök fél évvel a választások előtt nem akarja azt mondani, ami az igazság: az uniós adófizetők megelégelték a rendszerszintű korrupciót és a fejlesztésre szánt források – több uniós szervezet (például az OLAF) által is jogsértőnek tartott – „magánosítását”.

Forgács Imre, a Millenium Intézet tanácsadó testületi tagja a hirklikk.hu-nak adott interjút, mely 2021. október 19-én jelent meg online. (Millenium Intézet)