Galló szerint. ráadásul a közelmúltban Momentum Mozgalom és Gémesi György is bejelentette, hogy párttá alakul, illetve pártot szervez. Ezt lehet eufemisztikusan sokszínűségnek nevezni, de politikai szempontból ez inkább szétforgácsoltság.

Ha nagyon objektíven ránézünk az ellenzéki térfélre, akkor azt látjuk: vagy lejárt szavatosságú személyek fociznak ott, mint Gyurcsány Ferenc, vagy az új formációk, melyekben nincs olyan politikai arc, akire az ember azt mondja, megvan a politikai szavazatszerző képessége. Ezért okozott zavart Botka László, mert szegedi polgármesteri mivoltából talán el tudja hitetni a sikerességet – magyarázta.

Beszélt arról is: az MSZP mély hitelességi válsága Gyurcsány Ferenc színrelépésével kezdődött, működése alatt folytatódott, távozása után pedig kiszakított a pártból 8-10 képviselőt. Az MSZP azóta nem néz szembe ezzel a folyamattal. Ha most elkezd szembenézni – persze jobb későn, mint soha -, az már nagyon az utolsó utáni pillanat. Ráadásul Gyurcsányt azért nem olyan egyszerű levenni az ellenzéki palettáról, politikai profizmusa ugyanis olyan szempontból kétségtelen, hogy „életben tud maradni a jég hátán is” – fogalmazott.

Az LMP-ről azt mondta, hogy a pártban a személyiségvákuum Schiffer András távozása óta fokozódik. Szerinte Schiffer intellektuálisan kiemelkedett a párt vezetőgárdájából. A korlátossága azonban abban volt, mint az egész ellenzéknek, hogy a politikája nagyon Budapest-centrikus maradt – jegyezte meg.

Az ellenzéki térfélen minden szavazatra szükség lenne, de nem minden ellenzéki politikusra. A kérdés, hogy Botka László erre játszik-e. Neki nem annyira a kisebb pártok politikusaira, inkább a szavazóira van szüksége – szögezte le.

Beszélt arról is, hogy szerinte végletesen átpolitizálódott az olimpiai pályázat ügye. Az olimpiarendezés mellett elkötelezettek rosszul kezdtek el kommunikálni, nem tudták az ország közvéleményét meggyőzni arról, hogy ez nemcsak sportkérdés, hanem gazdasági is, és nem feltétlenül kell ennek korrupcióval terheltnek lenni, a magyar emberek pedig profitálhatnak a projektből. Időközben ennek a politikai lehetőségtartománya kiszélesedett: az ellenzéki pártok felismerték, hogy itt van keresnivalójuk. A Momentum pedig egy politikatörténeti jelentőségű népszavazást kezdeményezett – hangoztatta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a mozgalom szociológiai háttere – fiatal budapesti értelmiségiek – eléggé specifikus, nehéz ezt országos erővé konvertálni. Ráadásul ugyanarra a szavazóbázisra ácsingóznak, mint a baloldali ellenzéki pártok, politikai üzenetük pedig déjà vu érzést kelt: lehet más a politika. Biztosan lehet, csak az a kérdés, általuk-e – tette hozzá.

Forrás: Kossuth Rádió - 180 perc