h i r d e t é s

Gáz és atom - Hamarosan meglátogatja Orbánt Putyin

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Gáz és atom - Hamarosan meglátogatja Orbánt Putyin

2019. július 16. - 15:44

 

Tavaly szeptemberben találkozott utoljára Orbán Viktor az orosz elnökkel, aki forrásaink szerint vélhetően idén korábban is jött volna, csak az európai parlamenti tisztségviselők megválasztása miatt csúszott a megbeszélés.

Fotó: © Alexej Druzhinin / Orosz elnök sajtószolgálat / TASS

Ősszel Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy találkozzon Orbán Viktor kormányfővel – tudta meg a Népszava több egymástól független forrásból. Lapunk információi szerint várhatóan október 30-án konzultának személyesen. 

A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2013 és 2018 között minden évben találkozott: eddig öt alkalommal Moszkvában és két alkalommal a magyar fővárosban. Idén forrásaink szerint az európai parlamenti tisztségviselők megválasztása miatt csúszott az időpont őszre.

Az Orbán-kormány energia- és szomszédságpolitikájában három témakör – a paksi bővítés, a gázbeszerzés és a klímaügy – keveredik össze. Ebből a mixből kellene olyasmit kikeverni, amely Vlagyimir Putyin ízlésének is megfelel. 

A magyar kormányfő és az orosz elnök találkozója némiképp oszlathatja a gázügyeket övező, kusza ködöt is. Habár az Orbán-kabinet szavakban igyekszik leválni az orosz gázcsapról, az erről szóló, élénk viták eredőjeként mégis csak Moszkva ölében maradhatunk.

Az oroszoktól egyelőre ma is azt a gázt kapjuk, amit nem vettünk át az 1996 és 2015 között hatályos hosszú távú szerződés keretében. Ez a keret 2021-re kimerülhet, kérdés, ekkor kötünk-e újabb megállapodást. Ezt elsősorban az Egyesült Államok ellenzi, teljes diplomáciai eszköztárát bevetve. Bár ennek nyomán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt évek során a világ összes kitermelőjénél kifejezte gázvásárlási szándékunkat, ezt mindeddig nem koronázta siker. Az utóbbi években a tengeren, cseppfolyós formában szállított – akár amerikai – gáznak a horvát Krk-szigeten tervezett lefejtőjét, valamint a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által fellelt gázkincset tartották a legesélyesebb forrásnak. Ám a sokirányú ellentétek miatt (amelyben a szereplők mindegyike joggal vádolhatja a másikat Moszkva-barátsággal) egyelőre mindkét elképzelés kudarcba fulladt.

Szijjártó Péter már nyíltan azzal fenyegeti a lehetséges szállítókat - például a magas román adók miatt a kitermeléstől ódzkodó, tőkéstársat kereső ExxonMobilt -, hogy ha nem lép, Magyarország Moszkvával szerződik. Ehhez képest szakértők szerint a hazai háztartások ellátása akár hosszú távú megállapodás nélkül is biztosítható. A negyed évszázaddal ezelőtti helyzethez képest mára számos vezeték épült ki, élénk piaccal. Ráadásul a kereskedelem alapvetően cégek és nem kormányok dolga. Igaz, ama látszat fenntartása, hogy az ügyletet az államok szentesítik, Putyin és Orbán politikájának is alapja. Ha tehát – a Kreml érdekeinek megfelelve – Magyarország mégis kötne Moszkvával hosszú távú gázszerződést, azt legfeljebb a hazai lakossági fogyasztás, azaz évi 3-4 milliárd köbméter erejéig, legfeljebb 5 évre kellene kötni – vélték a lapunk által megkérdezett szakértők.

A klíma (és az EU) úgy jön a képbe, hogy ha nem szabotálnánk az uniós klímacélok teljesítését, és – esetleg egy lakossági energiahatékonysági programmal is kiegészítve - föloldanánk a megújulókat sújtó korlátozásokat, atomból és gázból is sokkal kevesebb kellene. Ez Oroszországnak, sőt voltaképp az Egyesült Államoknak sem érdeke. Utóbbinak nem csak az ExxonMobil miatt, hanem azért sem, mert Orbán a General Electricnek ígérte Paks2 turbinaüzletét. Közben a bővítés csúszik, leginkább azért, mert az oroszok nem készítettek EU-engedélyre alkalmas terveket (orosz nézőpontból a magyar hatóságok szőrözése miatt). Ebben a helyzetben kellene valami kedveset és előremutatót mondani Putyinnak.

Garamvölgyi Flóra / Hargitai Miklós / Marnitz István / nepszava.hu


 

h i r d e t é s