2008-tól kezdve több százezren ismerkedtek meg testközelből a King Longokkal, amelyekkel a három alvállalkozó cég egyebek mellett Biatorbágy, Zsámbék, Tura, Gödöllő, Vác, Gyöngyös, Hatvan, Jászberény térségében, illetve Budapest és ezek között a települések között fuvarozta az utasokat. A közel 150 busz többsége helyközi, illetve elővárosi célokra gyártott XMQ 6121G típus volt, a távolsági járatokat pedig az XMQ 6127-esekkel teljesítették. Így nézett ki Budán a Széna téri autóbusz-végállomás 2015-ben, amikor innen indultak az egyik alvállalkozó, a Kontakt-Busz járatai:

A buszok megítélése a kezdetektől felemás volt. A kínai eredet miatt sokan előítéletesen fogadták őket, így olyan hibákat, fogyatékosságokat is kiemeltek, amelyek más típusokon is előfordulnak. Voltak azonban olyan problémák is, amelyek tényleg megkeserítették az utasok életét. A hideg teleken például rendre elégtelennek bizonyult a fűtés, még ha az utólagos kiegészítése miatt már nem is volt annyira rossz a helyzet, mint eleinte.

A fékrendszerrel kapcsolatos kisebb problémát a Nemzeti Közlekedési Hatóság fellépése nyomán orvosolták, az a megállapítás viszont pusztába kiáltott szó maradt, hogy az XMQ 6121G európai mércével inkább városi kivitelű busz, a hosszabb utazási idejű helyközi/elővárosi járatokon joggal várhatnának el az utasok nagyobb komfortot.

Összességében azonban megbízhatónak bizonyultak a King Longok, részben a nyugati főegységeknek* köszönhetően, és annak ellenére, hogy a karbantartás hagyott kívánnivalót maga után. De nem emiatt tűntek el tavaly a második félévben a King Longok az utakról, hanem mert az alvállalkozók végül kiestek a pikszisből, olyannyira, hogy a háromból két cég már felszámolás alatt áll.

Mi lett a buszokkal? Nagy részük, egészen pontosan 116 darab egy kápolnásnyéki telephelyen vesztegel, a 7-es főút és a vasút között. További részletek a G7 cikkében >>