h i r d e t é s

Gémesi György szerint tisztességtelen politikai játszma zajlik az önkormányzatokkal szemben

Olvasási idő
12perc
Eddig olvastam
a- a+

Gémesi György szerint tisztességtelen politikai játszma zajlik az önkormányzatokkal szemben

2022. április 16. - 19:03

Gödöllő polgármestere szerint ma egy önkormányzati szövetségnek már nincs érdemi mozgástere.

Gémesi György - Forrás: Gémesi György Facebook oldala

Alig képes szót érteni egymással a kormány és Magyarország legnagyobb érdekképviseleti szövetsége az önkormányzatok működését, feladatait és finanszírozását illető kérdésekben. A köztük lévő törésvonalak mára árkokká szélesedtek, ami politikai szétszakítottsághoz vezetett. Gémesi Györggyel, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökével ennek okai mellett arról is beszélgettünk, hogy miként lehetne növelni a helyi önkormányzatok hatékonyságát, és mi kellene ahhoz, hogy a települések lakói ismét úgy érezhessék, saját ügyeikről újra helyben döntenek.

Az Index interjúja

A kampányban többször is megfordultak Gödöllőn az ellenzéki összefogás prominensei. Jól érzékeltem, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) valamiféle kormányellenes véd- és dacszövetség pozícióját vette fel?

Szervezetünk még 2019-ben erősödött meg, akkor lett a MÖSZ egyik társelnöke Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter elnökségi tag, talán ezért mondja ezt. Én azonban már 31 éve vezetem a szövetséget, és azt mondhatom, ma lakosságarányosan ez a legnagyobb érdekképviseleti szövetség. Nem a kormány ellenzéke, hanem – szándékunk szerint – a mindenkori kormánnyal együttműködni kívánó önkormányzati érdekvédelmi szervezet vagyunk. A küldetésünk az, hogy a megosztott feladatokról, hatáskörökről és az erőforrások elosztásáról folytassunk a kormánnyal párbeszédet. Jegyezzük meg, a rendszerváltáskor hatályos alkotmányban még benne volt a települések önkormányzáshoz való joga, ez azonban a 2012-es új alaptörvényből kikerült. 

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének tagjai közül viszont a fideszes települések polgármesterei kerültek ki, miközben az előbb azt mondta, hogy ez nem egy politikai szervezet.

Van két fideszes vezetésű önkormányzati tagunk, de e két települést most inkább nem nevezem meg. Kétségtelen, hogy amikor a Fidesz kétharmaddal hatalomra került, szövetségünk éles, de szakmai kritikát fogalmazott meg a kormányzat önkormányzati döntéseivel összefüggésben, válaszul a pártközpontban úgy határoztak, hogy a fideszes vezetésű települések önkormányzati testületeinek határozatot kell hozniuk a MÖSZ-ből való kilépésükről. Ekkor lépett ki például Kaposvár, még a Borkai Zsolt vezette Győr, 100 kisebb-nagyobb, fideszes vezetésű település. A távozás megtörténtét egyébként még a választókerületi elnökeikkel le is ellenőriztették. Nyilván be akarták dönteni a szervezetünket, ami nem sikerült.

Budapest nélkül azért mégiscsak félkarú óriás egy ilyen országos önkormányzati tömörülés...

Budapest 2019 előtt valóban nem volt tagunk, de a megyei jogú városok közül Érd és Pécs például igen, őket kiléptették politikai alapon. A 2019-es választás után aztán újra beléptek. Visszatérve Budapest speciális státuszára, jól jellemzi az akkori helyzetet, hogy Tarlós István időszakában fideszes nyomásra és a főváros különállásának hangsúlyozására létrehozták a Budapesti Önkormányzatok Országos Szövetségét. Ez ugyan egy fából vaskarika, de arra jó volt, hogy „országos” szervezetként a főváros a kerületekkel közösen egy új, már fideszes politikai alapon szerveződő önkormányzati szövetséget működtethessen.

Lehet azt mondani az elmúlt időszak kormányzati adóelvonásai és hatáskör-leépítései fényében, hogy nem volt túl hatékony az érdekérvényesítő munkájuk? 

Egy önkormányzati szövetségnek ma gyakorlatilag semmilyen érdemi lehetősége nincs. Az Európai Önkormányzati Chartában is benne van, hogy a kormánynak egyeztetnie kell az önkormányzati érdekképviseletekkel – ezt ma Magyarországon a Pintér Sándor belügyminiszter által vezetett Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsán keresztül lehet gyakorolni –, de ez érdemi egyeztetést nem jelent. Mondok egy példát: mikor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) együtt jeleztük, hogy az iparűzési adó elvételének kompenzációját minden település esetén csak 100 százalékos mértékben tudjuk elfogadni, nos, ezt a felvetésünket simán lesöpörte a kormányzat, és maga döntött a kompenzációról.

Ön már az év elején egyenesen az önkormányzatok újabb konszolidálását követelte, miközben 2014-ben egy átfogó adósságrendezés keretében ezt egyszer már megtette az állam. Úgy látja, ismét csődközeli helyzetbe sodródtak a helyhatóságok?

Az önkormányzatok szép lassan ki lettek véreztetve. Valóban volt korábban egy konszolidáció, de akkor sem vették figyelembe az észrevételeimet. Meg kellett volna nézni, hogy ki és mire vette fel az önkormányzatok hiteleit, és azokat mire használta. Egyáltalán indokolt volt-e, a felvétel pillanatában megvoltak-e a visszafizetés garanciái, megtérülő volt-e a finanszírozott fejlesztés, esetleg költséget csökkentett... de ezt mind nem vizsgálták, minden önkormányzatot egységesen konszolidáltak. Ennek persze megvolt a maga politikai oka. Utána átrendezték a feladatokat, majd fokozatosan csökkentették az állami forrásokat, mára pedig már ott tartunk, hogy jóval nagyobb az önkormányzatok forráscsökkenése, mint amekkora összeget konszolidáltak 2010 után.

A választások előtt az új kormány számára megfogalmaztak egy részletes javaslatcsomagot. Mit remélnek ettől?

A konszolidáció első, legfontosabb lépése az lehetne, hogy ne kelljen tovább fizetni a szolidaritási adót, a második pedig az, hogy az iparűzési adó megfelezését szüntessék meg, és a gépjárműadó legalább 40 százaléka kerüljön vissza az önkormányzatokhoz. Ez adna stabilitást a további működéshez. A 10 pontban vannak közép- és hosszú távú célok, melyek arra vonatkoznak, hogy a megosztott feladatok, hatáskörök és források tekintetében visszaálljon az egyensúly a kormány és az önkormányzatok között. Mindez azért fontos, mert így lehet a leghatékonyabban működtetni az országot. Ennek különös jelentőségét most az ország nagyon nehéz külpolitikai és gazdasági helyezte adja.

MEGGYŐZŐDÉSÜNK, HOGY VISSZA KELL ADNI AZ ÉPÍTÉSHATÓSÁGI JOGOSÍTVÁNYOKAT, MERT AZ MÉGISCSAK ELFOGADHATATLAN (AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZEMPONTJÁBÓL IS), HOGY BÁRMIT ÉPÍTHET VALAKI EGY CSALÁDI HÁZ SZOMSZÉDSÁGÁBAN ÚGY, HOGY ERRE AZ ÖNKORMÁNYZATNAK SEMMILYEN RÁHATÁSA NINCS.

A másik a közoktatás helyzete. Ha egy egyesület, alapítvány vagy egyház fenntarthat iskolát, akkor – ha kéri – az önkormányzat is kaphassa vissza oktatási intézményét arányos finanszírozással. Látjuk, hogy az oktatási struktúra jelenlegi centralizált formájában nem hatékony, ezt bizonyították az elmúlt hónapok tüntetései is. 

A jelenlegi szemlélet viszont mintha ennek épp az ellentéte lenne, inkább az állami centralizáció irányába mutat. Mi lehet ebben a ráció?

Az biztos, hogy könnyebben kézben tartható így az oktatási rendszer nagy egésze, és persze az érintettekkel is könnyebb keménykedni. Helyben viszont azt látjuk, hogy a közoktatás fenntartása tankerületi formában többe kerül, mint amennyibe annak idején az önkormányzatoknak, ebben a vonatkozásban nem látom a hasznosságot. 

Nem rejtette véka alá, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnökségében érdekelt. Felkészült már arra, amit ezért a MÖSZ önkormányzati prominensei kapni fognak?

Nézze, Márki-Zay Péter magáévá tette a mi elképzeléseinket, érti az önkormányzati rendszert, sőt megválasztása esetén kötelezettséget is vállalt a teljesítésére. Miért is ne bíztunk volna benne?

Ugyanakkor Karácsony Gergely főpolgármester már belengette, hogy adminisztratív eszközökkel húzhatják ki alóla Budapest vezetését 2024 után.

A főpolgármester közvetlen megválasztását előíró szabály esetleges módosítására utalhatott. Emlékeztetnék arra, hogy 1990 után volt már erre példa, Demszky Gábort a Fővárosi Közgyűlés többsége választotta – a Fidesz támogatásával – főpolgármesterré, ettől tehát nem kell megijedni. Ugyanakkor én helyesnek tartottam, és most is helyesnek tartom, hogy a polgármesterek erősebb legitimitással rendelkezhessenek, ehhez őket közvetlenül kell megválasztani. Azt azonban nem zárhatjuk ki, hogy a kormányzati szándék ezzel ellentétes irányba mutat majd. 

Mennyi az irónia benne, és mennyire valós félelem, hogy néhány ciklus múlva visszajut a magyar önkormányzatiság az egykori tanácsrendszer központból irányított helyi igazgatási rendszeréig?

A kommunista hatalomgyakorlás módszereinek teljes átvételét azért nem feltételezem, de a jelenlegi, a tanácsrendszer mechanizmusainak elemeit tartalmazó rendszer már rég nem önkormányzás, hanem a közép-kádári korszak megidézése. Tegyük hozzá ehhez, hogy egyébként már 1985 után rájöttek, ez a központosított rendszer nem hatékony.  

MEGGYŐZŐDÉSEM, HOGY NEM BÖLCS AZ A KORMÁNY, AMELY LEMOND A HELYI ÖNÁLLÓSÁGRÓL, AKTIVITÁSRÓL, KREATIVITÁSRÓL, AMELY NEMCSAK KIEGÉSZÍTI, DE HOZZÁ IS JÁRULHAT EGY-EGY KORMÁNYZAT SIKERÉHEZ. EZ A KORMÁNY AZONBAN MINDENT MEGTETT AZÉRT, HOGY MAGA ALÁ GYŰRJE AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT.

Központosító feladatát mára nagyobbrészt el is végezte, olyan sok minden már nem maradt, amin még érdemes lenne változtatnia a saját hatalmának stabilizálása érdekében.

A közvetlen polgármester-választás eltörlése mellett azért lehet szakmai érveket felsorakoztatni...

Ismerem ezeket az érveket, még akár jó is lehet, hiszen az önkormányzat stabilabban működik, ha olyan polgármester vezeti, akinek a testületben is többsége van. A másik oldalról nézve viszont könnyebben meg is buktatható, ha valamilyen megfontolásból kifarolnak mögüle a támogatói. Legyünk őszinték, a testület által választott polgármester konstrukcióban könnyebben szivároghat be a pártpolitika a rendszerbe, mint a jelenleg még hatályos szisztémában, ezért én nem is támogatom az efféle átalakítási szándékot. Nem kívánom egyetlen településnek sem, hogy a pártok torzsalkodásai miatt adott esetben évente válasszon a testület újabb és újabb polgármestereket. Szükség van az elismert városvezetők személyében megjelenő kontinuitásra, őket kéne hatásköreikben megerősíteni.

Az összeférhetetlenségi szabályok miatt 2014 óta nincs jelen a parlamentben a honatyák által korábban megjelenített önkormányzati lobbi, ami talán csökkenthette volna az önkormányzatok kiszolgáltatottságát. Önnek nem hiányzik?

Azt azért tegyük hozzá, hogy az összeférhetetlenség megszavazásához akkoriban közel 70 fideszes polgármester képviselő asszisztálása is kellett. Sajnálom, hogy az akkori polgármesterek befeküdtek a pártpolitika alá, még akkor is, ha nem volt sok választásuk, mert ez volt a központi utasítás. Ugyanakkor abban is van ráció, hogy ez a két tisztség legyen összeférhetetlen, de ne azért, hogy a parlamentben könnyebben gyengíthetővé váljon az önkormányzati rendszer, hanem hogy a helyi érdekképviselet hatékonyabbá váljon azzal, hogy a vezető többet van a településén.

Mit gondol azokról a polgármesterekről (Ásotthalom, Mezőtúr, Keszthely vezetői), akik feladva a tisztségüket a választási sikert követően az országgyűlési munkát választották? Bizonyos esetekben már hatékonyabban lehet a parlamentben képviselni egy-egy települést?

Helyben népszerű polgármester jobb esélyekkel indul egy parlamenti mandátumért, ez biztos. Ugyanakkor úgy látom, hogy a parlamentben nincs sok esélye az érdekképviseletre, ha nincs az elgondolásával egybevágó felettes politikai utasítás. Én az egyéni kvalitásban hiszek, soha nem mondanék le Gödöllőről. Ez a bázis, a jól működő városok adják az önkormányzati szektor stabilitását, ezért is „gyilkolja” a Fidesz ezeket a településeket.

Vannak egyáltalán működés szempontjából stabil, önfenntartó települések?

Biztosan van még Budaörshöz, Gödöllőhöz hasonlóan jó pár, önfenntartásra alapvetően képes város. Ez persze akkor derülne ki, ha a szolidarítási adó néven ismert sarc lekerülne a vállunkról. Mi kevesebb állami forrást kapunk, mint amennyit különböző adók formájában befizetünk.

Cseh Katalin momentumos EP-képviselő azt javasolta Brüsszelben, hogy a koronavírus utáni helyreállítási alapok egy része közvetlenül érkezzen a városokhoz. Ez mikortól jelenthet segítséget?

Az Európai Bizottság valóban előírhatja, hogy a helyreállítási alapból (RRF) befolyó összeg – mondjuk – 30 százalékát Magyarország köteles az önkormányzatokra fordítani. Erre most egyébként meg is nőtt az esély, miután a magyarországi jogállamisággal, úgy tűnik, gondok vannak, eljárás is indult a jogállamiság visszaállításáért. Amennyiben elhúzódik az erről szóló vita, előfordulhat, hogy a lehívható uniós forrásokat például ilyen feltételekhez köti Brüsszel. Kétségtelen, hogy éles a törésvonal az Európai Ügyészséghez csatlakozás vagy a közszolgálati médiumok megítélésében. Zárójeles megjegyzés, de személy szerint is elképesztőnek tartom, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként már hét éve nem tehetem be a lábam a közszolgálati magyar televízióba, nem nyilatkozhatom a közszolgálati magyar rádiónak. Egyszer ugyan meghívtak egy politikamentes témában, de az adás előtt egy nappal kiderült, hogy mégsem kell bemennem. Így alakult.

A központi akarat ilyen szintű érvényesülése az önkormányzati szektor esetében mit vetít előre? Mire számíthatnak a polgármesterek az elkövetkezendő években?

A Fidesz politikai érdeke és hatalomban maradásának szempontjai érvényesülnek majd, ami akár még jót is jelenthet nekünk. Benne lehet ugyanis a pakliban, hogy a kormányzat újra érdekelt lesz abban, hogy az önkormányzatokat partnerként kezelje. 

Ez a feltevése az ellenzéki Budapest esetében is áll?

A kormány a gazdasági érdekeit itt hatványozottan érvényesíti. A főváros hatalmas kiaknázható teljesítőképességgel rendelkezik, innen érkezik a központi költségvetés legtöbb adóbevétele. A központi érdek itt is az, hogy minél kevesebb önálló hatásköre legyen a város vezetésének a saját forrásai felett. Amíg tehát nem ütköznek az uniós jogszabályok falába, addig szorítják majd Budapestet. A tendencia már évek óta nyilvánvaló. Ezért szervezték ki a Budapesti Fejlesztési Központ alá a nagy fővárosi projekteket, és ezért szívják el a működési forrásokat.

ARRA SZÁMÍTANAK, HOGY MEGROPPAN A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT, DE EZ NEM FOG BEKÖVETKEZNI. SZÁMOMRA NYILVÁNVALÓ, HOGY ITT TISZTESSÉGTELEN POLITIKAI JÁTSZMA ZAJLIK.

Egyébként se a főváros, se én magam, de meggyőződésem, hogy egyetlenegy település sem érdekelt abban, hogy megbukjon egy kormány. Épp ellenkezőleg, azt szeretnénk, hogy sikeres legyen a programja, ennek azonban az az egyik fontos feltétele, hogy az önkormányzatok is sikeresek lehessenek. E tekintetben érdekazonosság van köztünk. Amíg ezt a kormány nem ismeri fel, addig az államnak a szükségesnél több költsége lesz, az ellátandó feladat pedig alacsonyabb színvonalú. A hatáskörök kényszeres állami birtoklása ennyit nem érhet meg. Ezt támasztja alá egyébként a legutóbbi önkormányzati választás eredménye is, ahol a kormányoldal nagyot bukott. 

A parlamentin viszont tarolt, így a Karácsony Gergely társelnökségével működő MÖSZ sem lesz képes megvalósítani a koncepcióját. Lesz ennek személyi konzekvenciája?

Karácsony Gergely Magyarország első számú városának főpolgármestere, miért mondana le? A MÖSZ elnökeként mondhatom, nagyon jól dolgoztunk eddig együtt, mivel pedig ez nem egy politikai szervezet, semmi okát nem látom annak, hogy ő vagy én lemondjunk. A főpolgármester pártpolitikai jövője természetesen más kérdés, de amint társelnökké választásakor, úgy most sem játszik ez semmilyen szerepet szövetségünk életében.

Mi egyébként minden kormánnyal szívesen együttműködünk, partnerséget ajánlunk. Ismerve az előttünk álló időszak viszonyait azonban rengeteg érdeksérelem körvonalazódik. A társadalmi „fájdalomcsökkentés” érdekében kézenfekvő lenne a kormány és az önkormányzatok összefogása. Az új kabinet valamikor májusban alakulhat meg. Ezután pedig nem sokkal az is kiderülhet, mekkora hangsúlyt fektetnek majd az önkormányzatok által igényelt párbeszédképességük kialakítására.

Index.hu


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky