Az államcsőd közelébe került Görögország költségvetésében a kiadási oldal 40 éve mindig többet mutatott, mint a bevételi. 

Az ötkarikás játékok beruházásai cseppek a tengerben, de jól illusztrálják a bajokat.

Az országot ellehetetlenítő adósságválság mögött lévő sok lehetséges ok közül, most a 2004-es athéni olimpia néhány eleme is – legalábbis illusztrációként – a figyelem középpontjába került annak érzékeltetésére, hogy mi romolhatott el Görögországban. Stella Alfieri korábbi bal oldali parlamenti képviselő szerint ugyanis – aki kifejezetten a játékok ellen kampányolt – a felelőtlen költekezés azzal kezdődött, hogy amikor a játékok véget értek, több mint egy tucat, az olimpiára készült létesítmény maradt üresen és kihasználatlanul. Az üres épületeket magáncégek biztonsági őrei őrzik, ami azóta is a felelőtlen túlköltekezés mementója. Pedig lett volna igény a létesítmények hasznosítására, az ajánlkozókat azonban a kormány válaszra sem méltatta. Alfieri szerint tragikus az országra nézve, hogy kihasználva a görögök nemzeti büszkeségét, egyre többet kezdtek költeni az olimpiára, és meggondolatlanul kezdték herdálni a pénzt.

„A kis nemzet csodája”

A „kis nemzet csodája” szlogennel beharangozott 2004-es athéni olimpia közel 12 milliárd dollárba került a jelenlegi árfolyamon számolva, ami a kezdeti költségvetés duplája, és ez még nem tartalmazza az utolsó pillanatban elkészült infrastruktúra költségeit. A játékok kezdete előtti utolsó hónapokban ugyanis az építőipari társaságok megállás nélkül, éjszaka is fényárban dolgoztak. Továbbá csak a biztonságra fordított költségek 1,3 milliárd dollárra rúgtak. Tavaly az is nagy port vert fel, hogy egy korábbi görög miniszter, akit pénzmosással vádoltak meg, a vizsgálat során beismerte, hogy 1988-ban kampányához több mint 123 ezer dollárt fogadott el a Siemenstől, miközben a német elektronikai óriást biztosította, hogy az olimpiának állandó beszállítója lehet. 

Adókerülés és álcázás

Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint azonban „igazságtalan” az adósságválságot a játékokkal kapcsolatba hozni, hiszen – bár természetes, hogy voltak költségek – Athén ma is profitál a játékok kedvéért feljavított városi tömegközlekedésből és infrastruktúrából, amelyek nélkül Athén ma is elmaradott város volna, és a gazdaság valószínűleg a mainál is rosszabb helyzetben lenne. Görög olimpiai vezetők szerint pedig a több mint 300 milliárd eurós államadósságnak csak nagyon kis részét teszi ki a 2004-es olimpia költségvetése, és ezzel sok szakértő egyet is ért.

A szakértők szerint az egyik fő probléma az lehet, hogy a görög kormánynak egyszerűen nem sikerül behajtani az adókat. 2010-ben a Guardian beszámolt arról, hogy a saját úszómedencével rendelkező gazdag görögök hogyan próbálták címük megváltoztatásával elkerülni az adót, de a görög adóügyi hatóság a Google Earth műholdas felvételei segítségével lebuktatta az uszodával rendelkezőket.

A tetten ért gazdag athéni uszodatulajdonosok, hajótulajdonosok és iparmágnások egyike a világ egyik leggazdagabb emberének számító, Spyros Latsis, aki Károly herceget látta vendégül annak görögországi látogatásakor. Közéjük tartozik még Theodore Angelopulosz iparmágnás és felesége Gianna, az athéni olimpia szervezőbizottságának vezetői, és maga Papandreu miniszterelnök is. Az adókerülés a teljes társadalom szintjén nagy népszerűségnek örvend, a politikusokat azonban lebukásuk esetén sem vonják felelősségre.

Miután a légi felvételek nyilvánosságra kerültek, Vangelis Vaszilopuloszt, az uszodákat építő cég főmérnökét elárasztották a medencék álcázását igénylő felkérések, ami első hallásra bizarr dolognak hallatszik. Vaszilopulosz szerint egyszerűen zöld színű vízhatlan ponyvával kell befedni a medencéket és így föntről máris láthatatlanok maradnak. Úgy tűnik, az európai civilizáció bölcsőjéül szolgáló, a demokratikus értékeket exportáló nemzetben a demokrácia hanyatlásnak indult. Már az athéni felső tízezer köreiben is potenciális adócsalók darázsfészke található, ami nem a görög gazdaságot, hanem a zöld vízhatlan ponyva készítőit fogja felvirágoztatni az egész világon.

„Semmirekellő, korrupt és hozzá nem értő politikusok”

Ami pedig a görög munkavállalók fizetéseit illeti, csak a minimálbér összege több mint 200 ezer forint értékű euró. Az országban szolgáló 750 000 közalkalmazottat törvény védi az elbocsátástól, és közülük sokan (rendőrök, tűzoltók és hivatásos katonák) már 40 évesen nyugdíjba mehetnek. A tíz éve a drachmát lelkesen euróra cserélő, felemelkedésre számító, mára azonban már csalódott görögök többsége a gazdaság összeomlásáért a „semmirekellő, korrupt és hozzá nem értő” politikusokat okolja, akik megadóztatják a szegényeket és a középosztályt, ezen kívül megszorító intézkedéseket hoznak, míg a gazdagok külföldi bankszámlákon tarthatják a vagyonukat.

Aris Syngros, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes intézet görögországi ágának igazgatója szerint az országban a gazdasági problémák és a korrupció kéz a kézben járnak, és szerinte a jelenlegi helyzet a széles körben elterjedt adókerülés és a korrupció miatt alakult ki.

atv.hu (Címlap: Forrás: magyarhirlap.hu)