Ha jól van összerakva. Ha nem bizonyos politikai célok érdekében manipulálják, mint Orbán a Nemzeti Inzultációit.

A kérdőív lehet professzionális és amatőr.
Ez utóbbira szép példa a HVG kérdőíve az ellenzék programjáról.

Tekintsünk el most attól, hogy az "ellenzéknek", mint egységes erőnek nincs koherens programja.
Egyes pártoknak vannak preferált célkitűzései, kurtán-furcsán összehordott töredékprogramjai bizonyos tárgykörökben, melyek olyan messze állnak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Az alkotmányozástól az egészségügy rendbetételén át az adórendszerig (Márki-Zay például nem nyúlna hozzá), az oktatásüggyel kezdendő feladatoktól (Hiller például totálisan érthetetlen módon megtartaná a Tankerületeket, ezzel fenntartaná az iskolák önállótlanságát) a szociális kérdések rendezéséig mindenben.

Mondom, tekintsünk el ettől, és fogjuk fel a dolgot úgy, hogy a lap maga kíváncsi a válaszadók véleményére, meg talán mankónak is láthatja az ellenzéki pártok számára (melyek rengeteg közvélemény-kutatást végeztetnek a hozzájuk rendelt közvélemény-kutató intézetekkel, némelyik közülük nyilván megfelelő szájízek szerint kutat és hirdet eredményt.

A HVG-t ilyen gyanú nem illetheti, ezt szögezzük le rögtön!
Mégis bajaim vannak vele!

Az általános szisztéma, hogy én kérdezek és megadok számodra, kedves kuncsaft, három/több lehetséges választ, nyilván roppant kényelmessé teszi a kiértékelést, ugyanakkor korlátozza a lehetséges válaszok számát.

Itt van például az SZJA-ra vonatkozó három elképzelés, melyek közül választhat a nyájas olvasó!
És, ha nekem egyik sem látszik megfelelőnek, de van egy negyedik és nyilván számtalan több megoldás is?

(Világszerte elterjedt: meghatározott éves jövedelem alatt adómentes, aztán sok lépcsőben egyre nagyobb adókulcsok, melyek akár a 60%-ot is elérhetik – például Ausztrália. Tegyük hozzá, hogy például a nyugdíj-előtakarékosságra fordított összeg adómentes.)

Kénytelen vagyok bejelölni azt, amelyikkel még a leginkább egyetértek. Holott például az ott feltételezett egymillió forintos havi alsó jövedelemhatárt indokolatlanul magasnak tartom.

Hagyjam ki a kérdést?
Sajnos nem tehetem! Szarvashiba:
amíg nem töltöm ki az előző valamennyi rovatot, a rendszer nem enged tovább!

Ugyanebbe ütköztem a megoldandó feladatok sorrendjénél is.
Megadnak vagy nyolcfélét, a demokratikus intézményrendszer kialakításától a szociális ügyekig. Fontossági sorrendbe kell raknom. Jó! Nem gond!

De van itt valami! Hogy aszongya: a migráns válság megoldása.
Na, mármost! Szerintem nincs migráns válság 2016 januárja, egy féléves mizéria óta.
Legalábbis Magyarországon még a két újsütetű Exodus, a fehérorosz és főként az afgán sem érezteti a hatását. És ez a kérdőív csak belföldi kérdésekkel foglalkozik. Még az Unióval sem.

(Jellemzően 2015-16-ban is csak felverte Orbán a habot! Bezsúfolta a menekülteket a Keleti pályaudvar elé, ahelyett, hogy rögtön továbbvitték volna őket Ausztriába, közben kiválogatva a szakképzett munkásokat, orvosokat, ápolókat, mérnököket, és itt tartva őket.
De hát, kellett a zrí, hogy elszörnyedjen, bemajrézzon a nép! Melynek körében akkor a Fidesz népszerűsége éppen a padlót verdeste.)
Migráns válság nincs! Idegengyűlölet van!
És ebben az ügyben, csakúgy, mint a határkerítés és a menekültekkel való gyalázatos bánásmód ügyében az ellenzék gyáván lapít és sunnyog!

(Meg, bár ez nem tartozik ide, erre vonatkozó kérdés nem volt, a DK kivételével ugyanezt teszik az ellenzéki pártok az itt sosem élt/nem adózó határon túliak ügyében is, holott feltehetően az a sok százezer szavazat fogja eldönteni a választás kimenetelét.)

Értem én: kussolunk, csak szavazzatok ránk!
Pedig ez már Mesterházynak se jött be, amikor megalázkodva bocsánatot kért az MSZP – elvszerű és helyes – álláspontjáért a kettős állampolgárság és a választójog ügyében. Utólag se tudott vele szavazatokat szerezni.

De ezzel a hozzáállással, a HVG pedig a nagy semminek fontos feladatként kezelésével Orbán narratíváját támasztja alá, miszerint van migráns válság!
És erősíti a gyűlöletet, ahelyett, hogy mérsékelni próbálná!

E feladatot tehát nem óhajtottam rangsorolni, még az utolsó helyre sem!
De, muszáj volt! Már, ha folytatni akartam. Mint az előbb!

Mondanom sem kell, hogy kiegészítést, más feladatok megjelölését a rendszer itt sem engedi.
Hát haver, kákán is csomót kereső, mindenkinél (nálunk) okosabb Tóni, legföljebb nem töltöd ki! Írd meg akadémiai székfoglalónak!
Ez egy jó hozzáállás lenne?

Van más is! Rákérdeznek a 2018-as és jelenlegi pártpreferenciákra (kire szavaztál, kire fogsz szavazni).
Értem! Kíváncsiak rá! Engem nem zavar, kitöltöm. De ez személyiségi jogot sért!
Mert bár a kérdőív anonim, azért tudjuk jól, hogy neten küldött bárminek a feladója kideríthető. És ezt a kérdést se lehet megválaszolatlanul hagyni.

Végezetül: minden jobb közvélemény-kutató kérdőív végén ott a felajánlott lehetőség: fejtse ki, mit tart még fontosnak! Mire kérdezne még rá? Megjegyzések. Itt ilyesmi nincs.

Ne terheljük fölöslegesen a kiértékelőket!

Na, jó! Mit morgok? Végül is ez csak egy újság magánakciója! És jobb, ha van, mintha nincs! De azt is lehetne hibátlanul!