A Népszava készített interjút a DK elnökével, aki reálisan értékeli saját és pártja ahelyzetét.

- Elnök úr, van-e annyi bölcsesség a 2017-es Gyurcsány Ferencben, hogy ne hozza szóba önmagát, mint miniszterelnök-jelöltet?

- Van.

- Belátása ez kormányfői tévedéseinek, vagy annak, hogy az elviselhetőnél több méltatlanságot kentek rá „az elmúlt nyolc évre”?

- Köszönhető ez annak, hogy reálisan értékelem a saját magam és a pártom helyzetét.

- Belátása annak is, hogy adott esetben kormányon kívül maradva is lehet valakinek nagy befolyása a végrehajtó hatalomra?

- Szerintem a Demokratikus Koalíciónak van növekvő politikai befolyása. Sokszor elmondtam, hogy a remélt győzelem esetén sem kívánok kormányon működni, nem kívánom nehezíteni a jövendő demokratikus kormány miniszterelnökének a dolgát.

- Mit szól ahhoz, hogy Jobbik „történelmi helyzetben” kész közös kormányt alakítani az LMP-vel és a Momentummal?

- A farkast nagyon nehéz báránynak maszkírozni. Az pedig az LMP-t és a Momentumot minősítené, ha erre bármiféle nyitottságot mutatnának.

- Az ajánlat előre vetíti, hogy háromosztatú parlament jöhet létre 2018-ban? Úgy, mint a Fidesz, a Jobbik, LMP, Momentum és a DK, MSZP.

- Inkább abban hiszek, hogy nem válik valóra Vona Gábor álma, és egy ilyen együttműködés nem valósul meg. Háromosztatúság annyiban lehetséges, hogy a Fidesz és a demokraták között a Jobbik tartós tényező marad. Bár figyelmeztető, hogy a Jobbik elnöke nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy támogatna egy kisebbségi Orbán-kormányt. Ami azt mutatja, fura, talán végiggondolatlan sasszézás folyik itt a Jobbikban.

- Nyolc hónapos szocialista miniszterelnök-jelölti időszaka alatt Botka László elvszerűen meggyötörte önt, mint a DK elnökét. Nem személyes viszonyukról, érzelmekről beszélek, hanem arról, hogy a 2010 előtti korszak megtagadásával egy látens szövetséges párt elnökét kitiltotta a közös listáról: a DK választóira szüksége van az ellenzéknek, de a vezetőjére nincs. Lehet, azt remélte, így más pártokat maga mellé állít, de ez a szövetségi politika nem jött be. Botka lemondott, a szocialista párt gyengült. A külső szemlélő most azt látja: a DK elkezdte felzabálni az MSZP-t. Ami bosszúnak sem elegáns, bár elismerem, politikailag racionális érzelmi kielégülés.

- Nincs ilyen szándék. Úgy viselkedünk, ahogyan egy politikai pártnak viselkednie kell. Azokról az ügyekről beszélünk, amelyek az országnak fontosak. Mit csinálunk a devizahitelesekkel, a Quaestor-károsultakkal, a határon túliak szavazati jogával, a nyugdíjjal. Politizálunk. Az MSZP tétlenségéhez képest tűnik ez végtelenül aktívnak és meggyőzőnek, de őszintén szólva nincs benne semmi különleges. Ha pedig az egyéni körzetekre gondol, azokról a nagyjából ismert támogatottsági arányoknak megfelelően, arányosan, méltányosan és tisztességesen meg kell állapodnunk. Amint azt Hiller István választmányi elnök mondta, nincsenek bérelt helyek. Mi is ezt gondoljuk.

- Nincs felzabálás. Méltányosság, tisztesség van. Akkor mire föl a szocialisták szegedi tiltakozása, az újpesti kilépés?

- Szerintem korrekt az erősödő DK igénye, hogy amikor a két párt támogatottsági aránya nagyjából 45-50 százalék az MSZP javára, akkor azokban a nagyvárosokban, ahol két választókerület van - ilyen Szeged, Pécs, Győr -, ott az egyikben az MSZP, másikban vagy a DK, vagy az Együtt-Párbeszéd indíthasson jelöltet. Ez fair igény, különösen, ha elfogadjuk, hogy az MSZP mondja meg, a két körzet közül melyikben akar indulni. Csongrádban a két, nekünk legkedvezőbb körzet a szegedi. Nehezen belátható, hogy egy olyan párt, amely a demokratikus ellenzéki szavazatoknak legfeljebb a felét birtokolja, miért gondolja azt, hogy mindkettő neki jár. Szerintem egyikünknek sem jár semmi. Újpestet nem tudom kommentálni, nem ismerem sem a helyi MSZP-szervezetet, sem a pártból kilépett Horváth Imrét. A fővárosban ma az MSZP-nek nyolc képviselője van, nekünk egy. A támogatottságot tekintve nyilván nem tartható ez az arány. Belátom, hogy az MSZP-nek nem könnyű ezt a helyzetet kezelni, de nem cáfolható az igényünk, hogy Budapesten is a választói támogatottsággal arányos legyen a képviselet.

- Mit fog mondani, ha a következő közvélemény-kutatásokban tovább esik az MSZP népszerűsége, a DK pedig erősödik?

- Ha megállapodunk, és én úgy látom, hogy mindenki erre törekszik, akkor a DK nem érdekelt abban, hogy a lezárt vitát újra megnyissuk. Végképp nem vagyunk érdekeltek abban, hogy az MSZP-nek további gondokat okozzunk.

- Személyi kérdések nem szerepelnek az MSZP december 9-i kongresszusán. Mi van akkor, ha ezt a küldöttek felülírják, és Molnár Gyula elnök ellen fordulnak, akár éppen azért, mert „puha” volt a DK-val?

- Azzal tárgyalunk, aki az MSZP-t vezeti.

- És, ha ők újra akarják nyitni az egyeztetéseket?

- Mint mondtam, ebben nem vagyunk érdekeltek, de ha az MSZP úgy akarja, szíve joga megtenni. Ami bennünket illet, nem lehet benne maradni olyan politikai partnerségben, amit csak az egyik fél akar.

- Botka László kitagadta önt a közös listáról. Az MSZP már belemenne, hogy Gyurcsány is szerepeljen a közös listán, amit a DK egyszerűen lemosott.

- Mi régóta jelezzük az MSZP-nek: a DK-ban egyre erősebb az az álláspont, hogy nem akarunk közös listát az MSZP-vel, ami független volt Botka fellépésétől, mert a többiekkel – ha jól látjuk – nem tud megállapodni a szocialista párt. Nem ismerek egyetlen demokratikus ellenzéki pártot sem, amely az MSZP-vel közös listán szeretne indulni. Ebben a DK nem kuriózum. Szerintem nem baj, ha azok a választók, akik például a határon túli szavazati jog megvonásában velünk értenek egyet, a mi listánkra szavaznak, akik meg azzal, hogy maradjon a szavazati jog, az MSZP listájára. Egyikünknek sem kell feladnia a saját álláspontját, a közös lista pedig mindig a közös politika megszemélyesítése. A 106 egyéni körzet a kulcskérdés, a közös lista nem az.

- Elhiszem, nincs kiadva, hogy fel kell zabálni a szocialista pártot, mint ahogyan elhiszem azt is, az átvándorlás növekedése veszélyekkel is jár. A DK azonban nem olyan értelemben szociáldemokrata párt, ahogyan azt Botka László hirdette, s aminek lényegét ma is meg akarják tartani. Ha így van, akkor mit keres egy szocdem a DK-ban?

- Amikor azt mondjuk, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimumnál, hogy emelni kell a családi pótlékot, hogy kétnyelvűvé kell tenni a közoktatást és ezzel általánossá tenni az elérhető nyelvtudást, akkor az tisztességes baloldali program. Amikor azt mondjuk, összehozzuk Magyarországot...

- Láttam, ez az új szlogen.

- A programunk összefoglaló üzenete. Ami arról szól, hogy az, aki kormányozni akar, annak muszáj megbecsülnie Magyarország elég vékony, de létező középosztálybeli teljesítményét is, a polgárosodás eredményét is. Muszáj inkább mintának mutatni a sikert, mintsem bűnnek, mert akkor működik jól az ország. Ha nem ezt teszi a magyar mérsékelt baloldal, akkor az lesz a sorsa, mint az európai baloldal nagyobbik részének Németországtól Franciaországig. Intő jel, hogy a szavazók jelentős része új megközelítésre vágyik. Nem azzal kell foglalkozni, hogy a fideszes retorika milyen tükröt tart elénk, a mi tükrünket nem a Fidesz tartja. Aki hagyományos politikát képvisel, visszaesik. Most mégis csak az a helyzet, hogy a DK növekszik. Az MSZP 400 ezer szavazót veszített el csak az idén.

- Ha a DK annyival növekedne, mint amennyivel az MSZP zsugorodik, akár tapsolhatnék is. De nem ez történik. Megint a rögeszmém: a DK fal, de nem tud elég gyorsan falni. Ha meg túl sokat töm magába, az emésztésével támadhatnak gondok.

-Lehet, hogy nincs becsülete annak, amit csinálunk, de azt kell, mondjam, hogy mi itt nem összeadunk, meg kivonunk, meg szorzunk a szavazókkal.

- Világos.

- Viszonylag könnyű helyzetben van a DK, azt képviseli, amiben hisz. Akinek ez jó alternatíva, az szavazzon ránk. Aki nem akarja bevezetni az eurót, az szavazzon az LMP-re. Azzal érdemes foglalkozni, hogy akinek többje van, annak több a felelőssége is. Hogy a melós ne kizsákmányoltnak érezze magát, hogy újra meg lehet teremteni az egyensúlyt a munka és a tőke világa között. Én a magyar választókért vagyok elsősorban felelős. Ha a Microsoft, vagy a Google visszaél az erejével, akkor ellen kell neki tartani. De csak egy európai kormány tudná ezt megtenni. Ha csak Magyarországot védem, akkor holnapután el fog menni a cég tőlünk. Aztán nem csak rossz, hanem semmilyen munkahely sincs. Szembemenni a nemzetközi tőkével csak nemzetközi politikai szerveződésekkel lehet. Ezért nem tudunk másban hinni, mint az európai föderatív államban, közös kormánnyal, kétkamarás parlamenttel, közös ügyészséggel, valutával, pénzügyi és költségvetési, honvédelmi politikával, energiaunióval. Mi ebben hiszünk. Ezt képviseljük markánsan. Az európai jobboldali radikalizmus legszörnyűbb ellentmondása, hogy nem veszi észre, ebben a nyitott világban nem tudunk más eszközzel élni, mint a globális képviselettel. Nem a bezárkózás, hanem a sokkal erősebb európai kormányzás a válasz a kihívásokra. Ami nem azt jelenti, hogy az Európai Bizottsággal nem kell szembeszállni, ha a legitim szabályokat politikai akarattal akarja felülírni.

- Gyurcsány Ferenc tehát elég bölcs, hogy ne hozza szóba magát, mint kormányfő-jelöltet. De ki lesz 2018 után?

- Gyurcsány Ferenc minden bizonnyal 2018-ban még a Demokratikus Koalíció elnöke lesz...

- Nem volt kétségem.

- Ha győzünk, akkor a frakció tagja leszek. Ha ellenzékben leszünk, akkor a frakció vezetője.

Szerző: Friss Róbert / nepszava.hu