A DK 13. kongresszusán elbúcsúztak az elnökségből távozó Avarkeszi Dezsőtől és Vágó Istvántól, és megemlékeztek a tragikus hirtelenséggel elhunyt Kordás Lászlóról.

Megtartotta vasárnap évértékelő beszédét Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke. A volt miniszterelnök jelezte, hogy influenzával küzd, ez érződött is. Gyurcsány beszélt a kormánnyal szembeni szembenállásról, a hazai és nemzetközi szintű ellentétekről, és szót ejtette az oktatás, valamint a magyarországi romák helyzetéről is.

A kongresszus elején megemlékeztek a héten tragikus hirtelenséggel elhunyt Kordás Lászlóról, a párt néhai parlamenti képviselőjéről.

„Most pár napja van egy lakótársam. Influenzának hívják. Vele is küzdök, egyelőre döntetlenre áll ez a mérkőzés” – fogalmazott Gyurcsány, aki előre is elnézést kért, ha ennek látható és hallható jelei vannak.

Úgy vélekedett, az országban békétlenség van, amelynek fő oka, hogy „nem értünk abban egyet, hogy Magyarországnak hol a helye a világban”. Mint mondta, szerintük Európában, a kormány pedig úgy gondolja, hogy „Európa szélén, esetleg azon kívül”.

Úgy fogalmazott, ez a vita nem a múltról, a hagyományokról, hanem „a holnapról szól valójában”. „Na most természetesen lehet brüsszelezni, ismerjük ezt a szöveget. De amikor mi Európáról beszélünk, akkor nem Brüsszelről beszélünk. Még csak nem is Berlinről, Rómáról vagy Párizsról beszélünk. Beszélünk valamiről, hogy hogyan szeretnénk élni. Beszélünk a tisztelet kultúrájáról, a méltóság tiszteletéről, beszélünk arról, hogy törekszünk becsületesen élni, és mi úgy gondoljuk, hogy van közöttünk egy közös, több mint ezer éves út és hagyomány. Valójában az emberhez méltó élet Európájáról beszélhetünk. És amikor a mi kormányunk ezzel szembemegy,

akkor mi nem politikai intézményekről, városokról, szabályokról beszélünk, hanem féltjük az életünket, a saját életünket, meg hát nyilván a gyermekeink, unokáink életét

– fejtette ki.

Mint mondta, a DK „hazafias politikát képvisel, amely a speciális magyar érdeken és a közös európai politikán is alapszik".

Úgy vélekedett, a legnagyobb dilemma aközött van, hogy az ember „szabad világot akar hazájának” vagy „az önkény, a manipuláció és a hazugság világát”. „Ebben az ügyben nem szabad megpróbálni egyensúlyozni” – tette hozzá. Mint mondta, ebben az eseten nincsen harmadik út, és ezt a DK-nál is így látják.

Mi nyugatos, demokratikus Magyarországot akarunk, és ebből nem fogunk engedni, és erről nem fogunk a Fidesszel vitát folytatni

– jelentette ki.

A DK elnöke úgy fogalmazott, úgy látja, hogy „törékennyé tették a magyart”. „Sok mindenre rávették az elmúlt években. Ezek közül sok fájdalmas történet van, a legfájdalmasabb szerintem az, hogy Bucsa után még mindig nem értjük, hogy nem lehet támogatást nyújtani ahhoz a szemérmetlen, gyilkos magatartáshoz, amit a magyar kormány tanúsít” – vélekedett.

Kijelentette, a bucsai mészárlás óta Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnösnek tekinthető, és „ettől a ponttól kezdve nincs helye mérlegelésnek”. Mint mondta, Magyarországnak még csak gazdasági, stratégiai előnye sincs, tehát nincs érdeke abban, amit tesz, márpedig – mint fogalmazott – Magyarország egy háborús bűnössel „működik együtt”.

Orbán Viktor elveszítette önállóságát az orosz elnökkel szemben, valójában nem szuverén ember, hanem kiszolgálója az orosz hatalomnak, csak nem tudjuk pontosan, hogy miért. És ha az ország vezetője nem szuverén, akkor az ország sem szuverén

– jelentette ki.

Gyurcsány annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi kormány „azt akarja, hogy az ő hitének legyünk a foglyai, amit nekünk meg azt gondolom, hogy el kell utasítani, merthogy nem lehet a kormány foglár egy országban”.

Közölte, az a haza, amelyet „ajánlanak, annak van hite”, amely szerinte a jóban, az emberi tisztességben, a szó és írás erejében, a munkában, a becsületben, a jog uralmában, az ember irgalmában való hit.

Van egy közös hitünk, amire épül az ország, ami független az írott jogtól, ami arról szól, hogy tisztességes emberként viselkedünk

– tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban kitért az Istenben való hitre is, majd az ezzel kapcsolatos „alapdilemmát” úgy „oldotta fel”, hogy semleges álláspontra helyezkedett; mint mondta, az állam akkor jár el helyesen, hogyha erről nem beszél, ha ebben nincs álláspontja, „a vallás magánügy”. Közben kitért karácsonyi filozofálására is arról, hogy „vajon az isteni akarat teremtette az embert vagy az emberi elme Istent”.

A DK elnöke úgy határozta meg, a kormány két legfontosabb dolga, hogy vigyázzon az országra és az emberekre. „Szerintem, szerintünk ez a kormány ezt a két legfontosabb feladatát nem teljesíti. A magyar Magyarország ma magányosabb, mint bármikor az elmúlt évtizedekben” – fogalmazott. „A magyar emberek ma védtelenebbek, mint bármikor a rendszerváltás óta. Azt gondoljuk, hogy a mai kormány cserben hagyta az országot, cserben hagyta az embereket, ezért mi szemben állunk ezzel a kormánnyal, mi szemben állunk ezekkel a kormánypártokkal” – szögezte le.

„Ha így van, akkor ebből persze következik egy pár dolog. Nem lehet legyőzni a Fideszt, ha mindeközben valójában megadjuk magunkat neki” – mondta. „Mire is gondolok? Aki azt mondja, hogy az iskola, az oktatás, a tanítás ügye nem politikai kérdés. Aki azt mondja, hogy a várólisták hossza az nem politikai kérdés. Aki azt mondja, hogy az akkumulátorgyárak telepítése vagy nem telepítése, az nem lehet politikai kérdés, az valójában nem legyőzni akarja a Fideszt, hanem meggyőzni akarja Fideszt, és aki meggyőzni akarja Fideszt, az meg akarja tartani a Fideszt” – fejtette ki.

A pártellenes, politikaellenes populizmus ebben a helyzetben kifejezetten a fenntarthatatlan hatalom fenntartását szolgálja. Én azt gondolom egyébként, hogy hazaellenes, nem lehet egyes ügyek mentén megküzdeni ezzel a rendszerrel, mert ennek a rendszernek rendszerproblémái vannak. Nem lehet külön-külön megküzdeni oktatásért, egészségügyért, szociális ellátásért, környezetvédelemért, mert ennek a rendszernek valójában az a lényege, hogy ellopta a hazánkat. Ha ellopta a hazánkat, akkor rendszert kell leváltani, nem pedig az egyes elemeket kell megváltoztatni

– jelentette ki.

Úgy vélekedett, a kormányellenességben sincsen harmadik út, „nem lehet középen állni”.

Vele vagy ellene. Aki nincs ellene, az vele van

– szögezte le.

Gyurcsány szerint „legalább kétmillió ember van, aki egy másik Magyarországot szeretne”, és nekik azt ajánlotta a párt nevében, hogy egyetlen stratégiai magatartás van, ez pedig „a teljes szembenállás a kormánnyal”.

„Amikor azt mondom, hogy teljes szembenállás, akkor azt mondom, hogy minden lehetséges törvényes eszközzel fel kell lépni annak érdekében, hogy gyengítsük ezt a kormányt. Nekünk az a dolgunk, hogy gyengítsük ezt a kormányt. Miután ez a kormány a mi hazánkkal szemben érvényesíti az akaratát, ezért nekünk ezt az akaratot gyengíteni kell.

Ez a kormány a haza ellenfele, ezért a mi ellenfelünk is. Ez a kormány törvénytelen, ez a kormány erkölcstelen, ez a kormány becstelen, ez a kormány bűnözőkormány

– mondta.

Mint mondta, arra szeretné rávenni a DK-t, hogy mutassanak rá azokra az emberekre, akik ennek a rendszernek az „építőgazdái, mert nem lehet elbújni a felelősség elől”. „Ki kell mondani a nevüket, hogy szégyent hoztok a hazára, és áruljátok ezt a hazát” – tette hozzá.

„Ezt a rendszert emberek csinálják. Olyan emberek,

akik valamiért szerintem eladták a lelküket, a becsületüket, a tisztességüket, van, akinél tudjuk, hogy miért és mennyiért és hogyan és kivel és hányféleképpen, de nekünk azt kell mondani, hogy ezt a rendszert szolgálni, a Fideszt aktívan támogatni, az több, mint bűn, az szégyen, és szégyelljétek magatokat!

– jelentette ki.

Úgy fogalmazott, „az ország a máról szól, a haza a holnapról”. Ezen analógia mentén a „hazáról” szólva az oktatást hozta szóba, amely szerinte mostanra a „haza egyik legfontosabb ügye lett”. A diákok és a tanárok követeléseit „tisztességesnek”, jogosnak nevezte.

„De nem lehet elintézni csak annyival ezt a történetet, hogy legyen több pénz, több pénznek lennie kell. Igaz ez a követelés, de mi egy másik iskolát, egy másik oktatási világot szeretnénk. Olyat, amelynek a közepében a gyerek lelke, gondolata, személyisége, kíváncsisága, tudásvágya van, mert az iskola csak erről szól” – hangsúlyozta.

Gyurcsány kitért a magyarországi romák helyzetére is. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „nincs demokratikus, tisztességes, jóhiszemű közbeszéd arról, hogy itt él közöttünk 800 ezer ember legalább, akik cigányságuk miatt kitaszítottak, és akik körében a szegénység, a kizártság, a megbélyegzettség, az drámai méreteket ölt, mi pedig elfordítjuk a fejünket, és valljuk be, túlnyomó többségünk inkább távolságot tart”. Hozzátette, olyan ország állampolgára szeretne lenni, amely érti, hogy „nem fordíthatja el a fejét” ilyen esetben sem.

Nem élhetünk sokáig úgy békében és tisztességben, hogy nem veszünk tudomást arról, hogy vannak nekünk cigány testvéreink, akik bajban vannak, és ennek a bajnak egy részét mi okoztuk

– mondta.

Gyurcsány ezután szólt a DK árnyékkormányáról is, amelynek felállítását helyesnek ítélte meg. Ezután közölte, a mostani kongresszus a párt elnökségének kérésére, felhatalmazásával arra kéri az árnyékkormányt, hogy őszre dolgozza ki a „Holnap Magyarországának” programját. „Mondjuk el az embereknek, hogy Dobrev Klára vezetésével, a Demokratikus Koalícióval tiéd lesz a haza, érted lesz a haza, közös hazánk, a Magyar Köztársaság újra erős, becsületes otthona lesz valamennyi magyarnak” – jelentette ki.

Gyurcsány ezután a párt első és legfontosabb feladataként azt jelölte meg, hogy „a DK legyen az otthona az Orbán-kormány ellenfeleinek”.

Gyurcsány ezután a színpadra hívta az elnökségből frissen távozó Avarkeszi Dezsőt és Vágó Istvánt, akiknek köszönetet mondott ottani tevékenységükért is. (Népszava)