A Novorosszijszk tengeralattjáró állítólag felrobbanhatott, és online nyomozók szerint később felbukkant, felfedve a tartózkodási helyét. De továbbra is fennáll a kérdés, hogy mit keresett ott egyáltalán egy orosz tengeralattjáró? Eddig ennyit tudunk.

A hír, miszerint egy rövid hatótávolságú orosz lopakodó vadászgép köröz a Gibraltári-szorosban, először szeptember 27-én került a nyilvánosság figyelmébe. A Kreml-ellenes VChK-OGPU Telegram csatorna arról számolt be, hogy a „jelenleg a Földközi-tengeren harci szolgálatot teljesítő” 74 méter hosszú Kilo-osztályú Novorosszijszk műszaki meghibásodás történt, és üzemanyag szivárgott a hajótest aljába, a fenékvízbe.

„A tengeralattjárón nincsenek sem alkatrészek, sem képzett szakemberek a hiba elhárításához” – írta a VChK-OGPU, és figyelmeztetett, hogy a tengeralattjáró „most robbanásveszélyt jelent”.

Egy állítólagos szeptember 26-i , a Gibraltári -szorosban felszínre kerülő tengeralattjáró észlelése megerősítette a hajó helyzetét. Online nyomozók szerint egy amerikai haditengerészeti járőrgép is átrepült a terület felett, ahol a tengeralattjárót több napon keresztül észlelték.

Sem az orosz hatóságok, sem az állami média nem erősítette meg a tengeralattjáró jelenlétét a Földközi-tengeren.

A FRANCE 24 közelebbről megvizsgálja, hogy a Novorosszijszk miért került a világ egyik legforgalmasabb és stratégiailag legfontosabb haditengerészeti folyosójába. 

Milyen tengeralattjáróról van szó?

A Novorosszijszk 74 méter hosszú, és körülbelül 50 fős legénységet képes szállítani. Alexandre Vautravers, védelmi szakértő és a Swiss Military Review főszerkesztője szerint a dízel-elektromos tengeralattjáró viszonylag modern.

„Az 1980-as években fejlesztették ki. Nem tartozik az 1940-es és 1950-es évekbeli tengeralattjárók közé , amelyek gyakran meghibásodtak.”

A Kilo-osztály – ahogyan a NATO nevezte az ilyen típusú szovjet korabeli tengeralattjárókat  – „nem túl kifinomult” – mondta.

„Inkább nagyszámú gyártásra tervezték, mintsem arra, hogy az orosz flotta élvonalába kerüljön. Oroszország sokat exportált is ezekből a tengeralattjárókból, mert nem tartalmaznak semmilyen titkos technológiát.”

Tengerészek sorakoznak a Novorosszijszk dízel-elektromos tengeralattjáró vízre bocsátásának ünnepségén az Admiralteijszkije Hajógyárban, Szentpéterváron, 2013. november 28-án. © Alexander Demianchuk, Reuters/archív kép

A Novorosszijszk a legújabb Kilo-osztályú modellek egyikéhez tartozik, és 2014 augusztusában állították szolgálatba. 2024 szeptemberében csatlakozott Oroszország fekete-tengeri flottájához .

A kategóriájába tartozó többi tengeralattjáróhoz hasonlóan a Novorosszijszk fő célja, hogy „a part menti vizeken működjön, ahol a tengerek nem túl mélyek” – magyarázta Vautravers.  

Fel van szerelve azonban torpedókkal, amelyek különösen veszélyessé tennék a fedélzeti tüzet, és képes Kalibr cirkálórakéták – az amerikai Tomahawk rakéták orosz megfelelőinek – szállítására. Aknákat is telepíthet.

Mielőtt Gibraltár közelében észlelték volna, a Novorosszijszkot 2022-ben a franciaországi Bretagne partjainál látták, ami arra késztette az ottani hatóságokat, hogy egy hajót küldjenek a követésére. Idén júliusban ismét észlelték – ezúttal a La Manche csatorna partjainál  –, majd a brit haditengerészet követte.

Mit keresett a Novorosszijszk a Gibraltári-szorosban?

Bár a VChK-OGPU azt állítja, hogy a Novorosszijszk „harci küldetésen” vett részt, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Gibraltáron lévő brit állásokat, vagy bármi mást szándékozott célba venni.

„Az ilyen típusú küldetések leggyakrabban hírszerzésről vagy személyzet és felszerelés diszkrét szállításáról szólnak” – mondta Vautravers.  

A Gibraltári-szoros tökéletes az ilyen típusú titkos műveletekhez. Ez az egyetlen tengeri átjáró az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, és minden áthaladó hajót szorosan megfigyelnek.

Ráadásul Oroszországnak hagyománya van a haditengerészeti jelenlét fenntartásában a Földközi-tengeren – magyarázta Basil Germond, a Lancasteri Egyetem nemzetközi biztonsági szakértője és tengerészeti ügyekért felelős munkatársa.

„Hosszú távú haditengerészeti telepítésekről van szó, amelyek politikai, gazdasági és stratégiai célokat szolgálnak egy régióban a katonai befolyás kiterjesztésével” – mondta.

Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „nagyon korlátozottan” képes befolyást gyakorolni a Földközi-tenger térségében, rámutatva az ukrajnai háborúra és a szíriai Tartuszban lévő haditengerészeti bázis elvesztésére.

„Ez komoly visszaesés volt az orosz haditengerészet számára” – mondta.

Ez azt jelenti, hogy a Novorosszijszk valószínűleg egyike azon kevés orosz hadihajónak, amelyek még mindig a Földközi-tengeren működnek, ami jól mutatja Moszkva csökkenő befolyását a régióban.

Mennyire súlyos a kár Novorosszijszkban?

Mivel a Kreml nem erősítette meg hivatalosan az eseményeket, a jelentett károk mértéke – vagy hogy egyáltalán vannak-e – továbbra sem világos.

De összhangban a VChK-OGPU azon állításával, miszerint Novorosszijszkban hiányoztak mind a pótalkatrészek, mind a hozzáértő személyzet a potenciálisan robbanásveszélyes üzemanyag-szivárgás javításához, Germond megjegyezte: „Az orosz hadihajókról köztudott, hogy rosszul karbantartottak, a legénységük pedig nincs kiképezve az ilyen típusú helyzetek kezelésére.”

Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítései miatt még kevesebb alkatrész és szakképzett személyzet áll rendelkezésre.

Vautravers hangsúlyozta, hogy a Novorosszijszk „nem nukleáris tengeralattjáró. Így egy [a hajón] bekövetkező robbanás környezeti és biztonsági hatása korlátozott lenne.” A kockázatok, mondta, inkább a fedélzeten lévő fegyverek típusához kötődnek. Az aknák és rakéták sokkal veszélyesebbé tennék a helyzetet.

Germond szerint a legénység előtt álló másik kihívás az, hogy Oroszországnak nincsenek kikötői a közelben, és a Novorosszijszkot egészen Szentpétervárig kellene vontatni a javításhoz. „A jelenlegi helyzetet figyelembe véve Oroszország biztosan nem fog segítséget kérni egy NATO-országtól, ha nem képes egyedül megoldani a problémát” – mondta.

Egy forrás a VChK-OGPU csatornának elmondta, hogy az egyik fennmaradó megoldás az lenne, ha a legénység tagjai maguk „kezdenék el kiszivattyúzni a fenékvizet” a tengerbe. (FRANCE 24)

Címlakép: Az orosz Novorosszijszk tengeralattjáró, amelyről 2015-ben készült kép, a jelentések szerint „komoly műszaki problémákkal” küzdött Gibraltár partjainál, és felrobbanhat. © Orosz hadsereg/Archív kép