Ha Polt Isten, megmentheti Rogánt!
Igazat adott a Kúria a Népszabadságnak abban, hogy Rogán Antal áron alul értékesített kiskörúti ingatlanokat.
A Rogán Antalt kenőpénz elfogadásával vádoló Portik Tamás vallomása nyomán ismét sok szó esik a Károly körút 26. alatti üzlethelyiségről, amelyet tulajdonosa, miután megvette az önkormányzattól, fél év elteltével dupla áron adott tovább. A belvárosi ingatlanügyek sűrűségére jellemző, hogy a szomszédos épületben is vannak ingatlanok, amelyeket igencsak akciósan passzolt el az V. kerület.
Másfél éve, tavaly januárban írta meg a Népszabadság, hogy a Károly körút 22–24. alatti – összesen 1500 négyzetméteres – helyiségeket több mint százmillió forint kedvezménnyel, 240 millió forintért adta el a Belváros. Az önkormányzat vitatta a lap állításait, amely szerint a négyzetméterár 159 ezer forint volt, a Kúria azonban a múlt héten hozott jogerős ítéletében a Népszabadságnak adott igazat.
A tények: az L. V. L. S. H. Kft.-t 2010 júliusában jegyezték be, és még abban a hónapban bérbe vette a Károly körúti üzletet, amelyet a képviselő-testület decemberben kijelölt eladásra. Az önkormányzat 380 ezer forintban határozta meg az övezeti átlagárat, az adásvétel előtt készült szakértői jelentés viszont – amelyet egy ingatlanbecslési tevékenységi körrel nem rendelkező pénzügyi tanácsadó állított össze – mindössze 198, illetve 254 ezer forintra taksálta az ingatlanok négyzetméterenkénti értékét.
Ebből még lejött a bérlőnek járó 30 százalékos vételárkedvezmény, így a két ingatlan végül 178, illetve 139 ezer forintos négyzetméteráron kelt el. Mivel a helyiségeket – amelyekben azóta szupermarket működik – összenyitották, cikkünk is együtt kezelte azokat, így jött ki a 159 ezres négyzetméterár.
Az L. V. L. S. H. Kft. Maráczy Endréhez, a Fehérvár FC (később: Videoton) futballcsapat korábbi ügyvezetőjéhez köthető, akit a klubnál történtek miatt 2011 márciusában a székesfehérvári városi bíróság adócsalás miatt elítélt. A Károly körúti ingatlanok adásvételi szerződésének aláírása után két hónappal már ő volt a kft. ügyvezetője, de korábbi kapcsolat is kimutatható: a társaság tulajdonosa az alapítástól egy olyan vállalkozás volt, amelyben Maráczy, később pedig az egyik vállalkozása rendelkezett tulajdonnal.
A cikk készítésekor megkérdezték az önkormányzatot, hogy a frissen létrehozott kft. hogyan kaphatott vételárkedvezményt alig néhány hónap bérleti idő után. Így derült fény a belvárosi ingatlanügyek egyik legfurcsább mozzanatára. A válasz ugyanis arra hivatkozott, hogy a 30 százalékos engedmény érvényes azon helyiségek esetében is, amelyekre az arra jogosult a rendelet hatálybalépése – azaz 2009 – előtt vételi kérelmet nyújtott be. Magyarán a 2010-ben alapított L. V. L. S. H. az előző bérlő által beadott, de meghiúsult vételi kérelem miatt kapott engedményt. E jogi kiskapu miatt egyes ingatlanoknál különösen jövedelmező volt akár csak néhány hónapra bérlőnek bejelentkezni a vásárlás előtt.
A Népszabadság azon kérdésére nem válaszolt érdemben az önkormányzat, hogy mi indokolta a 200 ezer forintnál is kisebb négyzetméterárat, mindössze azt jegyezte meg, hogy földszinti ingatlanokról és pincehelyiségekről van szó. Később a pince méretével magyarázta az alacsony árat Rogán is, aki a kérdéses időben V. kerületi polgármester volt.
És ezzel érvelt az önkormányzat is, amely helyreigazítási pert indított a cikkük miatt, és első fokon elvesztették azt a Fővárosi Törvényszéken. Az önkormányzat a részben Rubovszky György KDNP-s képviselő tulajdonában álló Város FM Kft. értékbecslésére hivatkozott, amely a földszinti üzletrésznél megtartotta a 380 ezer forintos irányárat, míg a pincerészeket 137 és 152 ezer forintra taksálta négyzetméterenként. A felperes szerint a lap elhallgatta ezt a körülményt, noha az értékbecslés nem nyilvános, nem volt része a testület elé kerülő előterjesztésnek, és a belvárosi sajtóiroda válaszából sem derült ki, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint egységes üzlethelyiséget az értékmeghatározásnál két részre bontották. A törvényszék ítélete alapján az értékbecslés igazolta, hogy a földszinti és a pincerész is üzletként, illetve az utóbbi részben raktárként hasznosul, így azt egyben lehet kezelni. A bíróság helytállónak találta a Népszabadságnak azt a megállapítását is, hogy Maráczy érdekköre az övezeti átlagárnál 28 millió forinttal olcsóbban jutott hozzá egy Váci utcai helyiséghez.
Az önkormányzat fellebbezett, és a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatva úgy találta: valótlan színben tüntettük fel azt a tényt, hogy az önkormányzat 240 millió forintért adta el az 1500 négyzetméteres helyiséget. Kifogásolta, hogy nem jeleztük a pincék méretét, illetve azt, hogy a pincerészek csökkentették az ingatlan árát. Ezért helyreigazításra kötelezte lapunkat.
A lap a Kúriához fordult, amely a múlt héten hozott jogerős ítéletében a Népszabadságnak adott igazat, és hatályában fenntartotta a teljes pernyertességünket eredményező elsőfokú ítéletet. A Kúria tanácsa kiemelte, hogy cikkünk a valóságnak megfelelően számolt be a Károly körúti ingatlanok értékesítéséről.