Mind a termelési, mind a cégalapítási számok tovább javultak 2018 harmadik negyedévében az építőiparban. A három hónap alatt összesen 1243 új cég jött létre, amely 25 százalékkal meghaladja a szintén magas előző évi bázist.

Az építőipari cégek száma így már az 51 ezret közelíti. A vállalkozások mellett az ágazatban jelen van mintegy 44 ezer egyéni vállalkozó is. A cégek megugró számát elsősorban a termelés felfutása okozza. Júliusban 38, augusztusban 24 százalékkal volt magasabb a termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A lendület várhatóan még egy ideig tovább fogja lökni az ágazatot, ez a szerződésállományban mutatkozik meg a legjobban. Az építőipari szerződések volumene augusztusban 58,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint.

Ugyanakkor az új szerződések volumene némileg intő jeleket mutat. Az új szerződések volumene hónapról hónapra meghaladja ugyan az egy évvel korábbit, de rendkívüli hektikusságot mutat. Júliusban még 70,3 százalékkal, de augusztusban már csak 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az új szerződések értéke.

Az ágazat jövőjét nagyban befolyásolja a jogszabályi háttér változása. A lakás ÁFA kulcs emelése ideiglenesen megdobja, majd középtávon csökkenti a keresletet. Ebben a piaci környezetben rendkívül nehéz tervezni mind beruházóként, mind kivitelezőként, mind vevőként. A lakás-takarékpénztári rendszerbe áramló állami kamattámogatások megszüntetése pedig újabb nagy kérdőjelet visz a szektor jövőjébe.

A jogalkotók nyilatkozatai szerint a támogatások nem kerülnek ki véglegesen a szektorból, csak más csatornákon keresztül fognak megjelenni. Ennek majdani hatékonysága szintén kulcskérdés az építőipar jövőjét tekintve, de rövid távon nem segíti a tisztánlátást az ágazat szereplői számára.

Kétségtelen, hogy a kormányzati eszközök segítették életben tartani, majd újraindítani az ágazatot. Hosszú távon ugyanakkor egy fenntartható növekedés lenne szerencsés az építőiparban is, és ehhez pedig kiszámítható, stabil jogszabályi környezet is fontos lenne.

Az építőipar rendkívül tőkeigényes szektor, a hazai vállalkozások jelentős része viszont likviditási problémákkal küzd, és egy ilyen kiélezett helyzetben a nagy volumenű keresleti hullámzások erősen veszélyeztetik a gazdasági szereplők jelentős részét.

Mindehhez társul az építőipar általánosan magas cégfluktuációs szintje. A magas cégalapítások mellett a cégtörlések is rendkívül magasan állnak. 2018 harmadik negyedévében 1002 építőipari vállalkozás szűnt meg.

Az új szereplők 80 százaléka korábbi cégekhez köthető, így jelentős szerepcsere nincs az ágazatban, de mégis tömegével szűnnek meg és alakulnak vállalkozások. A három hónap alatt közel 2300 építőipari vállalkozás ellen indult végrehajtás, tehát az ágazati szereplők 5 százalékának igen komoly fizetési nehézségei vannak. Mivel az ágazatban a beruházási láncok igen hosszúak is tudnak lenni, így valójában a fizetési problémák valamilyen szinten az ágazat jelentős részére kihatnak. Még akkor is, ha végrehajtásokig vagy felszámolásig nem is jut el egy-egy történet.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) harmadik negyedévi értéke az építőiparban átlagosan 18-19 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Vas, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye produkálta.