Február elsején külön kormányrendeletben (17/2017) is rögzítette azt a nagy horderejű, háromlépcsős szabályrendszert a kormány, amely mentén engedélyezni lehetett a már megkötött uniós projektek menetközbeni költségnövekményét. Amint akkor részletesen bemutattuk: az áru- és szolgáltatás beszerzésekre a 10% alatti, a 10-30% közötti és a 30% feletti, az építési beruházásokra pedig a 15% alatti, a 15-30% közötti és a 30% feletti költségnövekmény esetére fektettek le elég szigorú szabályokat.

Most azonban ezeket átírták a 35/2017-es kormányrendelettel az alábbiak szerint: 

• Már nem tesz különbséget a jogszabály az egyes beruházási típusok között, mindegyikre egységesen érvényes, hogy 15% alatti költségnövekmény esetén a projektet jóváhagyó Irányító Hatóságnak kell alátámasztani, hogy a menetközben megemelkedő támogatási összeget a piaci folyamatok indokolják (az áru- és szolgáltatás beszerzés esetén tehát az eddigi 10%-ról 15%-ra nőtt ennek az első korlátnak a mértéke)
• Már nem három, hanem csak két kategória van a költségtúllépés esetére,azaz csak a 15% alatti, és a 15% feletti kategóriákra vannak szabályok
• Az elmúlt három hétben a költségtúllépésnél azt is nézni kellett, hogy ezzel az adott Operatív Program 7 évre szóló keretösszegének 110%-a alatt marad-e az összesen jóváhagyott támogatás, vagy sem, mert ettől függött az, hogy melyik miniszter jogosult kirendelni az adott projektnél a 15% feletti költségtúllépés vizsgálatára az igazságügyi szakértőt. Most ezt a bonyolult szabályt úgy írták át, hogy minden esetben egységesen az államháztartásért felelős miniszter (nemzetgazdasági miniszter) jogosult a kirendelésre és nincs már benne a jogszabályban a 110% alatti, illetve feletti forráslekötéssel kapcsolatos különbségtétel.
• Ha a támogatási szerződés vagy támogatói okirat több projektelemet foglalt magában, akkor az elmúlt három hétben a költségnövekmény meghatározásakor a meghatározó értékű projektelem tárgya szerint kellett a költségnövekményt minősíteni (amint rámutattunk, ez alkalmat adhatott némi trükközésre és közben bonyolította a rendszert). Az új szabály ezt az egész paragrafust törölte, hiszen minden beruházási típusnál egységes szabályrendszert vezettek be (15% alatti, vagy feletti költségnövekmény), így végülis egyszerűsítettek a jogszabályon és közben maradt a szigor.
• Mindenképpen lényeges lazításként értelmezhető viszont az, hogy az új jogszabály egyedi kormánydöntéssel felmentés lehetőségét is megadja az összes új szabály alól. Ez amiatt értelmezhető puhításként, mert az eddigi jogszabály világosan kimondta: 30% feletti költségnövekmény esetén egyszerűen nem támogatható semmilyen eu-s finanszírozású projekt.

Különös, hogy az új kormányrendelet a kihirdetése napján, február 24-én este 9 órakor lépett hatályba, azaz valamiért rendkívül sürgős volt a hatálybaléptetés.