Ön szerint az elmúlt időszakban történt számos, a Fideszhez köthető botrányok közül melyek azok, amelyek az Orbán-kormány elvérzését eredményeznék?

A Hírhatár.hu összeszedte, hogy mennyire rezeghet a léc a Fidesz alatt, és mely események járulhatnak az Orbán-rezsim felszámolásához.

Fideszes Quaestor-bűnbanda: avagy a Fidesz-közeli brókerbotrányok

A nemrégiben öncsődöt bejelentett Quaestor-csoport ügye az eddigi információk alapján, olyan fideszes képviselőhöz köthető, mint Matolcsy György jegybankelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ellenzéki politikusai által rebesgetett "bűnbandában" Tarsoly Csaba a tolvaj, Matolcsy György a kókler, Polt Péter a bűnsegéd, Szijjártó Péter a hazug és Orbán Viktor a bandavezér.

Tarsoly Csaba, a Quaestor elnök-vezérigazgatója a "bűnbanda többi tagjával" együttműködve százmilliárdos nagyságrendben lopott pénzt a keményen dolgozó kisemberektől, Matolcsy György pedig megszerezte magának a pénzügyi felügyeletet, viszont kiderült, hogy ehhez sem ért, ugyanis az elmúlt másfél évben a vizsgálatok mindent rendben találtak a Quaestornál.

A legfőbb ügyésznek lehetősége lett volna március 9-én zár alá venni a teljes cégcsoportot, ehelyett egy tíznapos ablakot biztosított a "banda tagjainak", hogy kimenekíthessék a pénzüket. Orbán Viktor miniszterelnök ráadásul saját maga is elismerte, hogy őt is megkereste Tarsoly Csaba a Quaestor bedőlése előtt, akit Lázár Jánoshoz irányított át. Nyitott kérdés még mindig, hogy a Szijjártó Péter által vezetett tárca háttérintézményei és cégei tartanak, vagy tartottak-e pénzt az említett brókercégnél. Szintén érdekes fordulat volt az üggyel kapcsolatban, hogy a rendőrség a budapesti nyomozókat hirtelen vidékiekre váltatta.

A Quaestor-botrányt megelőzően, a Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, február 25-én tartott a kormány egy ülést, ahol megkongatta a vészharangot a Fidesz, majd Orbán Viktor utasította a minisztereket, hogy vizsgálják meg, van-e pénz kockázatos helyeken, és ha igen, azokat vegyék ki.

Orbán Viktor egy soproni sajtótájékoztatóján beszélt arról: ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket. A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, "dominóhatással fenyegetett" időszakban "egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani" brókercégeknél - mondta a miniszterelnök a Buda-Cash-botránya után.

A Magyar Nemzeti Bank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást az ügyben. Majd a jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt.

A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, amiből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. Ezzel újabb csorbát szenvedett a Fidesz és Orbán-kormány támogatottsága.

Paks 2, és ami mögötte van

Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg. Majd a március 19-én hatályba lépő törvény szerint az atomerőmű-bővítés egyezményeinek adatai a keletkezésüktől számított 30 évig titkosítottak lesznek.

Majd a Szekszárdi Törvényszék kimondta: az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek a paksi atomerőmű bővítését előkészítő környezetvédelmi hatástanulmányok egyes dokumentumait kell kiadnia. E szerint a földtani közeg, a felszín alatti vizek, a telephely hidrológiai jellemzése, a Duna medrének és partvonalának állapotáról szóló fejezeteknek kell szerepelniük benne, valamint a környezeti radioaktivitás és az élővilág sugárterhelésének jellemzését is tartalmaznia kell.

A bíróság ellenben azt a döntést hozta, hogy a konkrét beruházással kapcsolatos összes tanulmány és szerződés döntés-előkészítő anyagnak vagy üzleti titoknak minősül, így nem hozhatóak nyilvánosságra. Tehát ez azt jelenti, hogy az adófizetők továbbra sem juthatnak hozzá érdemi információkhoz a gigaberuházással kapcsolatban. Az ellenzék szerint a bíróság az MVM-et egy olyan, a megállapodást megelőzően készült környezeti hatástanulmányok nyilvánosságra hozására kötelezte, amelyek újdonságot várhatóan nem tartalmaznak, mert azok nem a mostani beruházáshoz, hanem a végül elmaradt nemzetközi tenderhez készültek.

Mivel a sajtóhírek szerint az Európai Bizottság blokkolta Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal, így a Paks 2-ről szóló döntésével egyértelmű válasz született Magyarország egyre inkább növekvő orosz függőségére. Ezen felül a társadalom tájékoztatása nélkül meghozott titkos döntésekre és paktumokra, az országot súlyosan eladósító orosz-magyar gigahitelre is csattanós választ adott az EP a döntésével. Ez szintén egy erős kudarc az Orbán-kormány számára, viszont a képviselők erősen kitartanak Paks 2 megvalósítása mellett.

Vasárnapi zárva tartás – Tízezrek munkahelyének kisemmizése

A kormány 2014 december 16-án megszavazta, majd 2015 március 15-étől törvénybe foglalta, hogy a 200 négyzetméternél kisebb boltok lehetnek csak nyitva vasárnaponként, abban az esetben, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne. Eddig nemcsak a munkavállalók és vállalkozók tömegei, hanem a vásárlók is rosszul járnak a zárva tartással, és már az első hétvége tapasztalatai megmutatták a szabályozás elhibázottságát. Emellett a délutáni megnyújtott műszakok miatt a dolgozók elesnek a vasárnapi pótléktól.

A probléma a kormány döntésében pedig sokszoros, akár vidéken, akár a fővárosban, számos olyan vállalkozás van, amely 10-12 kisebb, 200 négyzetméter alatti üzletet üzemeltet, és most ezek jelentős részét be kell zárni, mert nem tudják megoldani, hogy minden egységben családtag álljon a pult mögött. És természetesen nem felejthetjük ki a kormány-közeli kereskedelmi hálózatokat sem, amelyeknek több mint ötszáz olyan boltja van, amik vasárnap is nyitva maradhatnak.

Ezen durva hatalmi beavatkozással szintén nem vívta ki magának a Fidesz a széleskörű népszerűséget, és az állampolgárok magánéletébe való beavatkozással még nem tudni, milyen közérdeket is szolgál. Így nem csak a dolgozók és a vásárlók, hanem a vállalkozók is rosszul járnak azzal, hogy vasárnap nem nyithatnak ki a boltjaik. Nem beszélve arról, hogy tízezrek veszítik el a munkájukat, a többieknek pedig azzal kell szembenézniük, hogy hét közben többet dolgoznak, de kevesebbet keresnek. És akkor itt jön a kérdés: vajon a kormány azért hozta meg ezt a döntést, mert ezzel szerette volna elterelni a figyelmet fontosabb ügyekről?

hirhatar.hu (Fotó: feedstripes.com)