h i r d e t é s

Hatalmas esőzés válthatta ki a pusztító vulkánkitörést Hawaiin

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hatalmas esőzés válthatta ki a pusztító vulkánkitörést Hawaiin

2020. május 10. - 16:02

 

Hatalmas és tartós esőzés válthatta ki a Hawaii Kilauea vulkán 2018-as kitörését a Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint.

Forrás: WFAA.com

A tudósok úgy vélik, a csapadék helyi mintázata jelentősen befolyásolja a Kilauea és talán más vulkánok kitörésének időzítését és gyakoriságát.


Forrás:  USGS

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Jamie Farquharson és Falk Amelung kifejtették, hogy a hatalmas vulkánkitörést valószínűleg az előző hónapokban elhúzódó, időnként szélsőséges mértékű esőzések váltották ki.

“Tudtuk, hogy a Föld felszín alatti rétegének vízösszetételében bekövetkező változások földrengéseket és földcsuszamlásokat idézhetnek elő. Most már azt is tudjuk, hogy vulkánkitöréseket is okozhatnak. A magmából érkező nyomás alatt a nedves kőzet könnyebben törik, mint a száraz kőzet. Ez ennyire egyszerű” – mondta el Amelung.

A Kilauea, Hawaii legaktívabb vulkánja 2018. május 3-án egy különleges új fázisba kezdett: izzó lávát lövellt ki mintegy 60 méteres magasságba, beterítve több mint 30 négyzetkilométernyi területet a Nagy-sziget sűrűn lakott keleti partvidékén. A példátlan mértékű vulkánkitörés több száz otthont pusztított el. A vulkán aztán önmagába roskadt, végül négy hónappal később, 2018 szeptemberében hagyta abba a tevékenységet – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.


Forrás: Guardian News / Youtube

Földi és műholdas mérésekkel Farquharson és Amelung modellezték a vulkánon belüli folyadék nyomását – ez a tényező közvetlenül befolyásolhatja a felszín alatti mechanikai hibákra való hajlamot, idővel vulkáni aktivitást okozva. A kutatók eredményei szerint a folyadéknyomás a kitörést megelőzően az elmúlt fél évszázad legmagasabb szintjén állt, ami véleményük szerint megkönnyítette a vulkán alatti magmaáramlást. Elméletük magyarázatot ad arra is, miért nem tapasztaltak szintemelkedést a kitörést megelőző hónapokban.

“Vulkánkitörés akkor történik, amikor a magmakamra nyomása elég nagy ahhoz, hogy áttörje a környező kőzetet és a magma a felszínre áramlik. Ennek a nyomásnak a hatására a talaj tíz centiméterekkel megemelkedhet. Mivel a vulkánkitörést megelőző évben nem volt megfigyelhető ilyen emelkedés, alternatív magyarázatot kerestünk” - fejtette ki Amelung.


Forrás:  USGS 

Bár kisebb gőzkilövelléseket és vulkáni eredetű földrengéseket más vulkánok esetében a múltban már összekapcsoltak esővíz beszivárgásával, ez az első alkalom, hogy ez a mechanizmus a magyarázat egy mélyebb magmatikus folyamat esetében is.A tudósok szerint felismerésük révén tovább fejlődhetnek a vulkánkitörések előrejelzésének módszerei.

“Ismert, hogy az izlandi jégsapka olvadása változásokat okozott a vulkánok tevékenységében. Mivel a jelenleg zajló klímaváltozással az előrejelzések szerint a csapadék mintázatának változása is együtt jár, várható, hogy hasonlóképpen fogja befolyásolni a vulkáni aktivitást” – fejtette ki Farquharson.

erdekesvilag.hu


 

h i r d e t é s