Egyre érdekesebb részeltek derülnek ki

2017 egyik legizgalmasabb autóipari sztorija, hogy a General Motors eladhatja az Opelt a PSA-csoportnak. Ez már önmagában is érdekes, de időközben újabb részletek derültek ki, például, hogy az amerikai és a francia autógyártó nem akar arról beszélni, hogy milyen tervei vannak a munkahelyekkel, a gyárakkal és a kutatási és fejlesztési központokkal, amíg nem születik megállapodás közöttük. Pedig ez nagyon fontos lenne, hiszen a GM európai leányvállalata közel 38 ezer embert foglalkoztat, amelyből 19 ezer dolgozik Németországban.

A jelek szerint ráadásul a titkos tárgyalásokra elfelejtették meghívni a német politikai döntéshozókat és a helyi szakszervezetek vezetőit is, utóbbi komoly akadálya lehet az Opel eladásának, ugyanis a német törvények szerint a szakszervezeteknek joga van megvétózni stratégiai döntéseket. Nem véletlen tehát, hogy Brigitte Zypries, német gazdasági miniszter teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy az autógyártók titkos tárgyalásokat folytattak úgy, hogy azokra az eseményekre nem hívták meg az Opel üzemi tanácsának és a német kormánynak a képviselőit.

Az Opel vezére a teljes átalakításon dolgozott

De a német Manager Magazin még ezeknél is érdekesebb információkkal rukkolt elő, forrásokra hivatkozva ugyanis azt állítják, hogy

Az Opel vezére, Karl-Thomas Neumann hónapok óta egy olyan stratégián dolgozott titokban, amely a márkát a General Motors elektromos autó píziójává alakította volna át és minderről a cégcsoport menedzsmentje már májusban dönthetett volna.

A dolog szépséghibája, hogy míg Neumann az új stratégiával volt elfoglalva, a GM vezetése már javában tárgyalt az Opel lehetséges eladásáról. Az elmúlt napok eseményei alapján úgy tűnik, hogy az utóbbi forgatókönyv valósulhat meg, vagyis az Opel tervezett átalakítására valószínűleg nem kerül majd sor.

Arról, hogy a PSA-csoportnak milyen tervei vannak az Opellel, ha egyáltalán tényleg sikerül megvásárolniuk a márkát, még nem lehet semmi biztosat tudni, a források viszont arról számoltak be, hogy Neumann számára több dolog miatt is fontos lett volna az Opel átalakítása, illetve az anyavállalat segítsége:

• A vezér az új stratégia kidolgozásával, elfogadtatásával és végrehajtásával szerette volna biztosítani az Opel túlélését a cégcsoporton belül.
• Neumann aggódott amiatt, hogy az Opel önmagában nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy egyszerre fejlessze a belsőégésű motorral és az elektromos motorral szerelt járművek hajtásláncát. Éppen ezért arra számított, hogy a jövőben használhatják majd a GM elektromos autó platformját, illetve biztosítják számára a szükséges erőforrásokat.

A magyar szál

A titokban tervezett új stratégia érdekessége, hogy megvalósítása esetén mindenképpen érdemi hatással lett volna a magyar operációra is, a források szerint ugyanis

Neumann úgy számolhatott, hogy 2030-ra teljesen megszüntetik majd a belsőégésű motorok gyártását, addig két részre, egy "régi" és egy "új" Opelre osztotta volna a vállalatot.

Az nem derült ki, hogy mit érthetett régi és új Opel alatt, de elképzelhető, hogy előbbi gyártotta volna a belsőégésű motorral szerelt Opeleket, illetve az azokhoz szükséges hajtáslánc elemeit, míg utóbbi folyamatosan állt volna át az elektromos járművek előállítására.

Az biztos, hogy egy ilyen terv jelentős átalakulásokat hozhatott volna a magyar operációnál is, de fontos hangsúlyozni, hogy sok a bizonytalanság:

• Nem lehetünk biztosak abban, hogy végül tényleg eladja a General Motors az Opelt a franciáknak
• Nem tudjuk, hogyha a tervezett üzlet végül zátonyra fut, akkor mi lesz a sorsa a Neumann által kidolgozott új stratégiának
• Ahogy azt sem, hogyha tényleg két részre osztják a vállalatot, akkor a magyarországi üzem hová sorolódik
• Arról sincsenek információk, hogy a menedzsment hogyan, mi alapján súlyozná ki a belsőégésű és az elektromos motorok gyártását a cégcsoporton belül.

Az viszont biztos, hogy az Opel menedzsmentje nagyon elkötelezett a magyarországi gyártás mellett. Csak az elmúlt években 690 millió eurót fektettek be nálunk a motorgyártás felpörgetése érdekében, így a szentgotthárdi üzem meghatározó szerepet kapott a cégcsoporton belül.

Az is biztos, hogy Magyarország szempontjából fontos a szentgotthárdi üzem jövője, ahol 2015-ben 511 ezer, 2016-ban pedig már 630 ezer motort gyártottak, és több mint 1 400 embert foglalkoztattak. A 2016-os üzleti évre vonatkozó számok még nem érhetőek el, viszont a 2015-ös eredménnyel számolva az Opel Szentgotthárd Autóipari Kft. a hazai GDP durván 0,15 százalékát, míg az exportunknak kicsivel több, mint 2 százalékát adta. 

portfolio.hu