Brüsszelben az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta idei országspecifikus ajánlásait, amelynek célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, közelítése.

Az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagállami kormányok által benyújtott nemzeti reformterveket, valamint a stabilitási- és konvergenciaprogramokat, ezek alapján pedig az adott kormányok gazdaságpolitikáját és az általuk vezetett ország kilátásait.

Az Európai gazdaság a globális kihívások ellenére is ellenállóképességet mutat, az alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős munkaerőpiac mérsékelt növekedést eredményezett az év első negyedévében – közölte a kereskedelempolitikáért felelős biztos, az Európai Bizottság által közzétett, európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor szerdán.

Valdis Dombrovskis a sajtótájékoztatón közölte, a szakpolitikai iránymutatások a reformok végrehajtására, a beruházások fenntartására összpontosítanak a jólét, a versenyképesség és az ellenállóképesség biztosítására.

Nagyon jó formában van az európai gazdaság a kihívások ellenére. Az infláció ugyan aggasztó, de a számok már lefelé mutatnak

– mondta sajtótájékoztatóján Dombrovskis.

Hozzátette, hogy a Bizottság idei iránymutatásai nagyon komolyan összefüggenek a helyreállítási és ellenállóképességi eszközzel (RRF), amelyből Magyarország még egyetlen centet sem kapott a korrupcióellenes keret hiányosságai és a jogállamisági problémák miatt – írja a hvg.hu.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos azt mondta: az európai gazdaság sokkal jobb helyzetben van, mint azt várni, remélni lehetett. Ennek ellenére számos kihívás, köztük a nehezedő pénzügyi feltételek, a csökkenő, de még mindig magas infláció, az orosz agresszió Ukrajnában, az államadósságok magas szintje nehezíti a válságból való kilábalást.

Közölte,

az összes nemzeti helyreállítási és ellenállóképességet erősítő nemzeti terv érvényben van, közülük eddig 24 kifizetési kérelmet dolgoztak fel, és ez idáig több mint 152 milliárd eurót fizettek ki a tagállamoknak.

A tagállamoknak fenn kell tartaniuk terveik végrehajtásának lendületét. Folytatniuk kell a kohéziós programok gyors végrehajtását, gazdaságaik és ipari bázisaik szén-dioxid-mentesítését, a munkaerő- és szakképzettség-hiány és az egyenlőtlenségek kezelését, a minőségi munkahelyek teremtését, a kutatás és az innováció finanszírozásának fokozását, valamint az EU hosszú távú jólétének és versenyképességének biztosításához szükséges feltételek megteremtését – mondta.

A tagállamoknak meg kell őrizniük a nemzeti finanszírozású állami beruházásokat, és biztosítaniuk kell a helyreállítási eszköz, valamint az egyéb uniós alapok keretében nyújtott támogatások hatékony felhasználását. Fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig. Amennyiben az energiaárak megújítása miatt mégis ilyen intézkedések végrehajtására van szükség, ezeknek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét kell célozniuk, költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük, és továbbra is az energiatakarékosságot kell támogatniuk. A 2024 utáni időszakban a tagállamoknak folytatniuk kell a fokozatos és fenntartható konszolidációt szolgáló középtávú költségvetési stratégiájukat a prudens középtávú költségvetési helyzet elérése érdekében – tette hozzá.

Paolo Gentiloni az egyes államokat jellemezve Magyarország esetében komoly aggodalmakat fogalmazott meg.

Magyarországon jelenleg egyensúlyhiány tapasztalható az államháztartásban. A kockázatok lefelé billennek, és a jövőben túlzott mértékű egyensúlyhiány alakulhat ki, ha nem tesznek sürgős szakpolitikai intézkedéseket

- jelentette ki.

Az Európai Bizottság jelentése szerint az államadósságra vonatkozó uniós kritériumokat 16 tagállam, köztük Magyarország nem teljesítette, míg az államháztartás hiányára vonatkozó feltételeknek Franciaország, Finnország és Olaszország nem felelt meg. 

A makrogazdasági egyensúlyhiány összefüggésben a brüsszeli testület megállapította, hogy Magyarországon és Romániában a kockázatok lefelé mutatnak, az egyensúlyhiány a jövőben túlzott mértékűvé válhat sürgős szakpolitikai intézkedések hiányában. Görögországban és Olaszországban továbbra is túlzott egyensúlytalanságok tapasztalhatók, de sebezhetőségük a jelek szerint csökken.

Ami az országspecifikus ajánlásokat illeti, Magyarország esetében négy pontban összegezték a hiányosságokat és a szükséges lépéseket – írja a hvg.hu

Ezek a következők:

1. Az érvényben lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig meg kell szüntetnie Magyarországnak az államháztartási hiány csökkentése érdekében. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, gondoskodni kell arról, hogy ezek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét célozzák, költségvetési szempontból megfizethetőek legyenek, és megőrizzék az energiamegtakarítási ösztönzőket.

Azt is ajánlja a testület, hogy “a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 4,4%-ra korlátozza”a kormány. Biztosítani kell a helyreállítási források hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében.

Szintén fontos a hatósági ár- és kamatplafonok fokozatos megszüntetése és célzott támogatási intézkedések a lakásszektorban az alacsony jövedelmű háztartások számára.

2. Sürgősen teljesíteni kell a bírói függetlenség erősítésével és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatosam megkövetelt mérföldköveket és célokat annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Unió helyreállítási és rugalmassági tervének gyors és folyamatos végrehajtása.

3. Előírták a szociális segélyrendszer megfelelőségének javítását, ideértve a munkanélküli ellátásokat is. Az, hogy Magyarországon mindössze három hónapig jár álláskeresési járadék, régóta szúrja a Bizottság szemét, évről évre bekerül az országajánlások közé is, hogy ezen a helyzeten változtatnia kellene a kormánynak. Szintén javítani kell a hatékony aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez való hozzáférést, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségének javítására, és hatékony szociális párbeszédet kell biztosítani. Kiemelik, hogy el kell kerülni az az egyes vállalatok számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosító, személyre szabott jogszabályok, valamint a sürgősségi intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság elveivel.

4. Végül a Bizottság azt is ajánlja a magyar kormánynak, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia, a geotermikus és a fenntartható biometán elterjedésének felgyorsításával. Ennek érdekében egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, rendszeresen végezzen környezeti hatásvizsgálatokat és támogató és kiszámítható szabályozási környezetet alakítson ki. Leszögezik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére is szükség van. Valamint célként fogalmazzák meg a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálását az Oroszországtól való függőség jelentős csökkentése érdekében, többek között a többi tagállammal való együttműködés megerősítése révén, szükség esetén az infrastruktúra terén is. Javítani kell az energiahatékonyságot, különösen az épületekben, és további erőfeszítéseket kell tenni a teljes gázfogyasztás csökkentésére.

Ujhelyi István közösségi oldalán emlékeztetett arra, hogy a tavalyi országspecifikus ajánlásokban előírták többek között az iskolarendszer hatékonyságának növelését, a tanárhiány elleni fellépést, a pedagógusok bérének rendezését is.

A Fidesz semmit nem valósított meg, sőt, a fizetésemelés kapcsán hazug mód Brüsszelre mutogatnak, egyszerű pitiáner bosszúból pedig a státusztörvénnyel épp most próbálják az utolsó szabadságjogokat is elvenni a tanároktól.

(MTI, hvg.hu)/Propeller