Pár hete derült ki, hogy a taxisok kétharmada akadt fenn a Budapesti Közlekedési Központ legutóbbi ellenőrzésén. Ez a szám hatalmas, éppen ezért a BKK-hoz fordultunk kérdéseinkkel, amikben többek között arra voltunk kíváncsiak, mekkora büntetést kapnak a szabálytalan taxisok, van-e hatása az időszakos ellenőrzéseknek és hogy mondjanak pár példát, melyekből kiderül, mi a leggyakoribb átverés.

A BKK válaszából kiderült, az, hogy melyik szervezetnek tesz intézkedési indítványt, attól függ, hogy milyen szabálytalanságot tapasztalt. Ha például a taxisnak nincs engedélye, akkor a közlekedési hatósághoz fordul, túlzott viteldíj esetén a rendőrséghez és a fogyasztóvédelemhez, ha pedig a sofőr nem ad számlát vagy nyugtát, akkor a NAV-hoz.

Ha a taxis a Taxirendeletet sérti meg, akkor a BKK indítványozza a vállalkozás taxiállomás-használati hozzájárulásának visszavonását a Budapest Közút Zrt.-nél.

A Központ egyébként csak ellenőrizhet, de intézkedést nem tehet, így nem is bírságolhat. Az ellenőrzések során felvett jegyzőkönyvek alapján a közlekedési hatóság indíthat eljárást, melynek során – ha minden feltétel fennáll – akár 600 ezer forintos bírságot szabhat ki, illetve kivonhatja a forgalomból az engedély nélkül taxizó járművezető autóját. A bírságok pontos összegét egyébként a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete listázza.

A BKK munkatársai már hetente dolgoznak együtt a NAV, a BRFK és a FÖRI munkatársaival, ami azért is fontos, mert ők akár a helyszínen is intézkedhetnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a turistaszezon élénkülésével nő a súlyosabb, jellemzően az utas megkárosítását, megtévesztését (pl. éjszakai tarifa alkalmazása, nem lehet POS terminállal fizetni, stb.) leíró panaszbejelentés.

Konkrét példákat is kértünk a BKK-tól, ők pedig elmondták, május 5-én egy ellenőrzéskor a taxis 10 ezer forintot kért egy nagyjából három kilométeres árért (a Taxirendelet szerint ennek 1530 forintba kellett volna kerülnie), két héttel később, 18-án pedig ugyanaz a taxi két alkalommal fix tarifáért (6000 és 7000 forint) hozta el az utasokat a Keleti pályaudvarról az I. kerületbe (a rendelet szerinti 2000 helyett).

Állományon kívüli autó – kivédhető?

A Tumblren futottunk bele egy érdekes történetbe, ami arról szólt, hogy egy nő a Deákon szállt be egy taxiba (amiről amúgy fotót is csatolt), az Örsig utazott, amiért négyezer forintot kellett fizetnie. Az összeget sokallta, de végül nem akart kötekedni a sofőrrel, azt viszont nehezményezte, hogy nem engedte neki a kártyás fizetést, holott ott volt a leolvasó, illetve hogy a sofőr megkérdezte tőle, hogy nem írhat-e nagyobb összeget a számlára. Beszélt is a taxin látható cég központjával, ahol kiderült, nem tudnak segíteni, ugyanis az autó nem az ő állományukban van.

Kíváncsiak voltunk, ezt hogy lehet elkerülni, illetve mi a teendő hasonló esetben, így Metál Zoltánhoz, a Taxiszövetség elnökéhez fordultunk kéréseinkkel. Metál elmondta, telefonos, illetve mobilalkalmazásból történő rendelés esetén lehetünk csak biztosak abban, hogy az autó valóban állományban van annál a cégnél, aminek a logója rajta van.

Panaszt tenni egyébként ilyen esetben a BKK ügyfélszolgálatán lehet, a rendszámot pedig mindenképpen jegyezzük fel, mert a vizsgálat miatt szükség lesz rá.

Jó hír, hogy a társaságok folyamatosan és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a saját alvállalkozói flottájukat, viszont inkább jellemző az, hogy maguk a taxisok veszik észre a védjegyoltalommal visszaélő, azaz bitorló taxisokat – ezekben az esetekben a társaságok törvényes lehetőségeikkel élve feljelentést tesznek a Hatóságoknál.

24.hu