h i r d e t é s

Hemzseg Európa a saría bíróságoktól

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

Hemzseg Európa a saría bíróságoktól

2015. december 16. - 08:56
0 komment

 

Az Egyesült Királyságban jelenleg 85 saría, azaz iszlám vallásjogon alapuló bíróság működik, amely a muszlim igazságszolgáltatási rendszer szerves része. 

Forrás: reuters

Egy brit kutató bejutott a tárgyalásokra, és könyvet írt az ott látottakról - írja az ATV.

A saría arabul utat, ösvényt jelent, és a Koránból, valamint a Szunnából, vagyis Mohamed tanításaiból és cselekedetiből származtatják. Számos iskolája és irányzata létezik; Nagy Britanniában az általános jogrendszer mellett működnek a saría bíróságok, amelyek családi vagy anyagi kérdésekben döntenek.

Machteld Zee, egy 31 éves egyetemi tanárnő különleges engedélyt kapott, és részt vehetett az ország legforgalmasabb saría bíróságának, az Iszlám Saría Tanácsnak (ISC) a tárgyalásain,

amelyek Kelet-London egyik sarki boltból átalakított bíróságán zajlanak. Zee az ott tapasztaltakból írta a doktori disszertációját. A könyve januárban fog megjelenni, azonban több részletet már most közölt a Daily Mail.

Részletek a tárgyalásokról

Az egyik szobában egy fiatal muzulmán nő épp arról beszél egy idősebb papnak, hogy válságba került a házassága. „Teljesen elnyom engem” – mondja a nő az 50 éves férjéről. „Erőszakos, és úgy bánik velem, mint egy kutyával.” A húszas évei elején járó feleség azt állítja, hogy a férje verbálisan és fizikailag is bántalmazza, bármilyen kis vétséget követ is el, és arra kényszeríti, hogy fejkendőt viseljen.

A férfi gyakran utazik Tunéziába, a nő szerint azért, mert titokban másokat is elvett, az árulkodó jelek alapján úgy gondolja, hogy tíz másik felesége is lehet.

Mire a történet végére ér, a könnyeivel küszködik, és reménykedve pillant a hosszú, fehér szakállas papara, aki egy emelvényen ül, egy iszlám szövegekkel teli könyves szekrénnyel a háta mögött. Talán támogatást vár, egy mosolyt, ami azt jelenti, hogy nem ő a hibás, hanem a férje, aki rendszeresen veri.

Az idős pap, Suhaib Hasan azonban nevetni kezd: „Miért mentél hozzá egy ilyen emberhez?”

A folyosó másik végén, egy 30-as éveiben járó muzulmán nő mesél egy másik vallási vezetőnek. Elmondja, hogy 19 éves korában a szülei hozzá kényszerítették egy bangladesi illegális bevándorlóhoz. Azóta két gyerekük született, de a kapcsolatuk zátonyra futott. „Sokat veszekedtünk. Több dolgot is hozzám vágott. Adósságba hajszolt” – mondja. A férje évekkel ezelőtt visszatért Bangladesbe, ahol feleségül vett egy másik nőt. Az első felesége már négy éve nem látta, ezért szeretne elválni. De a pap nem engedélyezi, így a nő csalódottan távozik.

Házasodjon újra, de előtte menjen hozzá egy idegenhez

A bíróságon egy harmadik teremben egy fiatalabb pap, Furqan Mahmood hallgat meg egy idegesnek tűnő muzulmán házaspárt, akiknek több gyerekük is van. Attól félnek, hogy a néhány éve kötött házasságuk érvénytelen lehet. A nő ugyanis a brit bíróság előtt elvált az első férjétől, de nem kapott iszlám válási papírt, azaz Talaqt. Ezért attól tartanak, hogy megsértették a muzulmán jogot, és házasságtörőként élnek.

„Ez nehéz ügy lesz” – mondja Mahmood. Az iszlám szabályok egyik lehetséges betartásának módja az lenne – magyarázza -, ha keresztülmennének a Nikah Halala nevű szertartáson. Ehhez először el kell válniuk, így már a vallásjog is kimondhatná a nő első házasságának végét. Ezután, mielőtt újra összeházasodnak, a nőnek ideiglenesen hozzá kellene mennie egy harmadik férfihoz is.

„Szexuális kapcsolat is kell létesíteniük, csak ezután válhat el tőle, majd ki kell várnia három menstruációs ciklust, és akkor visszatérhet a gyermekei apjához.” Ezt az ítéletet a Korán egy passzusára alapozta, amely kimondja, hogy „tilos egy nőnek a volt férjével aludnia, amíg hozzá nem megy valaki máshoz”, majd el nem válik tőle.

A kilátások érthető módon megrémítették a párt, és gyorsan távoztak.

Miután elmentek, az egyik tanú megkérdezte Mahmoodot, hogy milyen következményei lesznek, ha nem fogadják meg a tanácsait. „Mit gondolsz, halálra kövezzük őket, vagy mi?” – felelte a pap. A megjegyzést viccnek szánta, ennek ellenére rémisztő adatok láttak napvilágot a brit saría bíróságokról.

Mérgező egyveleg biztosítja a rendet

Angliában 85 iszlám törvényszék működik, általában a mecseteken belül. Pénzügyi, családi és házassági vitákban döntenek, az ítéleteket pedig a hetedik században lefektetett elvekre alapozzák. A brit kormány az elmúlt években egyre nagyobb aggodalommal figyelte, ahogy a szélsőségesek támogatását élvező saría bíróságok aláássák az emberi jogokat, és az európai törvényekkel ütköző igazságszolgáltatási rendszert működtetnek. Éppen ezért Theresa May belügyminiszter nemrég ígéretet tett arra, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben.

Machteld Zee a tapasztalatai alapján írt tanulmányában kijelentette, hogy

a muzulmán nők „fogságban” élnek, és a családon belüli erőszak áldozatait egyáltalán nem védi a törvény. „A saría bíróságok a vallási fundamentalizmus, a kultúra és a szorosan összetartó közösség mérgező egyvelegét alkotják,

és ragaszkodnak ahhoz, hogy a férfiak feljebbvalók a nőknél” – írja.

Példákkal is alátámasztotta az állításait. Az egyik tárgyaláson egy nő elmondta, hogy a férje azzal zsarolta, hogy megtagadja tőle a válást, hacsak nem fizet neki 10 ezer fontot, azaz több mint 4 millió forintot. A Qadi, vagyis a bíró azonban „nem akart beleavatkozni a családi ügyeikbe”, ezért nem marasztalta el a férfit. Egy másik nő azt állította, hogy látta, amint egy bíró egyezséget köt az őt bántalmazó férjével. Ahelyett, hogy rendőrt hívtak volna, a bíróság megelégedett azzal, hogy a férfi megesküdött a Koránra, hogy nem bántja többet a feleségét.

A saría ráadásul nem fogadja el a brit bíróságok által kimondott válást, mert „egy világi bíró nem mondhat ki egyházi válásokat.”

Az iszlám hit szerint a férfiaknak elég háromszor hangosan kimondania, hogy „elválok tőled”, és máris vége a házasságuknak. A nőknek viszont sokkal nehezebb dolguk van, hiszen nekik szükségük van a vallási vezetők jóváhagyására is, akik sok pénzt kérnek ezért a privilégiumért.

Annak ellenére, hogy nőgyűlölettel vádolja az intézményt, Zee szerint a bírák nagyon barátságosak. „Nem az a baj, hogy rosszindulatúak, hanem az, hogy egy olyan jog alapján ítélnek, amely szerint a nők a férjüktől és a vallási vezetőktől függnek” – mondja. „Az egyik bíró azt mondta, hogy akkor is össze kell békíteni a házasfeleket, ha erőszak történt. Nem érdekli őket. Azt akarják, hogy mindenki ragaszkodjon a házastársához.”  

Az ISC Zee több állítását is cáfolta. Tagadták, hogy szemet hunynak a családon belüli erőszak felett, és azt is, hogy a bíróság előnyben részesíti a férfiakat. Ezért hivatalos panaszt szándékoznak benyújtani a Leiden Egyetemnek, amelyben azt kérik, hogy „súlyos ténybeli pontatlanságok” miatt vonják vissza a nő doktori fokozatát.

Nehéz lesz a bizonyítás

Nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy kinek van igaza, mivel az ISC tárgyalásai zárt ajtók mögött zajlanak, és Zee nem készíthetett felvételeket. Ennek ellenére több aggasztó tény is napvilágra került az elmúlt években, például több magas rangú pap is kijelentette, hogy támogatja az iszlám fundamentalizmust.

Vegyük például Shaykh Sayyid Mazawalli al-Darshot, aki 1982-ben alapította meg az ISC-t. A férfi Egyiptomban született, és a hetvenes években telepedett le Angliában, ahol a Regent Park Mecset imámja lett. Az imaház később a szélsőségesekkel való kapcsolatairól lett hírhedt. Al-Darsh a pályafutása során többször is megjegyezte, hogy támogatja az iszlám fundamentalizmust.

Egy alkalommal például kijelentette, hogy „nincs alsó korhatára” a házasságnak, mivel „a gyermekek gyámjai beleegyezhetnek a frigybe a kiskorúak nevében is.”

Két évvel a halála előtt egy interjúban elmondta, hogy a Muszlim Testvériséggel is szimpatizál.

Al-Darsh utódja Maulana Abu Sayeed lett, aki még 2010-ben került az újságok címoldalára, amikor azt mondta, hogy nem szabad büntetni azokat a férfiakat, akik megerőszakolják a feleségüket, mert „a szex a házasság része”. Sőt, úgy gondolja, hogy „nem lehet erőszakról beszélni a házasságon belül. Agresszióról, vagy illetlen tevékenységről talán igen.”

Abu Sayeed hozzátette, hogy ha egy nő azt állítja, hogy megerőszakolták, akkor nem kell rögtön rendőrségre menni. Ugyanis sokan csak hazudnak, „mert már megszületett bennük az úgynevezett egyenlőség, az egyenlő jogok ötlete.”

Shaykh Suhaib Hasan, az ISC társalapítója, aki a bíróságnak is tagja, 2007-ben került be a sajtóba, amikor azt mondta, hogy szeretné, ha a saría jog lenne érvényes egész Angliában, mert akkor béke lenne.

„Csak egy tolvaj kezét kell levágni, senki nem fog többet lopni. Egyszer, csak egyszer kell megkövezni egy házasságtörőt, senki nem fog többet ilyen bűnt elkövetni” – hangsúlyozta.

Az ISC tagadta, hogy Hasan az egész országban bevezetné az iszlám bíróságot.  

És ott van még Shaykh Haitham al-Haddad, aki a múlt évig az ISC vagyonkezelője volt. Gyakran nevezték gyűlölet-prédikátornak, mivel többször hangoztatta, hogy „a muszlimoknak kellene uralniuk az egész bolygót”. A YouTube-on egy videóban arról beszélt, hogy a nők körülmetélése „becsületbeli ügy”, és amellett is érvélt, hogy „az iszlám jog szerint nincs alsó korhatára a házasságnak”. A zsidókat pedig „a majmok és disznók leszármazottainak, és Isten ellenségének” nevezte.

Ez csak négy férfi, de a 85 darab brit saría bíróságnak rengeteg tagja van. A testület muszlim nők százainak életét befolyásolja.  

 

atv.hu


 

h i r d e t é s