Több, egymástól független diplomáciai forrástól úgy értesült a 444, hogy az amerikai kormány új intézkedést tervez a magyar kormány megbüntetésére, például felmerült, hogy szankciót vetnek ki befolyásos személyekre.

David Pressman amerikai nagykövet szerdára sajtótájékoztatót hívott össze. Egyes feltételezések szerint akár szankciókat is bejelenthet akkor, bár hivatalosan semmilyen témát sem jelölt meg az eseményt szervező nagykövetség.

Rossz a viszony

A magyar és az amerikai kormány viszonya mélyponton van. Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelő beszédében amerikai diplomaták neveiből csinált viccet, a mostani nagykövetet, David Pressmant például Présembernek nevezte, és azóta sokszor elismételte, hogy Magyarországot “bele akarják préselni” a háborúba Oroszország ellen. Orbán úgy fejezte be a gondolatát az évértékelőn, hogy reméli, a következő nagykövetet nem Puccini-nak hívják majd - arra utalva, hogy az USA esetleg puccsot készíthet elő a kormányával szemben.

Pressman nagykövet sem fukarkadott a kritikákkal. Rendszeresen sérelmezte, hogy a kormánypárti sajtó orosz állami propagandát terjeszt. A budapesti követség ennek bizonyítására tavaly októberben egy kvízt jelentetett meg, ahol többek között azt kellett eldönteni, hogy Kövér László házelnöktől vagy Vlagyimir Putyintól idéznek-e. Április 3-án Pressman nagykövet Szijjártó Pétert gúnyolta Orbán Viktor Trumpnak küldött üzenete miatt a Twitteren, felhozva, hogy a magyar külügyminiszter azt szokta mondani, hogy ők sosem szólnak bele más országok belügyeibe.

A gúnnyal átszőtt üzengetés mögött nagyon komoly feszültség van a két kormány között. Pressman és stábja többször is jelezte a magyar sajtónak, hogy ezek nem csupán kedélyes beszólogatások, mert ő a washingtoni kormányt képviseli, így amikor őt támadják, az olyan, mintha az USA kormányát támadnák; és amikor ő fogalmaz meg kritikát, akkor az nem a személyes véleménye, hanem az amerikai állam üzenete. Húsvét előtt a Népszavának azt mondta, hogy a kormányközeli sajtóban ellene indított kampányt az USA felülről irányított támadásnak tekinti, azaz a magyar kormány álláspontjának.

A lap diplomáciai forrásai szerint hiába rendszeresek az egyeztetések a magyar kormány embereivel, az USA egyre rosszabbul viseli, ahogy a magyar kormány kezeli az ukrajnai háborút. Problémásnak tartják,

• Hogy a magyar kormány azért blokkolta sokáig a finn, és azért blokkolja még mindig a svéd NATO-csatlakozást, hogy pénzt csikarjon ki az EU-tól, és a két ügy összekapcsolását elfogadhatatlannak tartják.
• hogy a magyar kormány egyetlenként az EU-ban alig tett valamit, hogy függetlenedjen az orosz energiától, sőt inkább a függés fenntartása érdekében igyekszik blokkolni vagy felvizezni az uniós szankciókat. Hogy a paksi orosz beruházásról még mindig nem mondtak le.
• Hogy orosz diplomaták sokasága mozoghat itt szabadon, többek között a kémbanknak csúfolt IIB budapesti központja miatt, és a bank egyetlen EU-tag részvényese a magyar állam maradt.
• És nem utolsó sorban, hogy a kormány és a sajtója orosz propagandát terjeszt a háborúról.

A 444 úgy tudja, hogy e kritikákra a magyar kormányzati szereplők rendre azt válaszolják, hogy közben az Orbán-kormány hozza a kötelezőt, megszavazott minden EU-s szankciót, és bár másképpen kommunikál, mint a nyugati szövetségesek, valódi lépésekkel nem okoz gondot a nyugati szövetségeseknek. Az amerikaiak szerint viszont mivel igazi háború van Ukrajnában, és egy háborúban a propaganda is fegyver, ráadásul a magyar kormány egyre durvább gesztusokat tesz, az olló egyre záródik a kommunikáció és a tettek között. Ahogy egy, a vitára rálátó, az atlanti diplomáciát jól ismerő forrásunk mondta “a magyar kormány a tűzzel játszik”.

Ennek máris vannak következményei. Az április eleji NATO külügyminiszteri csúcson a magyar kormány határozott kérése ellenére is az asztalhoz engedték az ukrán minisztert - Magyarország hosszú évek óta nem engedte a miniszteri szintű találkozókat a NATO és Ukrajna között, hogy így kényszerítse a kijevi vezetést a kisebbségi oktatást korlátozó törvény visszavonására. Csakhogy ezúttal először a NATO elnöke figyelmen kívül hagyta a magyar ellenállást, ami nagyon szokatlan, és kifejezetten barátságtalan gesztus egy tagállammal szemben. A találkozó megtörténte világos üzenet a magyar kormány felé: a többi tagállamot nem különösebben érdekli, hogy Budapest mit akar.

Az USA már a nyáron felmondta a kettős adóztatás elkerülését biztosító, még 1979-ben kötött szerződést. A felmondás 2024 első napján lép hatályba, és az USA azért bűntette meg vele Magyarországot, mert az Orbán-kormány megvétózta a globális minimumadó bevezetését az EU-ban.

Szintet lépnek?

Diplomáciai körökben az a feltételezés terjed, hogy az amerikai kormány most újabb szankciót fontolgat, ezúttal konkrét személyekkel szemben. Egy külföldi forrásunk szerint három magyar személy ellen hoznának intézkedéseket.

Pressman nagykövet szerda délutánra sajtótájékoztatót hirdetett, lehetséges, hogy éppen ebben az ügyben (a sajtótájékoztató témáját nem hozták nyilvánosságra).

A lap egy másik forrása szerint már márciusban keringtek pletykák a nyugati szövetségesek között arról, hogy valamifajta szankció érhet kormányzati, vagy a kormányhoz közel álló személyeket. Egyes pletykák szerint ezt készíthették elő Pressman nagykövet márciusi találkozói, amikor külpolitikai kérdésekben befolyásos szenátorokkal tárgyalt személyesen, demokratákkal és republikánusokkal is. A Népszavának azt mondta, hogy utóbbiak szerint is aggályos, hogy az Orbán-kormány a háború ellenére sem távolodott el Oroszországtól, és hogy néhány republikánus vezető álláspontja a saját kormányánál is keményebb a magyar vezetéssel szemben. Ezzel azt a magyarországi tévhitet akarta eloszlatni, hogy ha 2025-től a republikánusok kerülnének kormányra, akkor Budapest és Washington viszonya gyorsan megjavulhat.

Szintén márciusban Pressman találkozott Antony Blinken külügyminiszterrel is, hogy áttekintsék a magyar ügyet. Ez szokatlan volt, hiszen ilyen szintű találkozók csak rendkívüli esetekben szoktak megtörténni. Egy nagykövet jellemzően nem egyeztet személyesen a külügyminiszterrel, csak egészen különleges esetekben.

Egyes feltételezések szerint már e találkozók alkalmával felmerülhettek a szankciók, amelyekre számos lehetősége van az amerikai kormányzatnak.

Létezik az az elnöki rendelet, ami alapján 2014 őszén már hat, a magyar kormányzathoz közel álló személyt kitiltottak az USA-ból korrupció vádjával. Az USA akkor nem hozta nyilvánosságra, hogy kik az érintettek, egyedül a NAV akkori vezetője, Vida Ildikó árulta el, hogy ő az egyikük.

Van azonban más módszer is. A 2014-ben alkalmazott, úgynevezett 7750-es elnöki rendelethez hasonlít a 7031/c számmal jelölt eljárás, ami a külügyi tárcának ad lehetőséget, hogy korrupt személyeket és a közeli családtagjait akár örökre kitiltsák ki az USA-ból. Ráadásul ebben az eljárásban nyilvánosságra lehet hozni a kitiltottak neveit, ahogy ez néhány nappal ezelőtt történt például, amikor 4 georgiai (grúziai) főbírót tiltottak ki az USA-ból, mert ellenzékieket ítéltek el koncepciós eljárásokban. A bírák mindannyian a georgiai kormánypárthoz közeli emberek.

És van egy ezeknél is keményebb eljárás, a Magnickij-törvény, amit a közelmúltban például bolgár politikusok és állami vállalatok vezetői ellen vetett ki az USA kormánya, mindannyiukat azzal vádolva, hogy orosz energetikai cégektől fogadtak el kenőpénzt.

A Magyarországon is aktív Roszatom és Gazprom leányvállalatai fizethették le őket az amerikai gyanú szerint. Az e törvény alapján szankcionált személyeket (és családtagjaikat) nemcsak kitiltják az USA-ból, de az ottani vagyonukat is befagyasztják, továbbá megtiltják az amerikai cégeknek, hogy bármilyen üzletet kössenek velük.

Arról nincsenek a 444-nek információi, hogy e szankciók valamelyikének kivetése valóban napirenden van-e, vagy csak a fenyegetésről, nyomásgyakorlásról van-e szó. Az viszont biztosnak látszik, hogy a téma már hetek óta foglalkoztatja a nyugati szövetséghez tartozó, magyar ügyekben illetékes diplomatákat, és az elmúlt napokban a találgatások megélénkültek. (444.hu)