A 2017-es aratás után már volt egy átlagos, 5 százalékos lisztáremelés, azóta azonban jelentős költségnövekedést kellett elkönyvelni a malomiparban. – derül ki a Világgazdaság beszámolójából.

Munkaerőhiány és dráguló áram

Lakatos Zoltán, Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) elnök-vezérigazgatója, a Világgazdaságnak elmondta, hogy a januártól átlagosan 10 százalékkal emelkedő munkabérek és a 30 százalékkal dráguló áram – bár ezeket a beszállítóik is érvényesítik velük szemben – szerinte még a kisebb tehernövekedés.

A nagyobb probléma az, hogy tavaly augusztus–szeptemberben a malmi búza ára is 15 százalékkal nőtt.

Ezt a malomipari cégek már nem tudják kezelni, ezért elkerülhetetlen a liszt átadási árának emelése.

A malomipari cégek egy része várhatóan két részletben érvényesíti majd a liszt árának emelését.

Ez várhatóan a következő egy-két hónapban, február és március hónapban megtörténik.

Lakatos Zoltán beszámolt arról is, hogy a malomipart is elérte a munkaerőhiány. A cégek nehezen találnak targoncavezetőket, ahogy betanított munkára sem könnyű alkalmazottat találni. A minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékos emelése pedig – a tavalyi emeléssel – azt idézte elő, hogy a középvezetők munkabérén is emelni kellett.

A vevők is megérzik

A következő egy-két hónapban várhatóan így kilónként 6-7 forinttal drágul a liszt.

Az árnövekedést várhatóan a sütőipar is továbbadja a vevőknek.

Ugyanakkor az árdrágulás várhatóan nem lesz jelentős. Egy kiló kenyérhez 70 dekagramm lisztre van szükség, Magyarországon pedig évi 80 kilogramm lisztfogyasztás jut egy főre a sütőipari termékeken illetve a közvetlen fogyasztáson keresztül. A tervezett áremelés hatása egy emberre vetítve így átlagosan 600 forint körül alakulhat éves viszonylatban. (origo.hu)