h i r d e t é s

Hiába a 13. havi nyugdíj, a plusz egyhavi ellátás csak átmeneti segítséget jelent sok nyugdíjasnak

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Hiába a 13. havi nyugdíj, a plusz egyhavi ellátás csak átmeneti segítséget jelent sok nyugdíjasnak

2023. február 07. - 12:33

Legalább 300 ezren vannak például, akinek a járandósága a 100 ezer forintot sem éri el. A szakértő szerint az ellátások húsz százalékkal lennének magasabbak, ha az Orbán-kormány visszahozná a vegyes indexálást.

A kép illusztráció! - Forrás: atv.hu

– Büszkeségre nincs oka a kormánynak, hiszen megoldást nem, legfeljebb átmeneti könnyebbséget jelent a 13. havi nyugdíj annak a 300-400 ezer idős embernek, akinek az ellátása a 100 ezer forintot sem éri el. Egyebek mellett ezzel reagált a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa elnöke arra, hogy a kormány közölte: a héten kapják kézhez a nyugdíjasok a 13. havi ellátást. Juhász László szerint ez csaknem félmillió nyugdíjasnak mindössze annyit jelent, hogy esetleg az összes szükséges gyógyszerét meg tudja venni, és talán a teljes rezsire is marad pénze, vagy kifizetheti az elmaradt számlákat.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a hétvégén jelentette be: a héten „dupla nyugdíjat utal a kormány”, és három nappal korábban kézhez kaphatják a februári, valamint az emelt összegű 13. havi nyugdíjat, és számos más nyugdíjszerű ellátást azok, akik azt postai úton kérték. Akik bankszámlára kapják a járandóságukat, azokhoz február 10-én, pénteken érkezik az utalás. A februári járandóságok teljes összege meghaladja a 935 milliárd forintot. Az államtitkár megjegyezte azt is, a kormány 2020. áprilisában döntött a baloldal által elvett 13. havi nyugdíj 2021-től történő fokozatos, eredetileg 2024-ig tartó visszaépítéséről.

Arról ugyanakkor nem szólt az államtitkári tájékoztatás, hogy a plusz egy havi ellátást 2002-ben a Medgyessy-kormány vezette be, és akkor azt a Fidesz nem szavazta meg. 

Az ellátás 2010-es felfüggesztéséről ugyan valóban a Bajnai Gordon akkori miniszterelnök vezette kormány döntött, 2010 után azonban egy évtizeden át az egymást váltó Orbán-kormányok nem vezették vissza ezt a plusz juttatást, pedig 2006-ban még a 14. havi nyugdíjra is volt fideszes ígéret.

– A 13. havi nyugdíjnak akár fontos funkciója is lehetne, segíthetne felzárkóztatni a létminimum alatt élő idősek ellátását – mondja Juhász László. Mivel ez a pénz csak a nevében nyugdíj, valójában szolgálati idővel, és járulékfizetéssel sincs megalapozva, mondhatná azt a kormány, hogy mindenki kapjon legalább plusz 200 ezer forintot ezen a jogcímen. Szerinte ez hatalmas segítség lenne a kisnyugdíjasoknak, a költségvetésben pedig ez legfeljebb 50 milliárd forint plusz tételt jelentene. Ő felső határt nem húzna, de azt mondja, más szervezetek vezetői szigorúbbak, a milliós nyugdíjból élőknek nem adnák meg a teljes ellátásuk dupláját.

Tállai András a hétvégén arról is beszélt, hogy a nyugdíjasok megtapasztalhatták a magyar kormány intézkedéseinek hatását, hiszen a nyugdíjak 2010 óta mintegy 92 százalékkal emelkedtek. Az átlagnyugdíj összege az akkori 97 ezer forintról 2023-ra 208 200 forintra nőtt. Kitért arra is, hogy a nyugdíjemelés 2012 óta minden évben az infláció mértékéhez igazodik, és ezt még most is garantálja a kormány, a szankciók okozta magas inflációs környezetben is.

„Ez egy másik olyan terület, amire a kormányzati kommunikációval ellentétben nem lehetne büszke a Fidesz-kormány” – fogalmazott lapunknak Juhász László. Emlékeztetett arra, hogy 1997 és 2009 között az úgynevezett svájci, vagy vegyes indexálás alapján számították ki a nyugdíjak éves emelését, amit 50 százalékban az infláció, 50 százalékban pedig a keresetek emelkedése határozott meg. Ily módon a gazdasági fejlődés eredményeiből a nyugdíjasok rendszerszerűen részesültek, vagyis növekvő reálbér esetén nem csupán a reálérték megőrzése volt garantált. 2012-ben a Fidesz a gazdasági válságra és az IMF-hitel feltételére hivatkozva teljesen megszüntette ezt a módszert, és bevezette a tisztán inflációkövető emelést. (Előtte három évig a gazdasági helyzethez igazított átmeneti rendszer működött). Úgy fogalmazott: a gazdasági válságot már rég elfelejtettük, az IMF-et meg egyenesen kipateroltuk az országból, mégis fennmaradt ez, a nyugdíjasok ellátását károsan befolyásoló módszer.

Ennek is a következménye, hogy 10 éve az átlagkereset 70 százalékát is elérte az átlagnyugdíj, most meg már az ötvenet sem.

– A jelenlegi nyugdíjak 20 százalékkal lennének magasabbak, ha újra a vegyes indexálás szerint emelnék a nyugdíjat – erről már az Életet az Éveknek Országos Szövetsége elnöke beszélt. Hegyesiné Orsós Éva kijelentette: a kormánynak lett volna lehetősége visszavezetni ezt, és 2010-et követően volt jó pár olyan év, amikor dinamikusan emelkedett a nettó átlagkereset. Jelenleg ugyan magas az infláció, de a kormány rendszeresen alul tervez, így történt ez ebben az évben, és ez volt az elmúlt időben is. – Nem véletlenül kellett tavaly háromszor korrigálni a nyugdíjemelést – tette hozzá.

Hegyesiné Orsós Éva emlékeztetett arra, hogy 2020-ban 0,3 százalékkal kaptak alacsonyabb emelést a nyugdíjak a tényleges inflációhoz képest, 2022-ben ez a mérték sokkal nagyobb volt. A KSH adatai alapján a nyugdíjas fogyasztói kosár éves inflációja tavaly 15,2 százalék volt, így hiába emelkedtek a nyugdíjak 14 százalékkal, a reálrétékük 1,2 százalékkal csökkent. Ezért is kéri az Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa, hogy ebben az évben alakítson ki a kormány egy új mechanizmust. Ha nem a tényleges inflációval emelte a nyugdíjat év elején, akkor a következő év januárjában korrigálja a hibát, különben nem tesz eleget a törvénynek, és a nyugdíjak nem őrzik meg vásárlóértéküket. Hegyesiné Orsós Éva megjegyezte azt is: 2010 óta egyetlen intézkedés sem született a kisnyugdíjasok felzárkóztatása érdekében, miközben a nyugdíjas szegénység megháromszorozódott.

Ez utóbbit Farkas András nyugdíjszakértő is megerősítette. Mint fogalmazott, 2015 óta tízszeresére, 30 ezerről 300 ezerre nőtt azon nyugdíjasok száma, akik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe csúsztak. Az átlagnyugdíj aránya pedig az átlagkeresethez képest csökkent, mégpedig 75 százalékról 44 százalékra. Farkas András szerint mivel a nyugdíjak nem követik a bérek alakulását, az ellátások nominális leszakadása mellett egyre több időskorú jövedelme a szegénységi küszöb alá csúszik. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy az általuk leginkább fogyasztott alapvető élelmiszerek az átlagos inflációt jelentősen meghaladó mértékben drágulnak, így az inflációval emelt nyugdíjból is csak kevesebb dolgot tudnak megvásárolni, mint korábban. Az egész unióban legmagasabb inflációs robbanás miatt élelmiszerre az idősek nem a nyugdíjak 30 százalékát, hanem akár a 60 százalékát is kénytelenek elkölteni, vagyis a tényleges helyzetük a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj ellenére is romlik – mondta hozzátéve, hogy minél kisebb a nyugdíj összege, annál könyörtelenebbül érvényesül ez az összefüggés. (Népszava)