Az Idetartozunk Egyesület célja, hogy a romák maguk küzdjenek meg azért, hogy egyenlő jogaik legyenek a magasabb társadalmi státuszú állampolgárokkal. Setét Jenő, az egyesület vezetője régóta ismert roma aktivista, és mindig is határozott, karakán véleményt fogalmazott meg az ország dolgairól. Most is. A józsefvárosi Setét Jenővel a jozsefvaros.hu készített interjút.

– Itt él a kerületben. Hogyan érzékeli a helyi romák helyzetét?

– Alapvetően azt gondolom, a budapesti romák helyzete kedvezőbb, mint a vidékieké. A nagyváros mindig a mobilizáció célpontja, mindig nyújt többletesélyt a túléléshez, boldoguláshoz. Ugyanakkor Józsefváros sajátságos helyzete, hogy itt él az országban a legtöbb roma. Számos probléma van itt, ami Budapest egészére is jellemző, és nem javult az elmúlt évtizedek alatt. Például sok az elszlamosodott környék, itt is vannak szegregált iskolák és alacsony a romák reprezentációja a közéletben. 

– Az Idetartozunk Egyesület székhelye itt van a kerületben, bár tevékenységük országos. Mi az, amit mindenkinek érdemes tudnia az Idetartozunkról? 

– 2011-ben indult a történetünk, de én már korábban is a roma emancipációs mozgalomban dolgoztam. A 2011-es népszámlálás előtt kezdtünk el azon dolgozni néhány barátommal, hogy a romák vállalják saját identitásukat. Akkor mi csak arra szerveződtünk, hogy a népszámlálás végéig együtt dolgozunk. Akkora sikere volt a civil kampánynak, hogy a résztvevők önként együtt akartak maradni. 2017-ben jegyeztettük be az egyesületünket, mert azt gondoltuk, tevékenységeinket érdemes strukturálni. Az a fontos, hogy az emberek, a közösségek felhatalmazva érezzék magukat, és az állampolgári hatalom érvényre jusson. Olyan akciókba kezdünk, amelyeket átvehető mintának gondolunk. Például meghonosítottuk, hogy február 23-a a rasszista sorozatgyilkosságok áldozataira való megemlékezés napja legyen. Az egyik legnagyobb megemlékezést itt, a Mátyás téren tartottuk.

Azt tapasztaltuk, hogy az ország szerette volna elhallgatni a gyilkosságsorozatot, mi pedig úgy gondoljuk, hogy az áldozatok emlékét életben kell tartani. Mi harcoltuk ki azt is, hogy Puczi Bélának emléktáblát állítsanak a Nyugati pályaudvaron. Első körben sem a kormányzat, sem a MÁV nem akarta, hogy közterületen legyen emléke annak a cigány embernek, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarok elleni brutális támadásban magyarok életét mentette meg. Másik fontos csapásirányunk a jogegyenlőség. Hiszek abban, hogy ha szót emelek a cigányok jogaiért, akkor Magyarországért emelek szót. Sosem hallgattam, ha melegeket, ha zsidókat, nőket vagy valakit a szegénysége miatt támadtak.

Forrás: jozsefvaros.hu Fotó: Huszár Boglárka

– Miért nem lépett be a politikába?

– Ez tudatos döntés, de lehet, hogy ha elérkezik az idő, akkor felülvizsgálom. Azt láttam, ha valaki megjelent a roma mozgalomban potentátként, akkor azt a politika előbb-utóbb felvásárolta. Én meg akartam mutatni, hogy pusztán az állampolgári hatalomra támaszkodva valóban lehet civil aktivistaként is értékes dolgokat végrehajtani. Nem abban hiszek, hogy valamelyik közszereplő alá kell gyűjteni híveket, hanem abban, hogy a népet kell hatalommal felruházni. Az a célom, hogy olyan modelleket dolgozzunk ki, amik átadhatók.

– Amikor beszélgetünk, a Mi Hazánk mozgalom épp tüntetést szervez a Deák téri gyilkossággal kapcsolatban…

– Hát, ők tévednek. Ez a mi hazánk is. Egyébként meg Toroczkai László fáradjon el megrendszabályozni a színész Szilágyi István fiát, aki agyonverte az apját. Ne válogasson az évi 400 gyilkosságból. Toroczkai nem rendőrség és nem hatóság. Megéltünk már ilyet, hogy nem cigány elkövetők helyett a cigányok ellen tüntettek. Most sem cigány volt az elkövető, de egyébként a normális az, ha nem tartjuk nyilván az elkövető származását. Nem azért követ el valaki bűncselekményt, mert etnikai közösség tagja, hanem azért, mert hülye vagy gazember. Ha Toroczkai nem lenne rasszista és cigányellenes, a nevét sem tudnánk. Így meg három napig róla szól a sajtó.

– A 2018-as parlamenti választás előtt határozottan szót emelt a Jobbikkal való összefogás ellen. Még a világhírű filozófussal, az azóta elhunyt Heller Ágnessel is volt egy emlékezetes vitája. Most hogyan látja ezt a kérdést?

– Amikor 2017-ben Hellerrel vitatkoztam, akkor a Jobbik programjában legalább egy tucat vastagon rasszista politikai tétel szerepelt. A vitában ezekkel is érveltem. Nem várhatja tőlem senki, hogy olyan politikai erőt támogassak, amelyik a fizikai megsemmisítésemre, vagy az országból való kiűzetésemre törekszik, megkérdőjelezi a nemzethez való tartozásomat. A Heller-vita után 2 hónappal újra megnéztem a Jobbik programját: egyetlen tétel kivételével kivették az általam felsorolt pontokat. Ez az egyetlen pont, az elkülönítő iskolai gyakorlat fenntartása most is ott szerepel. Emiatt a Jobbik semmilyen dokumentumot nem írt alá, amit közös alapvetésként tettek le az ellenzéki pártok az asztalra.

Az oktatásban alapvető az együttnevelés fontossága, mert a magyar közjót csak az szolgálja, ha a társadalom nem hullik szét. Ettől nem tudok eltekinteni. És legyenek világos rendezőelvek, jogszabályok, amelyekhez mindenkinek tartania kell magát, bőrszíntől függetlenül. De ez mostanában sokszor felülíródik, például a Kúria kormány általi gyalázásával, mert nem engedte a gyöngyöspatai cigánygyerekek számára megállapított kártérítést képzéssel kiváltani. Amikor politikusok és úgynevezett értelmiségi holdudvaruk két lábbal tiporják a jogállamiság alapintézményét, akkor az nem szolgálja a közjót. A miniszterelnök szerint én minden bizonnyal „kinnszülött” vagyok – végül is senki nem mondja, hogy a miniszterelnök nem beszélhet határtalan hülyeséget.

– Jó, hogy említette Orbán Viktort, mert sokak szerint a Jobbik cigányellenessége mögött ő is tetten érhető.

– Cigányellenességben széles körű konszenzus van az országban. Csak az egyik oldal erősebben, a másik kevésbé feltűnően nyilvánul meg. De más egy-egy elszólás, mint az, hogy ez a rendszer szerves része.

– Mennyire érzékel változást a kerület hétköznapjaiban, mióta Pikó András a polgármester?

– A választást követően voltak olyan lakossági fórumok, ahova az embert meghívták. Előtte itt ilyen nem volt. Kétszer is voltam ilyen fórumon: nagyon jó hangulatúak voltak, és a képviselők vagy a polgármester nem ugrottak el a kérdések elől. Most, néhány hónappal a megválasztásuk után még nem látom, hogyan haladnak a választási programjuk megvalósításával – a járványhelyzet is közbeszólt. Szurkolok a városvezetésnek, hogy jó hangulatú, szolidáris Józsefvárost tudjon felépíteni. Ehhez bátorság kell.

– Miért kell bátorság?

– Mert politikailag nem kifizetődő a nem erős pozíciójú társadalmi csoportok felé is politizálni, márpedig minőségében más politikára van szükség.

– Mire gondol, amikor azt mondja: minőségében más?

– A kerület az elmúlt években fizikai környezetében sokat változott. A Kálvária tér, a Teleki tér, Az Orczy park nagyon szépen megújultak. De én úgy szoktam mérni a politikai teljesítményt, hogy vajon engem roma minőségemben megszólítanak-e. Mert lehet, hogy apai vagy munkavállalói minőségemben mondanak valamit, de ha én kilépek az utcára, engem az emberek elsősorban romaként érzékelnek. És kellene, hogy az intézményhálózatban, a közalkalmazottak körében legyenek romák. Ha jól tudom, az önkormányzati bizottságokban nincsenek nem főállású roma politikusok (olyan egy van, Balogh István Lajos), miközben nagyon sok a roma a kerületben.

– A járványhelyzetre hogyan reagált az Idetartozunk Egyesület?

– Kialakítottunk egy 150 településes adatbázist, és elkezdtük monitorozni, hogy ezeket a településeket hogyan érinti a járványhelyzet. Több mint 40 településen interjúzunk is, és ezek alapján alakítunk ki egy intézkedési tervet. Az egyik fontos tapasztalatunk, hogy a szegények és romák gyerekei nagyon kiszorultak a digitális oktatásból. A roma integrációs törekvéseknek mindenhol az az alapja, hogy a romák egyenlőképp vehessenek részt az oktatásban. Ennek prioritást kell kapnia, hogy legközelebb a szegények és a romák is csatlakozni tudjanak. Ez a helyzet jól megmutatta, hogy az internetnek alapjoggá kell válnia.

borsod24.com