A titkolt dokumentumok újabb részleteket tárhatnának fel a botrányból, kiderülhetne talán az is, miért nem állították le a gyanús szerződések szerint járó pénzek kifizetését 2010 után.

Szelektíven kezeli a kormány a metróügy információit - vált biztossá abból a levélből, amelyet Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazgatója írt Szanyi Tibor MSZP-s képviselőnek. Az OLAF ugyanis már jóval a négyes metróbotrány hazai kipattintása előtt értesítette a magyar nyomozó hatóságokat arról, hogy a 4-es metró pontosan mely szerződéseivel kapcsolatban, milyen hatósági eljárásokat javasol, továbbá kinek, milyen büntetőjogi felelőssége lehet az ügyben. Erről azonban mélyen hallgatott a kormány a metróügy kirobbanása óta eltelt egy hónapban.

Mint megtudtuk, már jóval a ügy januári bejelentése előtt, tavaly novemberben és decemberben több levél - egészen pontosan: ajánlás - is érkezett az OLAF-tól az ügyészségre a metróberuházásról. Ám míg a kormány a "metróügy fontosságára" hivatkozva nyilvánosságra hozta az OLAF decemberi összefoglaló jelentését, addig a tényleges büntetőjogi felelősségről szóló uniós iratokról nem tett említést. Az iratokat most sem hozzák nyilvánosságra, a Központi Nyomozó Főügyészségen azzal utasították el lapunk kérését, hogy "a folyamatban lévő nyomozás érdekében" nem lehet közzétenni a dokumentumokat.

Igaz, a közzé tette metrójelentést sem nyilvános dokumentumnak szánta az OLAF - erre Kessler is kitér a Szanyinak írt válaszlevelében, mondván azt kizárólag a hatóságoknak küldték. Ugyanakkor Kessler is leszögezte, hogy az összefoglaló jelentésben semmi sem olvasható arról, hogy pontosan kinek, milyen felelőssége lehet a metróügyben.

Az összefoglaló jelentés ugyanis lényegében csak utalásszerűen felsorolja azokat a szerződéseket, amelyeknél az OLAF az uniós pénz visszavételét javasolja Brüsszelnek. Ugyanakkor, mivel a szerződések mindegyikét 2010 előtt írták alá, a dokumentum kiválóan alkalmas hogy a kormány a választási kampányhoz közeledve összemossa a metróügyet a 2010 előtti politikai élet szereplőivel. A kormánypárt képviselői azóta is rendre ebből a vázlatos iratból vezetik le, hogy a metróberuházás "súlyos baloldali bűncselekmény", illetve a 2010 előtti politikai-és városvezetés bűne. (Szanyi is a metróügy itteni "tálalásának" a furcsaságai miatt írt Kesslernek, figyelmeztetve, hogy a Fidesz politikai ellenfelei lejáratására használja az OLAF eljárását.)

Az eltitkolt iratokat már csak azért is jó lenne megismerni, mert lenni mit tisztázni. A négyes metró szabálytalannak tűnő szerződéseit ugyan 2010 előtt kötötték, ám a metrópénzek zömét már az Orbán-kormány folyósította a cégeknek. Annak ellenére is fizettek, hogy a kormánynak, a hatóságoknak a kezdettől fogva tudomásuk volt arról, finoman szólva sem volt minden rendben a nagyberuházás körül. A Fidesz képviselői, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Bánki Erik, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke és Tarlós István főpolgármester azzal magyarázta ezt, hogy ők a kormányváltás óta eltelt hét évet valójában a szerződések átnézésével és "kármentéssel" töltötték.

Közben viszont a magyar hatóságok sorra zárták le eredménytelenül a metróügyben indított nyomozásaikat, egyetlen egy esetben sem találtak felelőst. Ahogy a tavaly óta újraindult metró-nyomozások kapcsán sem tudni, hogy lenne közszereplő a vádlottak között.

Az ügy mostani kezelése sem a tényfeltárás és az elszámoltatás iránti lázas igyekezetét tükrözi. Miközben az OLAF levelei, benne vélelmezett büntetőjogi felelősökkel, már hetek óta az ügyészségnél voltak, addig Lázárék egy hónapig "elemezték" a december közepén megküldött összefoglaló jelentést. Ezután, január közepén Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár kirobbantotta a botrányt, majd az összefoglaló jelentés tartalma kiszivárgott az időközben kormányközelbe került Figyelőhöz. Végül egy hónapos hezitálás után a kormány közzétette a dokumentumot.

Csak ezt követte a miniszterelnökség látványosnak ható feljelentése. Január közepén az OLAF-jelentésben foglalt mintegy hatvan nagyobb generálszerződés közül több mint ötvennel összefüggésben tett feljelentést az ügyészségnél ismeretlen személy ellen, hűtlen kezelés gyanújával a kancellária.

Mint megtudtuk, a Lázár János vezette miniszterelnökség is az OLAF összefoglaló jelentését vette alapul, noha az abban olvasható, utalásszerű adatok alapján jogi szakértők szerint aligha lehetne nyomozást elrendelni. Ennek ellenére a Központi Nyomozó Főügyészségen most azt mondták lapunknak: a miniszter által kezdeményezett ügyekben fokozott ügyészi felügyelet mellett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomoz. Köztük azokban az ügyekben is, amelyeket már évekkel ezelőtt eredmény nélkül lezártak. Emellett külön kezelik a már régebb óta folyó, Alstommal kapcsolatos nyomozást. Jelenleg az ügyészek március végéig kaptak időt arra, hogy lenyomozzák azt, amit korábban éveken át nem sikerült nekik, vagy elődeiknek.

Szerző: Batka Zoltán / nepszava.hu