Förtelmes bandák igyekeznek szétdúlni Orbánia jogrendjét: Lenkovics Barnabás, Orbánia Zalaptákolmány-bíróságának nagy tekintélyű elnöke érthetetlen jóindulattal "hobbijogvédőknek" nevezte őket.

No hiszen: szép kis hobbi, nem mondom! Szétdúlni az Európa-szerte irigyelt illiberális demokrácánk jogrendjét! Passzióból közérdekű adatokat kérni, mégpedig nyakló nélkül, pusztán kibaszásból! 

Vagy tán másról van szó?! Végül is Lenkovics úr is sejthet  valamit – idézek két kérdést a rájuk adott válaszokkal: 

Ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz terveznek fordulni az információszabadság ügyében, miután a parlament elfogadta a közérdekű adatigénylés korlátozását. Ön hogyan látja, ez alkotmányosan védhető?

Itt, a saját praxisunkban is találkoztunk olyan esettel, hogy valaki háromezer oldalnyi anyagot kért ki, költségre kötelezve ezzel az államot, anélkül, hogy ebben az érdekeltségét bizonyította volna. Itt jön az, hogy szabadság kontra felelősség, azaz a jog kontra materiális feltételek. Vannak egyszerűen hobbijogvédők, Bibó István szavaival én őket hivatásos forradalmároknak nevezem. Valószínűleg szükség van rájuk, máskülönben nem finanszíroznák őket. De az, hogy a közösség rovására, annak költségére gyakorolják a saját jogaikat, kicsit furcsa.

És az a politikus nem a közösség kárára élhet vissza mostantól ennek az új szabálynak a lehetőségeivel, aki mondjuk megrendel 100 millióért egy soha el nem készülő tanulmányt? Aztán mikor valaki közérdekű adatként kikéri, megtagadja a kiadást, mondván, az későbbi döntéshozatal előkészítéséhez szükséges? Tehát ahogy a szabadsággal vissza lehet élni állampolgári oldalon, úgy a korlátozásával is a hatalmi oldalon.

Ennek a második oldalnak a vizsgálata az Alkotmánybíróság számára nagyobb súlyú feladat, az biztos. De azt vélelmezzük, hogy aki a közjó szolgálatára elszegődött és köztisztviselői esküt tett, az azzal a hatalmával nem él vissza, és az abból származó előnyöket nem saját zsebre érvényesíti. 

Voltak még e témában kérdések, de azokra is ilyen megnyugtató válaszokat adott Lenkovics úr! De tényleg: itt vannak ezek a „hobbijogvédők” vagy inkább „hivatásos forradalmárok”, s éjt nappallá téve fontoskodnak! Paks 2, metrótender meg az anyjuk kínja! Bevándorlóktámogatása! Képtelenek elfogadni, hogy aki a közjó szolgálatára elszegődött és köztisztviselői esküt tett, az azzal a hatalmával nem él vissza?!

Hát nem véletlen, hogy Lenkovics úrban is fölvetődött a gondolat:

Valószínűleg szükség van rájuk, máskülönben nem finanszíroznák őket.

Igen, igen! De Lenkovics úr is fölesküdött, és nem hagyhatja bizonytalanságban az embereket! Bizony, meg kellett volna mondania, hogy kik finanszírozzák ezeket a szervezeteket! Jó, tudjuk, amit tudunk: norvégok, Sorosék, szóval a nemzetközi spekuláns pénztőke – de azért fontos, hogy ilyen tekintélyes ember is eligazítson bennünket!

Az interjú készítője még kekeckedett kicsit – olvassa el, aki kíváncsi ilyesmire… Én csak egyetlen pimasz kérdést idézek még:

Fideszes lett az Alkotmánybíróság?

Egyáltalán nem lett az. Én nem gondolom, hogy az lett. Hogy a Fidesz saját politikai holdudvarából is beültetett néhány embert alkotmánybírói székbe? Ez igaz. De ahogy beül, onnantól kezdve alkotmánybíró és nem fideszes. Az Alaptörvény betartására, betartatására tesz esküt.

Őszintén bámulom Lenkovics úr önuralmát: én bizony fölháborodottan utasítottam volna vissza a pofátlan, a bíróság tekintélyének aláásására alkalmas kérdést! Mert hát hiszen nem csupán a Zalaptákolmány-bíróságba kerültek be a Fidesz emberei – sorolhatnánk példákat, napestig: tud valaki arról, hogy bármelyik intézmény is a Fidesz kívánságai szerint működnék?!

Na ugye.

gepnarancs.hu