A 2022-es választáson az egyéni képviselői körzetek jelöltjei mellett hat pártlistára adhatják le szavazataikat a magyar állampolgárok. A határon túli magyar választók csak pártlistára, a nemzetiségi szavazók csak egyéni jelöltekre és nemzetiségi listára szavazhatnak.

Kik szavazhatnak a 2022-es választáson?

Minden nagykorú (vagyis 18. évet betöltött, vagy annak betöltése előtt házasságot kötött) magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy szavazzon az országgyűlési képviselők választásán. Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága/ hiánya miatt a bíróság a választójogból kizárt.

Január 26-i névjegyzéki állapotnak megfelelően február 11-ig 7,8 millió magyarországi lakóhellyel rendelkező választónak kellet kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki ezt nem kapta meg, a jegyzőnél, a helyi választási irodában kérheti. A helyi választási irodák elérhetősége itt található meg.

Hogyan zajlik a szavazás 2022-ben?

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek:

• Egyéni képviselő körzet képviselőjére. (Egyéni képviselői körzetből 106 van az országban, így 106 képviselői hely sorsa dől el.)
• Országos párlistára. (Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.)

A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe. A nemzetiségi választók pártlistára nem, csak nemzetiségük listájára voksolhatnak. Azok, akik a nemzetiségi listára szeretnének szavazni, március 18-ig kérvényezhették a nemzetiségi névjegyzékbe vételüket.

A 2022-es országgyűlési választással egy időben népszavazásra is sor kerül, négy kérdésben szavazhatnak a magyar állampolgárok.

SZAVAZNI ÁPRILIS 3-ÁN 6 ÓRÁTÓL 19 ÓRÁIG LEHET.

Hány képviselő jut be az Országgyűlésbe az április 3-i magyar választáson?

A 2022-es magyar választáson összesen 199 képviselő jut be az Parlamentbe. 106 képviselő egyéni körzetből, 93 képviselő pedig listáról. A magyar választási rendszer egyfordulós.

1990 és 2014 között 386 képviselő jutott be a magyar parlamentbe, 386 képviselőből 176-ot egyéni választókerületben választottak meg, 210-en pedig listáról - minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal - juthattak be.

Hány fordulós a magyar választás? Mit jelent ez?

A magyar választás egyfordulós, ami azt jelenti, hogy egy jelölt akár relatív többséggel - a szavazatok kevesebb mint felének megszerzésével - is képviselővé válhat.

Korábban kétfordulós volt a választási rendszer, ezért azokban az egyéni választókerületekben, ahol az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, a szavazatok legalább 12,5%-át elnyerő jelöltek részvételével második fordulót kellett kiírni. Ha ennek a követelménynek nem felelt meg három jelölt, akkor a három legtöbb szavazatot elért jelölt indult a második fordulóban.

A választókerületek határai a magyar választáson

A választókerületet határait úgy kell meghatározni, hogy az ott élő népesség száma legfeljebb 15 százalékkal térjen el a választókerületek átlagos lélekszámától. A választókerületek megrajzolásakor a megyehatárokat nem lehet túllépni, valamint a választókerületnek területileg összefüggőnek kell lennie. 

Mekkora a választási küszöb a magyar választáson?

A választási küszöb azt a pártlistára leadott százalékot jelenti, amely alatt az adott lista nem szerezhet parlamenti helyeket. A parlamenti küszöb 5%, egyedül az 1990-es választáson volt 4%. Kettő párt közös listája, így a Fidesz-KDNP esetében 10%-os választási küszöb érvényes, míg három vagy több pártól álló közös lista, így a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd esetében 15%-os parlamenti küszöb érvényes.

Veszteskompenzáció és győzteskompenzáció a magyar választáson

A veszteskompenzáció a korábbi választási rendszernek is szerves része volt. A veszteskompenzáció azt jelentette, hogy az azokra a pártokra leadott szavazatok, amelyek nem eredményeztek mandátumot, mert mind az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatukból, mind a megyei listára leadott szavazataikból nem jutottak mandátumhoz, az országos listára kerültek. Ez a választási rendszer módosulásával is megmaradt azzal a különbséggel, hogy a megyei lista megszűnésével már csak az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatokból számítódik.

A 2014-es választás óta már a sokat kritizált győzteskompenzáció is része a magyar választási rendszernek, amelynek értelmében a választókerületi győztes mandátumának elnyeréséhez már nem szükséges többletszavazatokat szintén az országos listához vezetik át.

Külhoni magyarok szavazata

A 2014-es országgyűlési választások óta a belföldi lakóhellyel nem rendelkező magyarok is rendelkeznek szavazójoggal a választásokon. 

A külhoni magyarok csak egyetlen szavazatot adhatnak le, a pártlistára. Az egyéni választókerületi jelöltekre nem adhatnak szavazatot, hiszen nem a magyarországi választókerületek területén élnek. 

Egyéni jelölt állítása a magyar választáson

Országgyűlési egyéni választókerületi jelölt az a nagykorú magyar állampolgár lehet, aki szerepel a központi névjegyzékben, összegyűjt legalább 500 darab érvényes ajánlást és az illetékes (az indulás helye szerinti) egyéni választókerületi választási bizottság (OEVB) nyilvántartásba veszi. A választhatóságnak nem feltétele a magyarországi lakóhely, vagyis ennek hiányában is lehet valaki jelölt, feltéve, hogy kérelme alapján a központi névjegyzékben szerepel.

Nem választható, vagyis nem lehet jelölt:

• Akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
• Aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti.
• Aki büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
• Aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll.

Az országgyűlési képviselők választásán egyéni választókerületben képviselőjelölt párt jelöltjeként vagy független jelöltként indulhat. Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat. Egy személy csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést.

Az országgyűlési egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 37. napon 16.00 óráig, azaz 2022. február 25-én 16.00 óráig kellett bejelenteni az ajánlóívek átadásával a nyilvántartásba vételre illetékes (az indulás helye szerinti) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál (OEVB).

Pártlista állítása a 2022-es választáson

• Pártlistát az a párt állíthatott, amely – legalább 14 megyében és a fővárosban – legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. A pártlistát legkésőbb 2022. február 26-ig lehetett bejelenteni.
• Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján, kizárólag ugyanazon pártok részvételével, közös pártlistát állíthat.
• Egy párt csak egy – önálló vagy közös – pártlista állításában vehet részt.

Hogy fog kinézni a szavazólap a 2022-es választáson?

• 1. DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd
• 2. Normális Élet Pártja
• 3. Magyar Kétfarkú Kutya Párt
• 4. Megoldás Mozgalom
• 5. Mi Hazánk
• 6. Fidesz-KDNP

Részvételi arány a magyar választáson

A 2018-as magyar választáson:

• Magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok megjelenési aránya 2018-ban: 70,22%
• Választásra jogosult összes választópolgár (levélben szavazókkal együtt) részvételi aránya 2018-ban: 69,73%

EGYES KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK SZERINT AZ ÁPRILIS 3-I VÁLASZTÁS ÚJ REKORDOT, AKÁR 80%-OS RÉSZÉVTELI ARÁNYT IS HOZHAT.

A választásra jogosultak száma

• Választásra jogosultak aktuális száma: 8 217 167 fő
• Lakóhelyük szerinti szavazókörben névjegyzékbe vettek száma: 7 537 211 fő
• Más belföldi szavazókörbe átjelentkezettek száma: 158 263 fő
• Külképviseleti névjegyzékbe vettek száma: 65 564 fő
• A levélben szavazásra jogosultak száma: 456 129 fő
• Pártlistára szavazó választópolgárok száma: 8 176 007 fő
• Nemzetiségi listára szavazó választópolgárok száma: 41 160 fő

Választásra jogosultak száma megyénként és Budapesten a 2022-es választáson:

• Budapest: 1 304 959 fő
• Bács-Kiskun: 408 426 fő
• Baranya: 296 978 fő
• Békés: 272 857 fő
• Borsod-Abaúj-Zemplén: 507 904 fő
• Csongrád-Csanád: 324 031 fő
• Fejér: 340 042 fő
• Győr-Moson-Sopron: 360 729 fő
• Hajdú-Bihar: 421 136 fő
• Heves: 236 333 fő
• Jász-Nagykun-Szolnok: 293 983 fő
• Komárom-Esztergom: 242 535 fő
• Nógrád: 152 572 fő
• Pest: 1 043 593 fő
• Somogy: 245 259 fő
• Szabolcs-Szatmár-Bereg: 434 330 fő
• Tolna: 175 475 fő
• Vas: 202 066 fő
• Veszprém: 279 099 fő
• Zala: 218 736 fő

Hogyan és hol lehet külföldről szavazni az április 3-i választáson?

Külhoni magyar állampolgárok szavazása a 2022-es választáson:

Külhoni magyar állampolgárként - választási regisztrációját követően - szavazatát az önnek megküldött szavazási levélcsomagban leírtak szerint adhatja le az országgyűlési általános választásokon, az országos népszavazásokon. Aki regisztrálni akart, kérelmét március 9-ig juttathatta el az NVI-hez.

A külhoni szavazóknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően juttatja el a szavazási levélcsomagot, ő pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben a Nemzeti Választási Irodához, ebben az esetben a szavazatnak április 3-án 19 óráig meg kell érkeznie.

Az a magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a 2018-as országgyűlési választás előtt vagy az után regisztráltak, továbbra is szerepel a névjegyzékben, annak nem kellett újra kérnie a regisztrációt.

Külföldön tartózkodó magyarok szavazása a 2022-es választáson:

Április 3-án a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain szavazhatnak, amennyiben regisztrálták magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleti névjegyzékbe való jelentkezés határideje március 25. 16 óra volt.

Összesen 146 helyen lehet szavazni, a külképviseletek listája itt található meg.

Személyes leadási helyszínek:

• A szavazási levélcsomag személyesen vagy meghatalmazással nem rendelkező személy által leadható Magyarország külképviseletein: 2022. március 19-től április 2-ig munkanapokon 8-16.30 között (Csíkszeredán, Kolozsváron, Bukarestben, Szabadkán, Beregszászon, Ungváron 2022. március 19-től április 2-ig minden nap 6-22 óra között), valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt.

A határon túli magyarok szavazata az előző választásokon

A 2014-es magyar választáson:

• A határon túli magyarok - hivatalosan a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok - csak az országos pártlistákra szavazhattak. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) végzett a levélben leadott listás szavazatok megszámlálásával, összesen 128 378 érvényes szavazólap érkezett.
• A szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz–KDNP pártszövetség kapta. A Jobbikra 2,28 százalék, a MSZP–Együtt–DK–PM–MLP listára 1,16 százalék, az LMP-re 0,45 százalék voksolt.

A 2018-as magyar választáson:

• A határon túli magyarok 2018-ban is csak országos pártlistákra szavazhattak. A névjegyzékébe több mint 378 ezren vetették fel magukat. Érvényesen több mint 224 ezren szavaztak levélben.
• Az NVI adatai szerint a 96,24 százalékuk a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazott. Az LMP a voksok 0,93, a Jobbik 0,91, az MSZP-Párbeszéd 0,55 százalékát kapta, a többi párt ennél kevesebbet.

A levélben leadott listás szavazatok a következőképpen alakultak 2018-ban:

• A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma: 378 449
• Érvényes szavazási iratok száma: 225 471
• Érvényes szavazólapok száma: 224 564
• Érvénytelen szavazólapok száma: 471

A magyarországi kisebbségek és a magyar választási rendszer

A Magyarországon élő összesen 13, jogszabályban elismert őshonos nemzeti kisebbség (a romák, németek, lengyelek, szlovákok, szlovének, horvátok, szerbek, románok, ukránok, bolgárok, görögök, örmények és ruszinok) tagjainak fel kell vetetniük magukat a kisebbségi nyilvántartásba, pártlistás szavazatuk ebben az esetben nincsen. Az előző országgyűlési választások alkalmával körülbelül 37 ezer választó élt ezzel a lehetőséggel. A nemzetiségi közösség már abban az esetben is úgynevezett szószólót küld az országgyűlésbe - aki felszólalási joggal rendelkezik, de szavazati joggal nem -, ha már egyetlen szavazatot leadnak a listájára.

Amennyiben a nemzetiségi javaslatra leadott szavazatok száma eléri a pártlistán induló jelöltek mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszámot, akkor az adott nemzetiség teljes jogú, tehát felszólalási, indítványozási és szavazati joggal rendelkező képviselőt küld az országgyűlésbe. Ez eddig csupán a német nemzetiségnek sikerült, 2018-ban.

A nemzetiségi listára szavazó állampolgárok ugyanúgy szavazhatnak az egyéni képviselői körzetek jelöltjeire.

Nemzetiségi listák a 2022-es választáson

A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe. A nemzetiségi választók pártlistára nem, csak nemzetiségük listájára voksolhatnak. Azok, akik a nemzetiségi listára szeretnének szavazni, március 18-ig kérvényezhették a nemzetiségi névjegyzékbe vételüket.

• Nemzetiségi listára szavazók száma 41 160 fő
• Bolgár nemzetiség 220 fő
• Görög nemzetiség 362 fő
• Horvát nemzetiség 2 302 fő
• Lengyel nemzetiség 375 fő
• Német nemzetiség 32 283 fő
• Örmény nemzetiség 286 fő
• Roma nemzetiség 0 fő
• Román nemzetiség 981 fő
• Ruszin nemzetiség 1 081 fő
• Szerb nemzetiség 650 fő
• Szlovák nemzetiség 1 587 fő
• Szlovén nemzetiség 283 fő
• Ukrán nemzetiség 750 fő

A 2022-es választásra nagyjából 33 ezer roma regisztrált a parlamenti választási névjegyzékbe, és számuk azt követően is csak minimálisan csökkent, hogy kiderült: nem lesz roma nemzetiségi lista. A névjegyzékben jelenleg is 32 700 roma választópolgár van, annak ellenére, hogy a névjegyzékben való részvétel már értelmét vesztette. Április 1-ig még le lehet iratkozni, de csekély a valószínűsége annak, hogy ez tömeges mértékű lesz.

A német nemzetiség ezúttal is saját képviselőt szeretne választani, és és nagy esély van a mandátum megszerzésére. A többi nemzetiségnek nincs esélye arra, hogy parlamenti képviselőt küldjön a Parlamentbe. (Portfolio)