fbpx Hogyan látják Ukrajnában a magyar pénzosztást? | CIVILHETES

h i r d e t é s

Hogyan látják Ukrajnában a magyar pénzosztást?

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

Hogyan látják Ukrajnában a magyar pénzosztást?

2021. július 25. - 06:12

 

A nyugat-ukrajnai magyar közösségek és civil szervezetek legalább 115 millió eurót kaptak a magyar kormánytól az elmúlt tíz évben – derült ki a Szabad Európa tényfeltáró riportjából. A Schemes című oknyomozó műsor szerint Orbán Viktor miniszterelnök kormánya erőteljesen megnövelte a határon túli magyar közösségek finanszírozását, nemcsak Ukrajnában, hanem Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában is. - írja a Szabad Európa

Egy kétnyelvű, magyar és ukrán nyelvű tábla Nyugat-Ukrajnában, Bene településnél, ahol jelentős a magyar lakosság

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2017-ben és 2019-ben összesen több mint hárommilliárd forintot kapott magyar állami pénzből óvodák építésére és felújítására. Magyar állami pénzeső az ukrán határon túlra, az ukránok szemszögéből.

Nyugat-Ukrajnában mintegy 150 ezer magyar él, elsősorban a Kárpátalján. A magyarkérdés az elmúlt években politikai színezetet öltött, mivel az ottani magyarok egy része ellenezte az ukrán nyelvhasználatra vonatkozó kormányzati előírásokat, különösen az oktatásban. Az SZBU, azaz az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat a közelmúltban razziákat tartott magyar kulturális szervezeteknél szeparatista mozgalomra utaló nyomok után kutatva.

Aranyeső

Az ukrajnai magyar közösségek finanszírozására vonatkozó adatokat a kelet-európai oknyomozó újságíró szervezetektől kapta meg a Schemes. Az újságírók nyomon követték a Fidesz-kormány határon túli magyarokra fordított kiadásait is a régióban.

A Schemes szerint 2011 óta a magyar kormány hat országban legalább 670 millió eurót fizetett ki különböző határon túli magyar szervezeteknek. A pénz nagy részét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. folyósította, amely Magyarország legnagyobb ilyen állami alapja, fő profilja a határon túli magyar szervezetek támogatása.

De nemcsak a Bethlen Gábor Alap, hanem például az MLSZ és a Magyar Katolikus Egyház és sok más szervezet is finanszírozott programokat határon túli magyaroknak: nyári gyermektáborokra vagy éppen templomok felújítására is adtak pénzt. A Schemes szerint azonban a magyar forintok külföldi útját a magyarországi nyilvántartásokból nehéz lekövetni.

tényfeltáró cikk szerint 2011 óta 115 millió euró vándorolt ki a kárpátaljai magyar közösségekhez a Bethlen Gábor Alapon keresztül; de az nem világos, hogy más forrásokkal együtt összesen mennyi támogatást kaptak az elmúlt tíz évben az ukrajnai magyarok.

A 115 millió euró nem elhanyagolható összeg, ugyanis ez éppen másfélszeresét teszi ki a Kárpátaljai Regionális Kormány éves költségvetésének; és az oda tervezett regionális reptér becsült költségeivel is megegyezik – derül ki a Schemes oknyomozó műsorából, amelyet a Szabad Európa ukrajnai szerkesztősége az ukrán közszolgálati televíziójával közösen készít.

A kárpátaljai magyarokra fordított támogatások összege akkor ugrott meg, amikor Orbán Viktor nyolcévnyi ellenzéki szerepvállalást követően 2010-ben megkezdte a második miniszterelnöki ciklusát.

Tömény történelem

Kárpátalja az első világháború előtt az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Az ezt követő évtizedekben az ellenőrzés a rövid ideig független Ukrajna, majd Csehszlovákia, végül Magyarország között váltakozott. Magyarország fél évvel a második világháború kitörése előtt megszállta és annektálta Kárpátalja nagy részét. Aztán a háború után fordult a kocka, és a Szovjetunió bekebelezte Kárpátalját, amely így az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált.

Az egykori Magyarországhoz tartozó Kárpátaljának szánt magyar közpénzek egy részét kulturális műemlékek helyreállítására vagy javítására fordították.

Ungváron, a 115 ezer lakosú határ menti városban, Kárpátalja régió fővárosában Andrij Ljubka ukrán író és költő állt az élére annak a törekvésnek, hogy összegyűjtsék a helyi magyar irodalmi műveket, és lefordítsák őket ukránra.

Elmondta, hogy a magyar támogatás igénylése és elnyerése egyszerű folyamat. Ő például már pályázott ukrán kormányzati támogatásra, de azon nem nyert.

„Amikor a helyi üzletemberek magyarországi alapoktól kapnak pénzt üzleti tevékenységre, azt gondolják, hogy kénytelenek lesznek esküt tenni Orbánnak, Magyarországnak; de ez nem így van. Pénzt kaptak, kenőpénz nélkül Magyarország szolgálatára vonatkozó kötelezettségek nélkül, ezért azt gondolják és elhitetik mindenkivel maguk körül, hogy Magyarország egy laza állam, birodalmi célok nélkül. És, így a magyar befolyás gyalogos katonáivá válnak helyben"

– mondta Andrij Ljubka ukrán író és költő.

A magyar állami pénzekből az ukrajnai magyar nyelvű médiát is támogatják. A Bethlen Gábor Alap legalább négyet finanszíroz.

„A legtöbb újságot, amely itt Ukrajnában megjelenik, vagy az olvasók finanszírozzák, vagy valamilyen támogatást kapnak Magyarországtól"

– mondta a Szabad Európának Zubanics László, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének vezetője. Szerinte jelenleg nincsenek állami vagy közösségi finanszírozású újságok, ezért az államnak nincs is ráhatása ezekre a sajtóorgánumokra.

Az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének vezetője azt is elmondta, hogy a magyar nyelvű média Nyugat-Ukrajna távoli régióiban nagy űrt tölt be, miután Ukrajna fő tévécsatornái digitális jelekre álltak át, amelyeket szerinte nehezebb fogni a hegyvidéki területeken, például a Kárpátokban.

„Egy gyerek nem nézhet ukrán rajzfilmet, és nem hallgathat ukrán zenét. Az információs tér máris elveszett az állam számára"

– mondta az UMDSZ vezetője.

„A magyarok néha azt mondják, hogy a Krímet ellopták tőletek, különböző területeket loptak el tőlünk, és valójában Kárpátalja csak a legkisebb ezek közül"

– magyarázta Szerhij Szidorenko, az Evropejszka Pravda online újság szerkesztője.

A magyar diaszpóra támogatása

Nem ritka, hogy a külföldi kormányok világszerte kulturális és társadalmi rendezvényeket finanszíroznak a külföldön élő diaszpóraközösségek számára. A politikai pártok finanszírozása azonban más tészta.

Nincsenek nyilvánosan elérhető összehasonlító adatok például az orosz kormány által a külföldön élő orosz nemzetiségűek vagy oroszul beszélők számára vagy a brit kormány által a brit emigránsok számára nyújtott támogatásról. Egyesek Ukrajnában azt állítják, hogy a magyar pénzosztásnak célzott és szándékos oka van; azonban a magyar tisztviselők ezt tagadják

Pavlo Klimkin – aki Petro Porosenko korábbi elnök alatt Ukrajna külügyminisztere volt – azt állította, hogy a határon átcsorgatott magyar pénzek célja a Fidesz támogatásának növelése volt a kárpátaljai magyarok körében.

„Mozgósítják a határon túli magyarokat, akikre nem diaszpóraként, hanem belföldi szavazóbázisként tekintenek. A legtöbbjüknek magyar útlevele van, és a magyarországi választásokon a Fideszre szavaznak"

– magyarázta Pavlo Klimkin.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Szabad Európa ukrajnai szerkesztőségének adott interjújában tagadta, hogy politikai szándék húzódna a határon túli magyar közösségek finanszírozásában.

„A magyar államnak valóban fontos feladata, hogy támogassa a kisebbségeit. Ez alkotmányos kötelességünk. Úgy gondolom, hogy ez nem is egy lehetőség a magyar állam számára, hanem egy jó kiváltság Ukrajna és más országok számára, akik élvezhetik ezt a támogatást a magyar államtól"

– magyarázta Gulyás Gergely.

Ukrajnában két olyan politikai párt van, amely főként magyarokból áll, és az ukrajnai magyar közösségeket érintő kérdéseket képviseli. A pártok ugyan korábban rendelkeztek parlamenti mandátummal, de jelenleg egyik sem.

Orbán Viktor 2019-ben Budapesten találkozott az Ukrajnai Magyarok Pártjának vezetőjével, Brenzovics Lászlóval, aki az ukrán parlamentben indult a képviselői mandátumért. Néhány ukrán diplomata később elítélte a találkozót, Ukrajna belügyeibe való beavatkozásnak nevezve.


Brenzovics László Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel

A Schemes szerint 2017 és 2019 a bőség éve volt a magyar–ukrán civil szervezetek és közösségek számára. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség például 2017-ben és 2019-ben mintegy 11 millió dollárt kapott magyar állami pénzből óvodák építésére és felújítására több nyugat-ukrajnai faluban. A célzott támogatások leosztását a Bethlen Gábor Alap intézte.

2019-ben, a választások évében az Ukrajnai Magyarok Pártja Kárpátalján óriásplakátokon is kampányolt a mandátumokért és a parlamentbe jutásért. A Schemes által átnézett adatbázis szerint a Bethlen Gábor Alap finanszírozta a párt óriásplakátjainak elkészítését is.

„Ha ilyen pénzt fektetnek be, az bizonyára befolyást és lojalitást feltételez. Ez pedig lojalitást jelent a választásokon, ami azt jelenti, hogy van egy csoport, amelyet támogattál, és amelyhez segítségért vagy szavazás esetén fordulhatsz. Vicces egybeesés, hogy a támogatások beáramlása Kárpátaljára fél évvel, egy évvel a választások előtt emelkedik"

– mondta Dmitro Tuzsanszkij, az Ungváron működő, Közép-Európai Stratégiai Intézet nevű nem kormányzati szervezetet vezetője.

A Bethlen Gábor Alap a Szabad Európának azt válaszolta: a magyar állami támogatás célja a nehéz helyzetben lévő ukrajnai magyar közösség és Ukrajna megsegítése. A támogatásokból közvetett és közvetlen módon az Ukrajnában és Kárpátalján élő ukrán közösség is részesül. Az Alapkezelő szerint a működésük transzparens.

„Sem a magyar kormáegyesnynak, sem a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek nincs tudomása korrupciós ügyekről az ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatások kapcsán. Tekintettel arra, hogy az ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatások transzparens módon, a hatályos ukrajnai jogszabályok maradéktalan betartásával történik, az ukrán hatóságok által úgynevezett korrupciós ügyekben indított vizsgálatok politikai indíttatásúnak és az ukrajnai magyar közösségre gyakorolt nyomásként hathatnak"

– írták közleményükben.

Ukrán nyelvtörők

Budapest és Kijev többször összeütközésbe került amiatt, hogy Magyarország szerint korlátozzák a magyarok anyanyelvhasználati jogait Ukrajnában. Az incidens főként egy 2017-ben elfogadott törvény miatt volt, amely korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát az ukrán iskolákban.

Két évvel később a törvényhozók bebetonozták az ukrán nyelvet az ország elsődleges nyelvévé. Az új törvény hatálybalépése után az addig oroszul és más kisebbségi nyelveken oktató középiskoláknak át kellett térniük az ukrán nyelv használatára. A jogszabály még azt is kimondta, hogy az online kiskereskedőknek is az ukrán nyelvet kell használniuk. 2021 januárjában egy másik nyelvhasználati korlátozás is hatályba lépett, amely kötelezte az üzleteket, az éttermeket és a szolgáltatói ágazatot, hogy ukránul beszéljenek az ügyfeleikkel, vásárlóikkal.

A kárpátaljai magyarok már korábban is felhívták magukra az ukrán biztonsági szolgálatok figyelmét. 2018-ban a nyugati Beregszász városából felbukkant egy videó, amelyen állítólag magyar nemzetiségűek magyar útleveleket kaptak a helyi konzulátusról.

Két évvel később az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU razziát tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél, „a határok erőszakos megváltoztatására irányuló tevékenység" bizonyítékait keresve.

Az SZBU akkor azt közölte, hogy a házkutatások célja az volt, hogy ellenőrizzék azokat az információkat, miszerint a Bethlen Gábor Alap támogatásának célja Ukrajna állami szuverenitásának megsértésére irányuló tevékenységekben való részvétel volt. Az incidens miatt Magyarország bekérette a budapesti ukrán nagykövetet.

Az ukrán állam törvényei tiltják a kettős állampolgárságot, de ezt egészen 2021 márciusáig nem szankcionálták a hatóságok. 2021 márciusban az ukrán elnök rendelete szerint előbb a szakszolgálatokkal felmérik az ukrán kettős állampolgárok számát, aztán Volodimir Zelenszkij ígérete szerint olyan törvényjavaslatot terjeszt be, amely megtilthatja a kettős állampolgároknak a fontosabb hivatalok betöltését. Ez pedig azt jelenti, hogy a kárpátaljai ukrán-magyarok nem tölthetnének be állami hivatali tisztséget, sem önkormányzatit és kizárnák őket a stratégiai fontosságú állami vállalatokban vezető pozícióiból is. (Szabad Európa)

 

A cikket Valeria Yehoshyna írta, amihez a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének főmunkatársa, Báthory Róbert nyújtott segítséget


 

Kommentek

h i r d e t é s