h i r d e t é s

Hogyan szorította háttérbe a NER a műemlékvédelmet Magyarországon?

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Hogyan szorította háttérbe a NER a műemlékvédelmet Magyarországon?

2025. július 07. - 06:48

Mi marad meg egy városból, ha múltjának ikonikus épületeit elbontják, átépítik vagy végleg feledésbe taszítják?

Az elmúlt években Magyarországon egyre többször szembesülünk ezzel a kérdéssel, miközben a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) gyakorlatilag felszámolta az intézményesített műemlékvédelmet.

A Rákosi-rendszer bukása óta példátlan pusztítás zajlik az ország történelmi örökségében: egyik ikonikus helyszín a másik után tűnik el, vagy esik áldozatul a beruházási érdekeknek. A mostani változások azonban nem csupán néhány száz éves falakat vagy díszes homlokzatokat érintenek – egész városrészek karaktere és kollektív emlékezete is eltűnőben van.

A Márványmenyasszony esete: hagyomány helyett bontás

A 230 éves, legendás Márványmenyasszony vendéglő sorsa jól szimbolizálja a folyamatot. Bár műemléki védelem alatt állt, mégis engedélyezték lebontását, amelyet hosszú ideje tartó elhanyagolás és tulajdonosváltások előztek meg. A helyi közösség tiltakozása, szakmai érvek, de még ideiglenes védelmi intézkedések sem tudták megakadályozni, hogy a gazdasági érdekek végül felülkerekedjenek.

Örökség helyett ingatlanfejlesztés

És nem ez az egyetlen példa: a Radetzky-laktanya, a Diplomata-ház és a legendás Heinrich-udvar is hasonló sorsra jutott. Bár egykoron elvárható lett volna, hogy hosszú távú, átgondolt hatástanulmányok előzzék meg ezeknek az épületeknek a sorsát, ma már inkább az a jellemző, hogy a beruházói és politikai érdekek diktálnak. Az örökségvédelem intézményeinek kiüresedése, a jogszabályi változások, valamint a helyi önkormányzatok eszköztelensége oda vezettek, hogy sokszor már a nyilvánosság vagy a szakmai szervezetek sem tudnak eredményesen fellépni.

Megtört örökség, csendben eltűnő múlt

A fenti folyamatok eredménye: egyre több kulturális kincs tűnik el örökre. Egyre gyakrabban hallani azt a mondatot „erről már csak régi fényképeken emlékezhetünk meg”, miközben a társadalom jelentős része csak utólag eszmél rá, mit is veszítettünk.

Merre tovább?

A múlt értékeinek védelme olyan ügy, amely túlmutat napi politikai csatározásokon. Helyreállítani a bizalmat, visszaállítani a szakmai szempontokat és új alapokra helyezni a magyar műemlékvédelmet – a jövő egyik legnagyobb kihívása lesz. Az első lépés pedig mindig az: beszélünk róla, hogy ne csak a téglák, hanem a városok története is megmaradjon. (Magyar Hang)