A Mathias Corvinus Collegium (MCC) „Új feladatok, új megoldások” című, az ötödik Orbán-kormány minisztereit megszólaltató rendezvénysorozatának volt előadója hétfőn este Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki egyébként sajtótájékoztatóra még egyszer sem állt ki az eskütétele óta, hogy újságírói kérdésekre válaszoljon.

Szalay-Bobrovniczky előadása azonban szokatlanul rövidre sikerült: prezentációjával, a konferanszié kérdéseivel és az előre szűrt nézői kérdésekkel együtt sem tartott tovább egy óránál az egész.

Az új miniszter mondandójának nagy része az orosz-ukrán háborúról szóló, kormányzati kommunikációs panelek felidézéséről szól, ugyanis mindet sikerült felsorolnia: Oroszországot agresszornak mondta ki, Magyarországot a megtámadott fél szövetségesének. Beszélt arról, hogy feladatának tartja, hogy a magyarok biztonságban érezhessék magukat, és hogy a szomszédban dúló háborút a határon túl is tartsa. Ez nem a mi háborúnk, ki kell maradnunk belőle, nem fogunk belesodródni – mondta el az ismerős kormányzati mantrát. 

A miniszter előadásának több mint felében az orosz-ukrán konfliktus eseményeit részletezte – szinte az egész prezentációja erről szólt. Kiemelte, hogy ugyan az oroszok villámháborús stratégiája a háború kezdetén összeomlott, azonban keleten komoly sikereket értek el: Luhanszkot elfoglalták és Donyecket is el fogják minden valószínűség szerint. Szerinte szinte kizárólag Magyarország áll a béke és a háború minél hamarabbi lezárásának pártján – vannak azonban országok, akik annak elnyújtásában érdekeltek.

Sokkal érdekesebb volt az, amit az új honvédelmi miniszter a magyar haderőfejlesztésről mondott: kiemelt jelenősége van annak, hogy a kormány fokozza az ország katonai készenlétét, mobilitását, vagyis felgyorsítsa a haderőfejlesztést.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a haderőfejlesztés legfontosabb pontjaként emelte ki a katonahiány orvoslását:

arra van szükség, hogy magyar fiatalok – változtatva az eddigi terveiken – beálljanak, és fontosnak tekintsék a haza fegyveres védelmének ügyét.

A miniszter ezt követően arról beszélt, hogy a katonaság Magyarországon továbbra is önkéntes vállalása lehet mindenkinek – azonban mindent meg fognak azért tenni, hogy a katonai ismeretek megszerzése „hazafias, helyes, klassz dolog” legyen.

Ha azt szeretnénk, hogy minél többen válasszák ezt a csodálatos hivatást, szolgálatot, munkakört, akkor megfelelő képzést is kell nyújtanunk – fejtette ki a miniszter. Szerinte erre lesz jó a kadétiskolák hálózata, amik közé bevonják a középiskolákat is partneri viszonyban. Szalay-Bobrovniczky azonban kiemelte: továbbra sem tervezik kötelezővé tenni a katonaságot Magyarországon, az a jövőben is önkéntes alapon marad.

A miniszter szerint még sokat kell azért tenniük, hogy a társadalom hozzáállása megváltozzon a katonasághoz, egyúttal kárhoztatta a korábbi „baloldali” kormányokat azért, mert rontotta a haderő reputációját a lakosság szemében. Mint mondta, a szocialista kormányok idejében a katonaság tisztjei és altisztjei visszahúzódtak a laktanyákba, azonban mögöttük felnőtt egy olyan tiszti és altiszti generáció, akik ma a hadsereget irányítják.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf helyben kizárólag a műsorvezető kérdéseire volt hajlandó válaszolni, a nézők nem intézhettek hozzá kérdést közvetlenül, az ő kérdéseiket a műsorvezető szortírozta előre, majd olvasta fel neki a pódiumon.

Ezek között merült fel az is, hogy míg a honvédelmi tárca korábbi irányítója, Benkő Tibor a katonaságtól érkezett, ő a civil szférából. A honvédelmi miniszter erre azt mondta, hogy a magyar haderő – a kormány fejlesztéseinek hála – már tart ott, hogy „tudja, hogy mit kell csinálnia”, neki nem az a feladata, hogy megmondja nekik. Sokkal inkább a feladatának érzi, hogy népszerűsítse a katonaságot a fiatalok körében, valamint hogy politikai képviseletet adjon nekik.

Szalay-Bobrovniczky kiemelte: Magyarországot egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy megtámadják. „Szó sincs háborús fenyegetésről” – jelentette ki a miniszter. (hvg.hu)