Egyetlen elemében sem igaz az a kormányzati állítás ( melyről éppen milliárdokért készül az újabb népbutító konzultáció), hogy itt valamiféle elhibázott brüsszeli szankciós politika lenne minden baj okozója,nem Brüsszel tehet arról, hogy Európa szenved, újra szenved..Önmagában is ótvaros nagy hazugság, hogy a szankciók és nem az orosz agresszor a háború okozta energiaválság kiinduló pontja. De ennél még rosszabb a helyzet, azt látom, hogy a magukra oly büszke országvezetők -főleg Orbán-, lassan elhiszik saját hazugságaikat, mintha elveszítenék minden realitás érzéküket, végletes romlásba sodorva ezt a szerencsétlen és kiszolgáltatott kis országot. Úgy látom egyszerre legalább négy, egymást erősítő válsággal kéne megküzdenie egy felelős kormányának. Egyrészt itt van újra -mint egyébként az előre jelezhető és kiszámítható- a világgazdasági válság következő ciklusa. Normális, felelős kormányok számolnak ezzel, tesznek ellene és nem a felerősítésén dolgoznak ócska, napi politikai érdekekből.

Másrészt itt van velünk a kb. 2013-óta meghirdetett, alapjaiban elhibázott, unortodox gazdaságpolitika, melynek csúcsa a féktelen és minden alapot nélkülöző kormányzati osztogatás a választások előtt. Ez önmagában is alapja, okozója az elszabaduló inflációnak és semmi köze a háborúhoz, vagy az azt követő szankciókhoz. Orbán és társai el szokták felejteni, hogy a piacot sértő beavatkozások még az orosz agresszió előtt elindultak és arról sem nagyon vesznek tudomást, hogy a kezelhetetlen mértékű áremelkedés sokszorosa az európai átlagnak, tehát attól eltérő, belső okai kell, hogy legyenek. A fogyasztás orientált, túlfűtött hazai gazdaság és a szemérmetlen szavazat vásárlás együtt tette elviselhetetlenné a hazai árak növekedését, együtt -szankcióktól függetlenül- hozzák még nehezebb helyzetbe a legszegényebbeket és eredményezik a középosztály lecsúszását. Arról is kevés szó esik, hogy a bizonytalan szavazók megvásárlására fordított kb. 2000 milliárd forintot a példátlanul magas -27%-os-ÁFA-n keresztűl, az elszabaduló árak okán, a költségvetés már régen visszaszedte...

Kevés szó esik róla, pedig nem múlt el nyomtalanul a globális válság harmadik okozója, a pandémia következtében majd két évig fejlesztés nélkül maradó világgazdaság. Ennek hatása ma még nehezen felmérhető, de az egészen nyilvánvaló, hogy ez önmagában is eredményez lassulást, okoz mélyebb, nehezebben kezelhető gazdasági bajokat. A negyedik és jelentős ok persze a háború, de semmiképpen nem az arra meggyőződésem szerint helyesen adott szankciós válaszok. Ezt a háborút az orosz agresszor indította, az ő lelkén szárad annak minden halálos áldozata, minden következménye.

Nem a minden szempontból vállalható és az orosz gazdaságnak komoly problémákat okozó szankciók az okozói az energia árak robbanásának, hanem az Putyin, az orosz agresszió. Nem Brüsszel, hanem Orbán barátja a hibás, vagy inkább bűnös. Arról pedig, hogy ez sokkal keményebben érinti a magyar gazdaságot, mint az Unió többi országát, vagy akár a régiót, pedig a legkevésbé a brüsszeli bürokraták a felelősek. Sokkal inkább a hazugságra épülő rezsicsökkentés, az orosz barátságot mindenek fölé helyező orbáni politika és az ebből közvetlenül és elkerülhetetlenül következő teljes kiszolgáltatottság a felelős.

Van tehát elég baj, lenne mit tenni ellene, ehelyett folyik a már jól ismert gyűlölet keltés, folyik - csapból is- a brüsszelezés, a migránsozás, a felelősség áthárítása. Nem tudni, meddig vevő erre az ország többsége, nem tudni, mikor válik széles körben nyilvánvalóvá, hogy a király mezítelen...e

Horn Gábor