A jegybank fél éve kezdte korlátozni a bankok elhelyezését a három hónapos irányadó eszközben, az összeállítás szerint azóta jelentősen csökkentek az állampapír-piaci hozamok, illetve a bankközi kamat. Emellett a jegybank azt is részletesen levezette, mi alapján határozta meg a második negyedév végére vonatkozó limitet. 

Volt eredménye a likviditás kiszorításának

A mennyiségi korlátozás az elmúlt félévben elérte célját. A banki hozzáférés korlátozása következtében a három hónapos betéti állomány a 2016. szeptember végi 1700 milliárd forint feletti szintről 2017. március végére 750 milliárd forintra csökkent, miközben a bankrendszer többlet likviditásának jelentős része egynapos (overnight) betétben jelent meg - olvasható az MNB szakmai anyagában.

A jegybank szerint a kiszorult likviditás hozamleszorító hatása minden releváns piacon érezhető volt: az eszköztár átalakításának 2016. júliusi bejelentéséhez képest 2017 márciusára a rövid lejáratú bankközi és állampapír-piaci hozamok csökkenése 70-80 bázispontot tett ki. A mennyiségi korlátozás rendszere - kiegészülve a likviditási pálya nem várt elmozdulásait korrigáló finomhangoló swapeszköz használatával - az alapkamat stabilitása mellett lazította a monetáris kondíciókat - hangsúlyozzák.

Az alábbi táblázatban látszanak az eredmények: egyrészt a rövid oldalon valóban jelentős hozamcsökkenés volt megfigyelhető, ugyanakkor látszik, hogy a 3 éves futamidő felett nem sikerült igazán hatást gyakorolni az állampapír-piacra, sőt ott emelkedtek a jegyzések. Pedig a jegybank nem titkolt célja az volt, hogy a folyamat előbb-utóbb megjelenjen a hosszabb papíroknál is. 

Vagyis a gyakorlatban annyi történt, hogy az MNB mintegy ezermilliárd forintnyi likviditást szorított ki az irányadó eszközből, ennek legnagyobb része az egynapos betétben csapódott le, ahogy említették. A hónapon belüli jelentős ingadozást kiszűrve, a havi átlagos egynapos betét elhelyezés 2016 decemberére 200 milliárd forint fölé emelkedett, a 2017. január-februári időszakban pedig ehhez képest addicionális kiszorításra került sor, amit az átlagosan 430 milliárd forintos elhelyezés jelzett. Vagyis a jegybank által kiszorított likviditásnak nagyjából a fele ebben az eszközben csapódott le, a maradék jelenhetett meg a bankközi piacon és az állampapíroknál. 

Nem mellékes egyébként, hogy az egynapos betétállomány intenzív emelkedése az MNB eredményét is javítja, hiszen erre az eszközre jelenleg mínusz 0,05 százalékos kamatot számít fel a jegybank (ez a kamatfolyosó alja), vagyis az itt elhelyezett pénzért a befektetők fizetnek, így nem kamatkiadása, hanem kamatbevétele keletkezik az MNB-nek. Ennek hatását majd a május végén megjelenő éves jelentésben láthatjuk várhatóan.

Bankrendszer szinten a három hónapos betétből kiszorított likviditásnak - a preferenciális betét kihasználását, valamint a bankközi- és állampapír-piaci kihelyezést is figyelembe véve - végső soron a jegybank egynapos betéti eszközében kell kicsapódnia - áll a jegybank összesítésében. Vagyis előbb-utóbb a teljes kiszorított összegnek itt kellene megjelennie, hiszen attól, hogy valaki állampapírt vesz a felesleges likviditásából, az még nem tűnik el a rendszerből, csak átkerül más szereplőhöz. Ez alól csak az jelent kivételt, ha nő a nettó kibocsátás, ugyanis ha az ÁKK ad el több állampapírt, az likviditást von el a rendszerből, ebben az esetben pedig nem csapódik le az egész kiszorított összeg az egynapos betétben.

Érdemes a dolgot a másik oldalról is megvizsgálni, a jegybank havonta közöl adatokat a bankok állampapír-állományáról, ez az alábbiak szerint alakult: 

Az ábrán látszik, hogy a hitelintézetek állampapír-állománya tavaly szeptembertől idén januárig (frissebb adat egyelőre nincs) mintegy 130 milliárd forinttal növekedett. A fennmaradó rész jelenhetett meg a bankközi piacon, ami hozzájárult a BUBOR kamatok csökkenéséhez.

A három hónapos betétből kiszoruló likviditást a bankok az alapkamaton kamatozó preferenciális betétben is elhelyezhetik, amely ugyancsak egy korlátozott sterilizációs eszköz (amelyet a bankok hitelezési vállalásuk függvényében vehetnek igénybe) - olvasható a jegybanki tanulmányban.

Folyamatosan sakkozni kellett a jegybanknak

Az 3 hónapos betét mennyiségi korlátozásának koncepciója a bankrendszer likviditásának várható pályájára épül. A magyar bankrendszer likviditását alapvetően a költségvetési folyamatok, a készpénzállomány alakulása, valamint a jegybank likviditást befolyásoló lépései és likviditáskezelő eszközei határozzák meg - emelik ki az MNB szakértői. Vagy más néven az alábbi tényezők befolyásolják a likviditást:

• A kesz-számla: ez gyakorlatilag az állam betéti számlája a jegybanknál. Ha ennek állománya nő, vagyis jelentős befizetések érkeznek a költségvetésbe, akkor az csökkenti a bankrendszer likviditását, ha viszont csökken, akkor azzal nő a likviditás. A jegybank kiemeli, hogy a költségvetési tételek igen nagy volatilitást visznek a likviditás hónapon belüli lefutásába: a hónap elején esedékes állami bérkifizetések, áfa-visszatérítések és szociális juttatások emelik a likviditás szintjét, a hónap második felében jellemző áfa- és egyéb adóbefizetések pedig szűkítik a bankrendszer likviditását.
• A készpénzállomány: ha nő a forgalomban lévő készpénz mennyisége, akkor az csökkenti a likviditást, ellenkező esetben pedig növekszik az.
• A jegybank likviditásbővítő intézkedései, illetve likviditásnyújtó és lekötő eszközei: ide tartoznak az utóbbi hetekben elterjedt forintlikviditást nyújtó swap-műveletek például, melyek keretében a jegybank devizáért cserébe ad forintot a bankoknak. Ide sorolható a Növekedési Hitelprogram (nhp), amely ugyancsak bővítette a bankrendszer likviditását.

A fenti tényezők változása miatt vezette be az MNB hétfőnként a már említett finomhangoló swap-tendereit. Tavaly ezekre elsősorban az igen alacsony költségvetési hiány miatt volt szükség, ami a vártnál alacsonyabb likviditást okozott. Idén az év első hónapjaiban az ÁKK által meghirdetett mennyiséget lényegesen meghaladó mértékű lakossági kibocsátások okoztak érdemi meglepetést az előzetes várakozásokhoz képest, amely a befolyó többletbevétel kincstári számlákat emelő hatása miatt ugyancsak lefelé, azaz az alacsonyabb szint felé mozdította a likviditási pályát, ezért volt szükség ismét a finomhangoló tenderekre.

Miért 500 milliárd az új cél?

Az MNB az idei második negyedéves mennyiségi korlátot 500 milliárd forintban határozta meg, ez az érték biztosítja a jelenlegi laza monetáris kondíciók fenntartását - olvasható a jegybank elemzésében. A 750 milliárd forintról 500 milliárd forintra csökkenő mennyiségi korlát a három hónapos betéti eszközből kiszorított likviditás szinten tartását jelenti, mivel a likviditásra ható autonóm folyamatok a bankrendszer rendelkezésére álló teljes likviditás csökkenését eredményezik a második negyedévben - teszik hozzá.

A fentieket azzal indokolják, hogy a második negyedévben valamennyi fontosabb tényező a likviditási pálya csökkenése irányába mutat, az MNB prognózisának alappályája szerint több százmilliárd forint lehet ennek mértéke. Ez több okkal magyarázható, egyrészt a készpénzállomány folyamatosan emelkedik, az nhp-állomány elkezd mérséklődni, júniusban lejár egy forintosításhoz kapcsolódó devizaswap, illetve a költségvetési hiányt meghaladó nettó forintkötvény és lakossági állampapír kibocsátás várható.

A tervezett forint államkötvény kibocsátások a második negyedévben mintegy 260 milliárd forinttal meghaladják a törlesztéseket, ami jelentősen hozzájárul a bankközi likviditás szűkítéséhez. Ezt részben ellensúlyozza költségvetési oldalról, hogy a második negyedévben várhatóan emelkedik a pénzforgalmi hiány, de szintén a likviditás szűkítésének irányába hat, ha a lakossági állampapírok kibocsátása meghaladja a lejáratokat, ami az elmúlt években valamennyi negyedévre jellemző volt. A többlet forint kibocsátás célja a tervezett devizakibocsátásokat meghaladó devizalejáratok törlesztése, amelynek egy része épp a második negyedévben esedékes - olvasható az állampapírpiaccal kapcsolatban az elemzésben.

Az összességében csökkenő likviditási pálya mellett a bankok három hónapos betét iránti kereslete is jelentősen mérséklődhet. A fent jelzett likviditási hatások - a bankok preferenciális betét elhelyezési lehetőségeit is figyelembe véve - azt eredményezhetik, hogy a márciusi 1300 milliárd forint körüli havi átlagos szintről a második negyedév végére akár érdemben 1000 milliárd forint alá is csökkenhet a bankok három hónapos betétben és egynapos betétben együttesen elhelyezni kívánt likviditása. Mindez azt is jelenti, hogy a jelentős likviditásszűkülés önmagában is érdemben csökkentheti a bankok három hónapos betét iránti keresletét, illetve ebből adódóan a kiszorítható likviditás mértékét. Vagyis ezzel magyarázza az MNB, hogy a vártnál alacsonyabb szintre húzta be a limitet június végére.

A csökkenő likviditási pálya mellett az elérni kívánt kiszorítási hatás a mennyiségi korlát korábbiakhoz képest nagyobb léptékű, 500 milliárd forintra való csökkentésével érhető el, ami biztosítja a meglévő laza monetáris kondíciók fenntartását a második negyedévben

- olvasható a háttéranyagban.

portfolio.hu