h i r d e t é s

Húsvétkor határolódtak el a katolikus főpapok a Fidesz-rezsim politikájától

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Húsvétkor határolódtak el a katolikus főpapok a Fidesz-rezsim politikájától

2019. április 23. - 12:49

 

"Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is." - írja a b1.blog.hu.

Orbán miniszterelnök húsvétkor is (illetve akkor főleg) hangoztatta a kereszténységét, és mivel önképe szerint ő maga és a politikai tábora is a kereszténység megmentőjeként szereti látni magát, továbbá egész regnálása alatt folyamatos gesztusokat tesz az egyházak felé. Ezek után alkalmasint elvárná, hogy a megmenteni kívánt vallás is jelezze felé a támogatását.

Ehhez képest a kereszténység legnagyobb - saját felfogása szerint éppen a létjogosultságát bizonyító - ünnepén a legnagyobb magyarországi keresztény egyház, a katolikus két főpapja is inkább világos elhatárolódását jelezte a Fidesz-KDNP politikájától.

Beer Miklós váci megyéspüspök nagypénteken az ATV-n utasította vissza, hogy a párizsi Notre-Dame katedrális egy héttel ezelőtti leégésébe bárki apokaliptikus bárki apokaliptikus tartalmat vizionáljon, mint teszi azt a Fidesz-KDNP, például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ("Az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk: Franciaország megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét").

Akármilyen csodálatos is egy kőtemplom mint művészeti örökség, nem szabad elfelejteni, hogy Jézus az élő templomot, az embert tartja a legnagyobb értéknek. Érdemes tehát arra gondolni, hogy mi az az életünkben, ami igazán fontos.

A kőtemplomot tiszteljük művészeti értékéért, de az igazi érték az ember.

(...) A kereszténység eredeti értelmében az emberi kapcsolatok, az erkölcsi értékek, a nevelés, a jövőről való gondolkodás fontosabb kell hogy legyen, mint a kőből épített templomok által képviselt kulturális értékek

- közölte Beer püspök, aki teljesen tévesnek tartja az Orbán-rezsim oktatáspolitikáját is, ti. hogy az egyházi iskolák kiemelt támogatásával az elitképzést preferálja, és sorsára hagyja az elhanyagolt állami iskolákban maradó, hátrányos helyzetben lévő milliókat:

A tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg a szegény gyerekek segítése volt, ám az évszázadok alatt ezek az intézmények elitiskolákká váltak.

Föl kéne ébredni, vissza kell térni az egyházi iskolákban az eredeti szándékhoz:

a hátrányos helyzetű gyerekekre kellene több figyelmet fordítanunk és a szakmunkásképzésben kellene részt venniük az egyházi intézményeknek.

Beer püspököt a katolikus egyház mérsékelt, ún. liberális szárnyához szokás sorolni, ezért nem képviseli a főpapok többségének véleményét, Erdő Péter esztergom-budapesti bíboros-érsek azonban a katolikus egyház hierarchiájának legmagasabb rangú magyarországi tagja, aki ugyancsak a nagypénteket ragadta meg, hogy hangsúlyozza távolságtartását a Fidesz-KDNP-től.

Embere válogatja, ki milyen rokonszenveket érez, de az egyház maga nem óhajt közel kerülni egyik politikai csoportosuláshoz sem.

Már az is szimbolikus, hogy Erdő nem valamelyik fideszes propagandalapnak, hanem a kormányoldalon árulónak minősülő, az egykori hetiválaszosok által készített Válaszonline-nak adott húsvéti interjút, amelyben ugyancsak felemlegeti: a katolikus egyház véleményét egyáltalán nem kérték ki, az állami oktatáspolitika vagy az iskolai hitoktatás kialakításakor:

Egyszer sem voltunk döntési helyzetben. (...) Megkérdeztek egyáltalán minket arról, mit, hogyan szeretnénk? Szinte hagyomány már ez a magyar politikában.

A bíboros-érsek legerősebb mondatai azonban azok, melyekben visszautasítja a Fidesz-KDNP politikájának azt a vezérelvét (vagy propagandaszólamát), miszerint ők a fehér, keresztény Európáért küzdenének:

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

(...) A fehérséget azért nem nagyon hangsúlyoznám katolikusként – elég elmenni Budapesten a Szent István Bazilikába, ahol egy nagyon kedves ghánai testvérünk tartja az angol misét minden vasárnap. Budapesten tizenhat nyelven van mise. (...) 

A mai magyar helyzetre nem alkalmazható már a népegyház fogalma sem.

Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

Erdő érsek ugyancsak kitért a kormány idegenellenességére, valamint a menekültek (bevándorlók) és a muszlim vallás azonosítására:

2015-ben, azokban a hektikus napokban volt olyan papunk – fekete hajú fiatalember, remekül tud angolul –, aki nemcsak a Keleti pályaudvar előtt beszélgetett az emberekkel, de felszállt a vonatra is és egészen Salzburgig velük tartott. Azzal jött vissza, hogy nagy részük egyáltalán nem is hívő ember.(...)

A franciáknak nagy tapasztalatai vannak a bevándorlással, ők pedig elmondták:

kár lenne hagyni, hogy ilyen kategóriákkal, mint „kereszténység” és „iszlám”, emberek csoportjait utólagos izgatással fordítsák szembe egymással.

A jövő szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust az 1938-as előzőhöz hasonlította, mint aminek a békesség és az összetartozás lesz, illetve volt a célja,

más kérdés, hogy a politikai vezetők nem hallgattak rájuk.

A két főpap megnyilatkozásai erős okot adnak arra a feltételezésre, hogy még a magyarországi keresztények se nagyon szeretnék, hogy őket Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP mentse meg.

b1.blog.hu


 

h i r d e t é s