Közülük is mindössze 35 kérelmet bírált el a hatóság pozitívan, vagyis az összes leadott kérelem 7 százalékát. Ez összesen 35 személy - de az idei arányokat látva nem valószínű, hogy 50-55 főnél nagyobbra nő ez a szám év végéig.

A fenti adatok azt mutatják, hogy egyrészt sokkal kevesebb a menedékkérő, másrészt a hatóság minden korábbinál szigorúbb volt. Az idei hét százalékkal szemben tavaly még 32 százalékban, az előtt pedig 20 százalékban fogadta el a beadott menedékkérelmeket.

A főigazgatóság tájékoztatása szerint idén 14 személyt ismertek el menekültként, 15-öt oltalmazottként, és mindössze 6 személyt ismertek el befogadottként.

27 esetben megszüntették az eljárást, 414 személy kérelmét pedig elutasította a hatóság.

Még mindig válsághelyzet van?

A fentiek ellenére szeptember 5-én újabb fél évvel meghosszabbították a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ezt az állapotot legelőször még 2016 márciusában vezették be, ám míg akkoriban a migrációs hullám közepén még indokoltnak is tűnt, ma már a válsághelyzet jogszabályilag kötött feltételei sem teljesülnek egyértelműen.

A válsághelyzet ugyanis akkor teljesül, ha az érkező menekülti vagy oltalmazotti státuszban lévők száma egy hónap átlagában meghaladja a napi 500 főt, két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt.

Emellett feltétel, hogy a tranzitzónában tartózkodók száma egy hónap átlagában több legyen 1000 főnél, két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főnél, vagy egy hét átlagában a napi 2000 főnél.

2016-ban 54 586 kérelmet adtak le, 2017-ben már csak 6220-at, 2018-ban 1100-at, míg idén augusztusig 476-ot. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, minden esély megvan rá, hogy idén maximum 700 kérelmet adjanak le. Vagyis tömeges bevándorlásról már az Idegenrendészeti Hivatal szerint sincs szó.

Felipe González Morales, az ENSZ különleges jelentéstevője már felszólította a kormányt, hogy vessen véget a „válsághelyzetnek”, és szüntesse be a hozzá kapcsolódó korlátozásokat.

eronews.com