h i r d e t é s

Idén már több ember vesztette életét szén-monoxid-mérgezés miatt, mint tavaly: Vajon a tragédiák azzal állnak összefüggésben, hogy a keményseprők fele hiányzik?

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam
a- a+

Idén már több ember vesztette életét szén-monoxid-mérgezés miatt, mint tavaly: Vajon a tragédiák azzal állnak összefüggésben, hogy a keményseprők fele hiányzik?

2016. december 12. - 07:23
0 komment

És az közrejátszik-e, hogy július 1-jétől a lakossági kéményseprést a katasztrófavédelem vette át? Valóban létszámhiány van, és sokszor szakképzetlen munkaerővel pótolják a hiányzó munkaerőt? A lakosság számára ingyenessé vált szolgáltatás a minőség rovására megy? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Szabadföld.

A kép illusztráció! - Forrás: solymaronline.hu

A szükséges 850–900 kéményseprő helyett csupán 400–450 járja a háztartásokat – állítja továbbra is Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke.

És miközben a felére csökkent a kéményseprést végzők száma, sajnos ennek arányában csaknem a duplájára nőtt a szén-monoxid-mérgezésben elhunytak száma: ameddig tavaly 9-10 haláleset hozható összefüggésbe az emberre ártalmas, nagy mennyiségű molekula légtérbe kerülésével, addig idén lapzártánkig már 17. Lehetetlen nem látni a szoros összefüggést a számadatok között, még akkor is, ha ezt például a katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szóvivője kétségbe vonja is. A korábbi gyakorlattal ellentétben ugyanis például a gázüzemű és zárt égésterű tüzelőeszköz esetén csupán minden második évben esedékes a füst és korom elvezetőinek ellenőrzése. A számok egyébként a naptári évre vonatkoznak, nem csak a fűtési szezonra – ugyanis a csendes gyilkos számára nincs uborkaszezon.

Időközben pedig lassanként az egész országban átveszi a katasztrófavédelem a kémények seprését (lásd térképünket). Mindez Vámos Csaba szerint korántsem jelenti azt, hogy a felszerelésük körül minden rendben lenne: kollégáitól még mindig kap jelzéseket hiányos ruházatról – például téli kabát hiányáról, illetve közlekedési nehézségekről.

És miközben a kéményellenőrzések ritkulnak, a normák növekszenek.

Erre jegyezte meg az érdekvédő keserű iróniával, hogy a szaladó kéményseprő emblémáját lassan rohanóvá rajzolhatnák át. Az igaz, hogy a rezsicsökkentés bevezetését követően már nem visznek el pénzt, de igyekezetük ellenére sem tudnak minden esetben teljes értékű munkát végezni: a normák szorítása  miatt ez fizikai képtelenség.

Mindennek szomorú következményeként a családok élet- és vagyonbiztonsága szenved csorbát.

Mindezek mellett a Belügyminisztérium részéről már érzékel némi nyitottságot a szakszervezet, ezt a Pogácsás Tibor államtitkárral való tárgyalása során is tapasztalta, s alapozhatja kijelentését Pintér Sándor miniszternek egy egri lakossági fórumon tett ígéretére is. A visszásságok felszámolása azonban továbbra is várat magára, ugyanis a katasztrófavédelemmel közösen létrehozandó munkabizottság alakuló ülése – nem a kéményseprők hibájából – eddig kétszer maradt el.

Ezt annál is inkább sajnálja Vámos Csaba, mert nemcsak a lakosság, hanem a kéményseprők biztonsága miatt is szeretne szót emelni.

Tavasszal Zala megyében zuhant le a tetőről és halt meg egy kéményseprő. Mivel betanított munkásról van szó, eleve nem végezhette volna a munkáját egyedül. A vizsgálat lezárult, ám a szakszervezeti elnök hiába kérte ki a baleset körülményeit tartalmazó jegyzőkönyvet, mind ez idáig még csak választ sem kapott a levelére.

Emberiány van, nincs veszélyben a biztonság

– Sok valótlan információ jelent meg a kéményseprőkkel kapcsolatosan – állítja Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője. – A legfontosabb, hogy a kéményseprést nem szakképzetlen emberek végzik, nem tűzoltók járnak kéményeket ellenőrizni, hanem végzett kéményseprő szakemberek. Az újdonság, hogy a lakossági kéményseprés ingyenessé vált, és több helyen nem az önkormányzat, hanem a katasztrófavédelem szervezésében valósul meg. Folyamatosan nő az a terület, ahol a katasztrófavédelem kéményseprői látják el a lakossági kéményseprést, ezeken a területeken megfelelő létszámú szakembert kell alkalmaznunk. De az új területek vagy a cserélődés miatti létszámhiány nem olyan mértékű, hogy befolyásolná az ellátás színvonalát és biztonságát.

A szóvivő úgy véli, nincs minden esetben összefüggés a kémények állapota és a szén-monoxidmérgezéses esetek között. A mérgező gáz ugyanis azért alakul ki, mert nem kap elég levegőt a tüzelővagy fűtőeszköz. Sokan a fűtési költségek csökkentése érdekében a régi fa nyílászárókat új, jól szigetelő ablakokra, ajtókra cserélik le. A nyílt égésterű fűtőeszközök a lakótér levegőjét használják el az égés során, amihez az ablakok, ajtók légrésein keresztül jutnak hozzá – ha ezeket megszüntetjük, fűtés közben elfogy az égéshez szükséges levegő. Ilyenkor legyen bármilyen jó a kémény huzata, a kéményben az áramlás megfordul, és visszaáramlik az égéstermék. Ez tökéletlen égést okoz, ilyenkor jön létre a szén-monoxid.

– Számos közelmúltbeli tragédiánál a kéménynek nem volt semmi köze a balesethez: olyan szobában történt a mérgezés, ahol kémény sincs. Az esetek szinte mindegyikét az okozta, hogy nem volt biztosított a fűtő- vagy vízmelegítő berendezés levegőutánpótlása.
A kéményseprés fontosságát nem a szén-monoxid irányából kell megközelíteni, hanem a kémény- és lakástüzek szempontjából, ugyanis a lakástüzek 18–20 százaléka a kéményből ered.
Mukics Dániel hangsúlyozza: évente legalább egyszer mindenki ellenőriztesse szakemberrel a tüzelő-, fűtőeszközét, legyen mindig biztosított ezek levegő-utánpótlása! Ahol új, jól szigetelő nyílászárókra cserélik a régieket, ne feledkezzenek meg a résszellőzők beépítéséről!

Most akkor ki, mit és mikor?!

A kéményseprők azt követően kerültek (újra) a figyelem középpontjába, hogy módosult a kéményseprésről szóló szabályozás:
2016. július 1-jétől a lakossági kéményseprés ingyenessé vált. Ez a feladat korábban a megyei jogú városok hatáskörébe tartozott, ám időközben sokan úgy döntöttek, hogy nem vállalják a kéményekkel járó további teendőket.
Ahol így határoztak, ott – a jogszabály szerint – a katasztrófavédelem jelent meg mint szolgáltató. Változott az ellenőrzés gyakorisága is. Ahol zárt égésterű vagy gázüzemű tüzelőeszközzel fűtenek, ott mostantól kezdve csak kétévente kell ellenőrizni, minden más tüzelő- és fűtőeszköz esetén továbbra is évente számíthatnak kontrollra a lakók. Hogy ez elegendő-e a biztonságos üzemeltetéshez? Gázüzemű fűtőeszközök esetén a kéményben nem képződik koromlerakódás olyan módon, mintha olajjal, szénnel, fával vagy akár a legrosszabb megoldással, háztartási hulladékkal fűtenének.
A kéményseprők által végzett úgynevezett sormunka nem függ össze a fűtési időszakkal, előre meghatározott ütemterv alapján zajlik. A sormunka magában foglalja a kémény és az összekötő elem ellenőrzését, tisztítását, a levegő-utánpótlás ellenőrzését és az ezt befolyásoló műszaki berendezések okozta hatások vizsgálatát, az égéstermék paramétereinek ellenőrzését, illetve ahol elő van írva, ott a szén-monoxidérzékelő működőképességének ellenőrzését is. Ha a katasztrófavédelem kéményseprő szakemberei élet- vagy tűzveszélyes kéményt találnak, kötelességük a kéménytulajdonos testi épségét előtérbe helyezve időszakosan, a hiba kijavításáig szüneteltetni a kémény használatát.

Beszéljünk az áráról!

A lakossági sormunka ingyenes. Nemcsak ott, ahol a katasztrófavédelem végzi, hanem mindenhol. A kéményseprő 15 nappal előtte értesítőt dob a postaládába. Ha a szakember a megadott időpontban nem találja otthon a kéménytulajdonost, újabb időpontról hagy értesítést. Ha a kéményseprő a második alkalommal se tudja elvégezni a sormunkát, akkor a kéménytulajdonosnak 30 napon belül egyeztetnie kell egy új, közös időpontot. De ekkor, a csupán harmadszorra elvégzett munkáért már ki kell fizetni a kiszállási díjat: körülbelül 500 forintot, nem készpénzben, hanem csekken vagy átutalással. Van lehetőség arra, hogy valaki kéményseprést rendeljen a kötelező és ingyenes sormunkán túl is – ezért viszont fizetni kell. Az ügyfélszolgálat elérhető a 1818-as telefonszámon, azon belül a 9-es, majd az 1-es menüpontot kell választani. Hétfőnként 8-tól 20 óráig, a többi hétköznapon pedig 8-tól 14 óráig érhető el. További információk találhatók a kemenysepres.katasztrofavedelem.hu weboldalon.

Fekete hírek

Október 15.: Nem tudták újraéleszteni a mentők azt a két kislányt, akik szén-monoxidmérgezést szenvedtek egy szadai ház fürdőszobájában. Mire a tűzoltók kiértek, a szülők már átszellőztették a lakást, de később az emeleten, ahol a fürdőszoba is van, a bezárt nyílászárók mellett igen magas szénmonoxid- koncentrációt mutattak a műszerek.

Október 25.: Szén-monoxid-mérgezés miatt két embert vittek kórházba a mentők Budapesten. A II. kerületi családi házban lakó négytagú család hajnalban fejfájásra ébredt, ekkor értesítették a mentőket és a tűzoltókat. A kiérkező tűzoltók magas szénmonoxid-koncentrációt mértek a fürdőszobában.

Október 26.: Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba két gyermeket a mentők Veszprémben. Az egyik társasház harmadik emeleti lakásában gázkoncentrációt mértek a lakásban.

November 10.: Hárman szenvedtek szén-monoxid-mérgezést Győrben. A mérések kimutatták a mérgező gáz jelenlétét a levegőben.

November 10.: Budapesten egy családi házban négyen lettek rosszul a szén-monoxid miatt, a kiérkező tűzoltók a már életveszélyesnek számító érték többszörösét mérték. A mentők négy embert vittek kórházba. A mérgezést vélhetően az okozta, hogy a nyílt égésterű gázkazán füstcsöve az épületen belül félrecsúszott.

November 13.: Szén-monoxidszivárgás gyanúja miatt riasztották a hivatásos tűzoltókat Mádra. A mérgező gáz egy családi ház emeleti fürdőszobájában elhelyezett gázüzemű berendezés égéstermék-elvezetőjéből áramolhatott vissza a lakótérbe. A mentők három lakót kórházba szállítottak.

November 28.: Szén-monoxidmérgezés gyanúja miatt riasztották a tűzoltókat Debrecenben. A nyílt égésterű gázkazán okozta a bajt.

December 2.: Szén-monoxid-mérgezés miatt riasztották a tűzoltókat Konyárra. Egy embert kórházba szállítottak, a gázszolgáltató szakembere pedig leplombálta a fürdőszobában található meghibásodott, nyílt égésterű gázkészüléket.

 

Összeállította: Biczó Henriett / Hardi Péter / Markos Mária / szabadfold.hu