Az egyes országok azonban nagyon eltérő képet mutatnak. Ha a közép-európai országok statisztikáit vizsgáljuk, sajnos feltűnik, hogy Magyarország a rosszabbul teljesítők között szerepel. Egyelőre nem nagyon látszanak olyan kormányzati intézkedések, amelyek javítanának a helyzeten - írja a Ténytár.

A Fidesz intézkedései is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon ma minden negyedik gyermek szegénységben él, minden harmadik lakhatási körülményei problémásak. Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései pedig attól az oktatástól vonja el a forrásokat, amely az egyedüli esélyt jelenthetné ezeknek a gyermekeknek a szegénységből való kitörésre. Míg a jómódú gyermekek szűk köre egyre jobban él, addig a szegénységben élők egyre távolabb kerülnek attól, hogy kikerüljenek a szegénység csapdájából.

Bár a Fidesz szerint nincs gyermekéhezés, valójában naponta több tízezer gyermek éhezik Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia és a Máltai Szeretetszolgálat közös felmérése alapján 30-50 ezer gyermek nem jut elég élelemhez.

A Fidesz-KDNP válasza a gyermekéhezésre (kép eredetije:MTI)

Fidesz: gyermekszegénység=baloldali kampánytéma

A múlt héten civil kezdeményezők a gyermekéhezés felszámolását célzó programot dolgoztak ki, amelyet előzetesen a KDNP-t leszámítva az összes parlamenti párt támogatott. Hétfőn azonban a Népjóléti bizottság kormánypárti képviselői végül leszavazták a „Nemzeti Minimum” nevű kezdeményezést, a Fidesz- KDNP kifarolt a tervezet mögül. Harrach Péter, a Kossuth Rádiónak adott interjúban azzal indokolta a döntést, hogy az ellenzék „rárepült” a gyermekszegénység témájára és a KDNP „nem kíván baloldali kampányt támogatni”.

Selmeczi Gabriella, a népjóléti bizottság Fideszes elnöke azt mondta, hogy bár a civilek kezdeményezését támogatták, az ellenzék által megfogalmazott határozattervezet mögé már nem tudtak beállni, mivel az abban foglaltakon a kormány már dolgozik, és már az eredmények is látszanak. Közben Balog Zoltán EMMI-miniszter a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy a gyermekek hétvégi étkeztetéséről alapvetően a szülőknek kell gondoskodnia, ám ha valaki ezt nem tudja teljesíteni, akkor ott az államnak kell segítenie.

Azóta megszólalt Hegedűs Zsuzsa, a miniszterelnök Rogán-féle propagandaminisztériumban dolgozó főtanácsadója is, aki a következőt találtamondani:

"Az Orbán-kormány a felsorolt intézkedésekkel felszámolta a rendszerszintű gyermekéhezést és nyomort...Egyéni esetek természetesen lehetnek, és azt sem állítom, hogy kevesen, de az nem a rendszer rossz vagy hiányos felépítéséből fakad. Sokkal inkább emberi mulasztásból, szülői felelőtlenségből..."

A gyermekszegénység okai

Általánosságban elmondható, hogy ahol a válság jobban megviselte az adott nemzetgazdaságot, ott sokkal inkább megnövekedett a gyermekszegénység. Persze abban az országban, ahol erős a szociális háló, ott ez tompítja, sőt visszafordíthatja az elszegényedést.

A politikai válaszok is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyes országokban miként változtak a számok e tekintetben. Például Lengyelországban és Csehországban az állam képes volt ellensúlyozni a válság negatív hatásait, ezzel szemben Olaszországban és Magyarországon növekedett a gyermekszegénység mértéke.

Magyarországon a gyermekszegénység növekedéséhez nem csak a gazdasági válság, hanem számos kormányzati intézkedés is hozzájárult. A személyi jövedelemadó egykulcsossá tétele, valamint a minimálbér megadóztatása pont azokat sújtotta a leginkább, akik már eleve nélkülözésben éltek, vagy az elszegényedés veszélyének voltak kitéve. Tovább rontott a helyzeten a segélyezési rendszer átalakítása is. Mint arról mi is írtunk korábban, a közmunkaprogram létminimum közeli szinten tartja az embereket, továbbá nem ad reális esélyt a munkaerőpiacra való visszatéréshez. Külön érdekes, hogy a gyermekszegénységi mutatók annak ellenére romlanak folyamatosan, hogy az Orbán-kormány bevezette a gyermekek után járó családtámogatást.

A gyermekszegénység mértéke

Az Unicef 2014-ben kiadott jelentésében 41 országot vizsgáltak a gyermekszegénység szempontjából. Az első mérésben a szegénységi küszöb alatt élő gyermekeket vizsgálták, amely a medián jövedelmek 60 százalékánál volt meghúzva. Ez alapján, Magyarországon 2012-re 22,6 százalékra növekedett a gyermekszegénységi ráta, mely 3 százalékos növekedést jelent. Ez körülbelül 33 ezer fős növekedés 2008-hoz képest. Ezzel a romlás mértékének tekintetében a 41 vizsgált országból a 29. helyen állunk.

Forrás: Unicef Innocenti Report Card 12

A régiós országok közül csak Horvátországban volt nagyobb a romlás mértéke, a többi országban javult a helyzet. Kiemelkedően javult a helyzet Lengyelországban, ahol sokat csökkent a gyermekszegénység.

Még rosszabb a helyzet, ha a nélkülözési rátát vizsgáljuk. Ebben a mutatóban még Románia is jobban teljesít Magyarországnál. Míg Lengyelországban a gyermekek 11,8 százaléka él súlyos nélkülözés közepette, ez a szám Magyarországon 35 százalék. Nálunk már csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A legnyugtalanítóbb talán a tendencia alakulása, ugyanis míg a többi régiós országban évről-évre csökken a gyermekszegénység mértéke, addig nálunk ez növekedést mutat.

Forrás: Eurostat

Egy másik 2014-es kutatás a lakhatási körülményeket vizsgálta. Eszerint a gyermekek 32,1 százaléka (mintegy 555 ezer fő) él olyan lakásban, ahol beázik a tető, vagy nedvesek, penészesek a falak, a padló, vagy a ház alapja. Állami beavatkozás nélkül (például szociális bérlakások építése, felújítási programok) nem várható javulás, sőt a helyzet még romolhat is, hiszen a piacon elkezdtek növekedni az ingatlanárak, ami az alacsony keresetű családokat kiszoríthatja a jobb lakókörnyezetből3. A rossz lakhatási körülmények, a hiányos étkezés, a szülők munkanélküliségével járó stressz kihat a gyerekek iskolai teljesítményére is, amely pedig kulcsa lehetne a szegénységből való kitörésnek.

A szegénység csapdájában

A statisztikák szerint erős összefüggés van az iskolai végzettség és munkaerő-piaci lehetőségek között.  Egy 2012-es OECD-statisztika alapján a munkanélküliségi ráta 44,5 százalék volt azok körében, akik csak alapfokú (8 általános) végzettséggel rendelkeztek, azok körében viszont, akik diplomával, csak 3,9 százalék, ami még az OECD-átlagnál is jobb. Tehát az oktatási rendszer esélyt adhatna a szegénységből való kiemelkedéshez. 

Ennek ellenére az elmúlt 15 év kormányzatai folyamatosan forrásokat vontak el az oktatási rendszerből, ami egyrészt a színvonal folyamatos romlását, másrészt a felsőoktatásban a tandíj általánossá válását okozta. A forráskivonás hatása a jómódú családokra kevésbé drámai, hiszen itt a szülők megengedhetik maguknak, hogy különórákra járassák a gyermekeiket (nyelv, sport, zene, korrepetálás), akiket később, felsőfokú tanulmányaik során is tudnak még támogatni. A szegénységben élőknél ez értelemszerűen nem így van. Ráadásul az oktatás finanszírozásának csökkenése miatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy az egyetemeken tandíjat fizessenek. Ezt sokan nem tudják megtenni, így pénzhiány miatt nem jutnak be a hazai egyetemekre, főiskolákra.

Összességében elmondható, hogy a szegénységben élők gyerekei nagyobb eséllyel szóródnak ki az oktatási rendszerből, így a szegénységük jó eséllyel „átöröklődik” a következő generációra is.

Elfeledett generáció

A gazdasági válság hatására felerősödött azon fiatalok száma, akiket a szakirodalom „NEET”-nek nevez. Ők azok a 14-26 év közötti fiatalok, akik már nem tanulnak, de még nem dolgoznak, vagy nem kaptak a végzettségüknek megfelelő munkát. Jellemzően harmincéves korukig a szüleikkel élnek, és stabil egzisztencia és jövőkép híján családot sem alapítanak. Ez a csoport elsősorban dél-európai országokban duzzadt hatalmasra, Spanyolországban például 24 százalékra teszik  a NEET-fiatalok arányát. Magyarországon nem ennyire rossz a helyzet, azonban az elmúlt néhány évben itthon is 15,4 százalékra növekedett ez az arányszám. Ez a jelenség abból a szempontból különösen aggasztó, hogy Magyarországon hatalmas probléma a társadalom elöregedése, így különösen nagy „pazarlás” a jövőkép nélküli fiatalok aránynövekedése.

Forrás: Eurostat

Sajnos Magyarországon egyre növekszik a szegénységben élő gyermekek száma, akár tudomást vesz erről a kormány, akár nem .  A kormányzat pedig ahelyett, intézkedéseket hozna a helyzet orvoslása érdekében, még tagadja is a gyermekéhezés létezését. Közben pedig egyre inkább nyílik a szegénységi olló. Ez azt jelenti, hogy míg egy szűk, jómódú réteg egyre jobban él, addig a szegénységben élők egyre távolabb kerülnek attól, hogy kikerüljenek a szegénység csapdájából.

tenytar.blog.hu