Ám a betegek egy része (hogy pontosan mekkora ez a rész, azt egyelőre próbálják eldönteni) nem mutat semmi tünetet. Egy másik csoportnál pedig csak két nappal azután bukkannak fel a szimptómák, hogy ők maguk elkapták a SARS-CoV-2 vírust. A kutatók szerint mind a két típusú fertőzött rengeteg emberre tudja önhibáján kívül a betegséget átragasztani.

Mindezt már rengeteg tanulmánnyal és számmal tudjuk alátámasztani. Az egyik tanulmány szerint a vírus átadása egy másik személynek a fertőzést követő 2,55 és 2,89 nap között történik, olyankor, amikor az eredeti fertőzött még nem mutat tüneteket. Egy másik tanulmányban hét kisebb gócot (cluster) vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a fertőzés az esetek 6,4 százalékában a tünetek megjelenése előtt történt. Egy harmadik kínai tanulmány szerint a szimptómák megjelenése előtti vírus-átadás az esetek 12,6 százalékára volt jellemző.

Az mindenképpen kitűnik ezekből a számokból, hogy a tünetmentes betegek általi fertőzés megtörténik ténylegesen is. A kérdés csak a miként.

A kutatóknak erre még nincs pontos válaszuk egyelőre, ám egy szakértői fórum, amit az Egyesül Államok Nemzeti tudományos Akadémiáján tartottak egy olyan jelentést tett le tegnap az elnök asztalára, mely szerint a vírus akár egyszerűen a beszéddel és a lélegzéssel is terjedhet.

Ahogy a jelentés fogalmaz: „a jelenlegi kutatások alapján feltételezhető, hogy a SARS-CoV-2 bioaeroszolok útján, a fertőzött kilégzésével is terjedhet.”

A szakértők szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olyan észrevétlen cselekedetek, mint az orrunk vagy a szemünk megdörzsölése, majd ezután egy kilincs vagy más hasonló, gyakran használt tárgy megérintése segítheti a vírus terjedését. Sőt ehhez elég lehet egy egyszerű torokköszörülés. Vagy akár a beszéd, esetleg az éneklés.

Ezek apróságok ugyan a szakértő szerint, de ha sok ember műveli ezeket az apróságokat, az már probléma.

A SARS-CoV-2 miután bejut a szervezetbe, elkezd sokszorozódni, de az immunrendszer nem ismeri fel egyből, hogy baj van, ezért is jelenhetnek meg a tünetek, mint például a láz, csak késleltetve. Ettől még persze a páciens ebben a szakaszban is fertőzhet.

Egy szingapúri tanulmány mutatott rá arra, hogy a légutakból kikerülő cseppek fertőzhetnek, és ezeket és más részecskéket a beszéd vagy akár az éneklés által is kibocsájthatunk. Az emisszió mértéke pedig arányos a hangerővel, vagyis minél hangosabbak vagyunk, annál több ilyen részecskét bocsájthatunk ki. A tanulmány idéz egy washingtoni beszámolót is, ahol egy kóruspróba után a résztvevő 60 főből 40 főn mutatták ki a koronavírust.

Bár a WHO és egyéb egészségügyi szervezetek ezt nem erősítették meg, de már többen vannak azon a véleményen, hogy épp ezt a terjedési módot lehet megakadályozni a maszkokkal. Bármilyen maszkokkal.

(Kis kitérő: a WHO esetén szempontként felmerül az egészségügyi rendszerek és az abban dolgozók védelme is, hiszen amennyiben ez összeomlik, senki nem lesz, aki a betegeken segíthessen. Vagyis elsődleges, hogy ezeknek az embereknek jusson megfelelő egészségügyi védelmi eszköz, és azt ne vásárolják fel a civilek.)

Ugyanakkor a maszkhiányra lehet válasz az, amit Harvey Fineberg, orvos, a Tudományos Akadémia tagja nyilatkozott a CNN-nek, aki saját bevallása szerint innentől házi készítésű maszkot hord majd az olyan elkerülhetetlen eseményeknél, mint a bevásárlás, hogy a sebészmaszkok megmaradjanak az egészségügyi dolgozóknak.

Természetesen a maszkviselés mellett továbbra sem árt betartani az eddigi intézkedéseket, úgy mint a távolságtartás másoktól, gyakori kézmosás, és a lakás folyamatos fertőtlenítése.

raketa.hu