Ijesztő pénztelenség az államháztartás kasszájában: 181,9 milliárd forint hiánnyal zárt
Októberben 181,9 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere, az első tíz hónapban ezzel 1418,2 milliárd forintra emelkedett a deficit - jelentette kedden az előzetes adatok alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az év első tíz hónapjában a központi költségvetés 1491,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 49,0 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 122,7 milliárd forintos többletet értek el.
A tavalyi év első tíz hónapját - a Magyar Államkincstár adatai szerint - 58,2 milliárd forint többlettel zárta az államháztartás az önkormányzatok nélkül.
Előzetes jelentésében az NGM elsősorban azzal magyarázta a tavalyi többlettel szemben az idei jelentős hiányt, hogy az uniós programokra folyósított előlegek kifizetése a múlt hónap végéig idén már elérték az 1702,3 milliárd forintot, amivel szemben az Európai Unióval eddig mindössze 326,0 milliárd forint elszámolása történt meg.
Tavaly az ugyanilyen cím alatt kifizetett összeg 558,1 milliárddal kisebb, 1144,2 milliárd forintot tett ki, míg a fedezetként befolyt támogatás 172,8 milliárd forinttal több, 498,8 milliárd forint volt. Ez a tétel - tehát - egyedül 731 milliárd forinttal növelte a hiányt a tavalyi év első tíz hónapjához képest.
A minisztérium közleménye hangsúlyozza, az uniós projektek megelőlegezése, miközben előmozdítja a mielőbbi megvalósulást, az uniós módszertan szerint számolt ESA-hiányt csak kis részben érinti.
A foglalkoztatottak számának jelentős emelkedése miatt nőttek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból, a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási, illetve munkaerő-piaci járulékból származó befizetések.
Ezzel összefüggésben az NGM emlékeztet ara, hogy Magyarországon 4,45 millió ember dolgozik, 741 ezerrel többen, mint a 2010-es kormányváltáskor. A munkabérek szintén növekednek, így folyamatosan javul a magyar családok helyzete, ami egyben a költségvetés stabilitásának az alapját is jelenti.
Összegzésképpen a minisztérium közleménye leszögezi: a kiadások és a bevételek a tervezettek szerint alakulnak., az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető. A kormány költségvetési politikáját változatlanul a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi.
(MTI)
