h i r d e t é s

Ismeretlen tettesek?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Ismeretlen tettesek?

2015. március 24. - 11:05
0 komment

A gyanú szerint 150 milliárd forintos illegális kötvénykibocsátással a zömében kisemberek ezreit megkárosító Quaestor cégcsoport vezetőjét, bizonyos T. Csabát a mai napig nem hallgatta ki a rendőrség. - írja a lap

 

Rejtély, miért nem érdekli őket, hová tűnt annyi pénz, amennyiből például az egész magyar egészségügyet ki lehetne stafírozni. Az is megfejthetetlen, miért nem ül még T. Csaba előzetesben, miért nem kattant a csuklóján bilincs, és miért nem rendeltek el esetében lakhelyelhagyási tilalmat. Nem került rá nyomkövető sem, vagyonzárolásról nem tudni. És ha ki sem hallgatták az elnök-vezérigazgató urat, akkor logikus, hogy meg sem gyanúsíthatták semmivel. T. úr állítólag megígérte, nem hagyja el az országot, és készségesen válaszol a kérdésekre, de – mint látjuk – nincs is mire, hiszen a nyomozás „ismeretlen tettesek” ellen folyik…

A Quaestor-vezér szimpatikus ügyvédje, bizonyos Papp Gábor (ő védte a BKV-botrányban kitűnt, a mai napig szabadon lézengő Mesterházy Ernőt is) szintén megerősítette: ügyfele nem tűnik el budai villájából, sőt minden erejével azon fáradozik, hogy az ügyfeleit minél kisebb kár érje. Hát, ha ő mondja, elhisszük, miért ne tennénk, ha egyszer a rendőrség és az előzetes letartóztatást mellőző bíróság is ezt tette.

A keményen dolgozó kisemberek jelenleg hiába állnak sorba a befektetőház irodái előtt: egyelőre aligha kaphatják vissza megspórolt pénzüket, vagy annak egy részét. A Buda-Cash vagy a Hungária Értékpapír Zrt. befektetőihez hasonlóan átverték őket is. Előbbinél 80-100 milliárdot, utóbbinál „csak” egymilliárdot lovasítottak meg „ismeretlen tettesek”. A Buda-Cash esetében rejtélyesen sok idő telt el a leleplezés és a vezetők őrizetbe vétele között: eközben összebeszélhettek, bizonyítékokat semmisíthettek meg, vagyonukat kimenthették (ha addig még nem tették). A közfelháborodás hatására tegnap Rogán Antal javasolta, hogy hasonló esetekben szigorítsák a csalásban érintettek vagyonzárát. Helyes.

A következmények nélküli csalások dominóhatást válthatnak ki, a befektetői bizalom megcsappanása pedig helyrehozhatatlan károkat okozhat az egész magyar pénzügyi rendszernek. Rogán Antal azonban sajnos hiába ígéri nekünk, hogy „nem engedjük a felelősöket elmenekülni, sem a vagyont kimenekíteni”, amíg a bíróságok gyakorlata sok esetben ennek épp az ellenkezőjét mutatja.

Szabadon jár-kel Kulcsár Attila, Princz Gábor volt bankárt minimális pénzbüntetésre ítélték, az állami Eximbanknak a moszkvai fantomplázával legalább 14 milliárd forint kárt (ez a reklámadóból várt összeg duplája!) okozók pedig „ismeretlen tettesek”.

A keményen dolgozó emberek azt pedig végképp nem értik, miért egy kartellezésért megbírságolt bankár érdemli a legmagasabb állami kitüntetést, aki az MSZP hivatali visszaélésért és hűtlen kezelésért jogerősen elítélt exállamtitkárát alkalmazza ügyvezető igazgatóként. (Apropó, T. Csaba legalább visszaadta a Győr városától kapott kitüntetését.)

A Quaestor-elnök esete egyébként is különleges. Jobb bele sem gondolni, ha futballcsapata, a Győri ETO esetleg hamarabb jutna pénzhez, mint az átvert (kis)befektetők. Az alaphangon 36 milliós Audi R8-assal furikázó Quaestor-vezér a klub vásárlása kapcsán ekképp nyilatkozott: „a döntő momentum az volt, amikor megláttam a csillogó gyermekszemeket, a fociszeretetüket, ez után már nem volt több kérdésem, cselekedtünk”. Most az ügyfelek szeme valami mástól csillog, nem a boldogságtól.

 

mno.hu