Elég csak Balogh József esetére gondolni, aki miután súlyos testi sérülést okozva bántalmazta élettársát, mindezt megúszta egyszerű pénzbüntetéssel. Még csak le sem léptették polgármesteri pozíciójáról.

Van azonban néhány tisztázatlan körülmény az egyezményhez való csatlakozást előkészítő munkacsoporttal kapcsolatban. Először is, hogy tevékenységükről szóló dokumentációk nem nyilvánosak. Adja magát a kérdés, egy ilyen fajsúlyú (nem nemzetbiztonsági, stb) ügyben mi indokolja a titkosítást?

Egy fajsúlyú munkánál semmi nem indokolja, a titkosítást, ugyanakkor, hogy ez mégis így van gyanúra ad okot, mint azt az ügyet megsürgető LMP-s képviselő, Szél Bernadett is hangsúlyozta.

További tápot ad a gyanúra az a tény is, hogy a kormány nem győzi hangsúlyozni, 2011 márciusa óta az Európa Tanács 47 tagállamából mindössze 21-nek sikerült az egyezményt ratifikálni.

Az egyezmény törvénybe foglalása annál is inkább kívánatos lenne, mivel régiónkban nem múló magatartásként jelentkezik az áldozathibáztatás, nemcsak elkövetői, de rendvédelmi és bírói szinteken is. Elég csak a pécsi rendőrség 2014-es „Tehetsz róla, tehetsz ellene” című kampányfilmjére gondolni, ahol minden bajok forrását a kihívó öltözködésre, a szórakozásra és a felszabadult viselkedésre vezettek vissza az illetékesek.

Az igazságügyi minisztérium február 14-én hozta nyilvánosságra az egyezmény törvénybe foglalását kezdeményező előterjesztését. Amennyiben elfogadják, változások sora indulhat el. Például krízisférőhelyek létesítése, melyekből jelenleg a szükséges tizede áll rendelkezésre.