h i r d e t é s

Ismét módosul a gránitszilárdságú alaptörvény

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Ismét módosul a gránitszilárdságú alaptörvény

2022. június 22. - 06:46

Benyújtotta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot kedden a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté indítványa szerint az önkormányzati választásokat egy napon tartanák az európai parlamenti képviselők választásával, valamint a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vámegyére változna.

Forrás: Népszava

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek következő, 2024. évi választását október helyett áprilisban, májusban, júniusban vagy júliusban lehessen megtartani az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni - olvasható a javaslat indoklásában.

"Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakba esik."

Kocsis Máté javaslatának indoklásában felidézi, hogy az idei országgyűlési választás és az országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása jelentős, több mint 10 milliárd forintos költségmegtakarítást eredményezett. "Ezért a javaslat az európai parlamenti képviselők választásának és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának egy időpontban történő megtartását írja elő."

A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: "a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik".

Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. "A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti."

A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése - tartalmazza az Alaptörvény 11. módosítását célzó javaslat indoklása.

A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. (MTI) / Infostart

Eddig tízszer módosították

Első módosítása

Az Alaptörvény első módosítása egyrészt a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökökre is; másrészt az Alaptörvény átmenetei rendelkezéseit az Alaptörvénybe emelte.

Második módosítása

A második módosítás csak az átmeneti rendelkezéseket módosította volna; ez emelte volna be a választási regisztrációt az Alaptörvénybe. Azonban az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket hatályba lépésükkel együtt megsemmisítette.

Harmadik módosítása

Az Alaptörvény harmadik módosítása sarkalatossá tette a földtörvényt, azaz a 2013. évi CXXII. törvényt,amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szól.

Negyedik módosítása

A negyedik módosítás, mind eddiginél nagyobb, 22 cikkes módosítás volt. Több formai változtatás mellett beemelte az Alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az Alaptörvény "Záró Rendelkezések" részének címét "Záró és vegyes rendelkezések"-ké változtatta és kiegészítette - a külön jogszabályként egyidejűleg hatályon kívül helyezett - átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel. A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta; véleményük szerint a javaslat csorbítja a demokráciát. Az Európai Bizottság három pontot kifogásolt a rendelkezésen:

  • A negyedik módosítás 17. cikke lehetővé teszi, hogy a kormányzat európai uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vessen ki az állampolgárokra. Ez az ellenzők szerint kétszeresen büntetné az állampolgárokat: először a jogaik csorbulásával, másodszor pedig a bevezetett adóval.
  • A 14. cikk lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke ügyeket adott adott esetben egy bíróságról egy másikra irányítson át. A bírálatok szerint ennek kompatibilitási problémái vannak az európai uniós joggal.
  • Az 5. cikk 1. bekezdése a közszolgálati médiára korlátozza a politikai hirdetéseket, amit azért kifogásoltak, mert a magyar média nagy része magánkézben van.

A Fidesz érdemi indoklás nélkül visszautasította a kifogásokat.

Ötödik módosítása

Az ötödik módosítás az Alaptörvény több, nemzetközi szervezetek által kifogásolt pontját módosította, azok kérése alapján.

Hatodik módosítása

2016. június 7-én az Országgyűlés kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. A módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el képviselők.

Hetedik módosítása

2018. június 23-án az Országgyűlés elnöke aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek a hetedik módosítást.

Nyolcadik módosítás

Az Országgyűlés 2019. december 10-én, kedden elfogadta a nyolcadik módosítást, amely többek között visszavonta az előző, hetedik módosítás néhány pontját. A módosítást a köztársasági elnök aláírta, így két nappal később meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az Alaptörvény egységes szerkezetbe foglalt szövege újabb két nappal később, szombaton jelent meg, hibásan. A kijavított szöveg másnap, vasárnap látott napvilágot.

Kilencedik módosítása

Az alaptörvényben rögzítette 2020. december 15-én az Országgyűlés, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a képviselők a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait is. A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvény kilencedik módosítását a kormány kezdeményezésére.

Tizedik módosítása

Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.

A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból - például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt - kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s