h i r d e t é s

Itt a mesterterv, amivel Orbán Viktor győzelmet arathat legnagyobb harcában

Olvasási idő
14perc
Eddig olvastam

Itt a mesterterv, amivel Orbán Viktor győzelmet arathat legnagyobb harcában

2019. február 28. - 10:43

 

KITERÍTETTÉK LAPJAIKAT MATOLCSY GYÖRGYÉK. - írja a portfolio.hu.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palace szállodában 2019. február 27-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor hét pontból álló családvédelmi programja után most a Magyar Nemzeti Bank kijött egy nagyon részletes, 330 pontból álló versenyképességi csomaggal, amelyben külön fejezet foglalkozik Magyarország demográfiai problémáinak orvoslásával. Hosszú a lista, összeszedtük röviden a legfontosabb javaslatokat.

Orbán Viktor február 10-i évértékelőjének legfontosabb része a kormány új demográfiai programja volt. Ebben további komoly támogatásokat jelentett be Orbán Viktor a családoknak, amelyek röviden az alábbiak voltak: 

  • Bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Ez 10 millió forintos kedvezményes kölcsönt jelent, a törlesztést pedig az első gyermek érkezésekor 3 évre felfüggesztik, a második gyermek esetében újabb 3 évre felfüggesztik és a tőketartozás a harmadát elengedik, a harmadik gyermeknél a maradék tőketartozást elengedik.
  • Bővül a CSOK kedvezményes hitele, a két- és többgyerekes családok használt lakás vásárlására is felhasználhatják. Jön a falusi emberekre szabott CSOK.
  • Már a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót vállalnak át a családok jelzáloghiteléből.
  • Azok a nők, akik legalább négy gyermeket szültek életük végéig mentesülnek az szja-fizetés alól.
  • Elindul a nagycsaládosok autóvásárlási programja, a legalább 3 gyermekes családoknak 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak legalább hétszemélyes autó vásárlásához.
  • Megvalósul a teljes bölcsődei ellátás, 3 év alatt 21 ezer új férőhelyre lesz szükség, amiből az év végéig 10 ezer megépül. 2022-re minden szülő bölcsődébe viheti a gyermekét.
  • Bevezetik a nagyszülői gyedet, ha a szülők így döntenek a jövőben a nagyszülő is mehet gyedre.

Ezekkel az intézkedésekkel kívánja a kormány megoldani Magyarország egyik legnagyobb problémáját, az alacsony termékenységi ráta és a szülő képes korú lakosság fogyása miatt csökkenő születésszámot. A kormányfő korábban többször is egyértelművé tette, hogy a magyar demográfiai krízis megoldását tekinti a kormány egyik (ha nem a) legfontosabb feladatának.

A KSH 2018-as, tegnap közzétett adatai szerint a 21. században nem fogyott még ilyen gyorsan a magyar, mint tavaly, vagyis nagy szükség lenne a fordulatra, amennyiben meg akarjuk állítani a gyors népességcsökkenést. Orbán Viktor hét pontos családvédelmi terve szélsőséges esetben 28+15 milliós ajándékot is jelenthet a magyar családoknak. 

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MKIK hagyományos gazdasági évnyitóján elhangzott mai beszédében úgy fogalmazott, hogy évente 110 ezer körüli magyar újszülöttre van szükség a demográfiai fordulathoz (tavaly kevesebb, mint 90 ezer gyerek született). Az MNB által ma közzétett, 330 pontos versenyképességi csomag családpolitikai részében ennek megfelelően fő célként a 110 ezres újszülöttszám van megjelölve. Ennek teljesülésével hosszú távon megállítható lenne a munkaképes korú népesség létszámának csökkenése, mérsékelve ezzel a gazdasági növekedésre, a költségvetési egyenlegre és a versenyképességre gyakorolt negatív hatásokat. 

A jegybanki csomag rengeteg javaslattal áll elő a születésszám (és a termékenységi ráta) növelése érdekében, ezek közül a legfontosabbakat vettük most sorra.

Erősíteni kell a családtámogatási rendszer elemeit

Magyarországon nemzetközi összevetésben magas a családtámogatásokra fordított kiadások összege, a termékenységi ráta viszont ehhez képest (az elmúlt néhány év javuló tendenciája ellenére) jóval alacsonyabb annál, amit más országokban (ilyen ráfordítások mellett) megfigyelhető. 

Itt a mesterterv, amivel Orbán Viktor győzelmet arathat legnagyobb harcában

Az MNB hozzáteszi, hogy a családokat támogató intézkedések csak több éves késleltetéssel fejtik ki hatásukat, ennek ellenére szükség van a családtámogatás hatékonyságának növelésére (ebben a cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy Orbán Viktor hét pontos csomagja mennyire lehet hatékony a gyerekvállalás ösztönzésében). 

Az MNB ezek fényében javasolja többek között: 

  • A csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) felső határának növelését, a magasabb jövedelempótló képesség érdekében azért, hogy a tervezett gyermekek megszületésének anyagi akadályai mérséklődjenek.
  • Az egyszeri anyasági támogatás összegének munkaviszonyhoz kötött emelését (gyermekszámtól függő progresszív támogatási összeg bevezetését a további gyermekekre vonatkozóan). Az egyszeri anyasági támogatás összege jelenleg az öregségi nyugdíjminimum 225 százalékának felel meg, ami 2018-ban 64.125 forintot tesz ki. A gyermek születésekor jelentkező költségek ezt az összeget jelentősen meghaladják, és jelentős anyagi terhet jelentenek a gyermeket vállaló fiatal pároknak, ezért növelni kellene a segítséget. Emellett a támogatás gyermekszámtól függő progresszív növelése is javasolt, ami részben elismeri a több gyermek nevelése esetén felmerülő többletköltségeket és a szülők otthoni munkával töltött nagyobb időráfordítását.
  • Indulótőke-program bevezetését a hazatelepülő és itthon gyermeket vállaló fiatalok számára. A program keretében minden külföldről hazatelepülő családtag számára egyszeri meghatározott összegű támogatást biztosítana az állam, abban az esetben, ha a programban részvevők vállalják, hogy a következő 3 évben legalább egy további gyermeket vállalnak és életvitelszerűen nem hagyják el az országot a következő 5 évben. A támogatás összege emelkedhetne abban az esetben, ha a család hátrányos helyzetű térségben települ le.
  • Egyszeri egészségpénztári támogatás biztosítását a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére. Ennek keretében a terhesség 6. hónapjában minden várandós nő részesülne egyszeri célzott egészségpénztári támogatásban, amelyet a várandósgondozáshoz és a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére lehetne felhasználni.
  • A felsőfokú intézményben tanuló hallgatók gyermekvállalásának támogatását. A felsőfokú intézményben tanuló egyetemisták és főiskolások gyermekvállalásának támogatása segítheti az első gyermek vállalásának korábbi megvalósulását, és így később nagyobb eséllyel lenne több gyerek ezeknél a pároknál. Javaslatéként felmerül a diplomás gyed összegének további növelése, bababarát- és családbarát egyetemi kollégiumi férőhelyek létrehozása, illetve a felsőfokú képzés során megvalósuló gyermekvállalás esetén a lehetséges passzív félévek számának növelése.
  • Az MNB ezek mellett folyamatosan felülvizsgálná a családtámogatási rendszer elemeinek hatékonyságát, hogy hányan veszik őket igénybe, illetve milyen eredményességgel működnek. Továbbá fontosnak tartja a jegybank a gyermekvállalás népszerűsítését, felkészítő tréningek létrehozását, hogy a fiatalok minél hamarabb legyenek a gyermekvállalás körülményeivel.

Szükség van az egészségügyi rendszer családbarát módon történő fejlesztésére

Az elemzés ezen fejezete azzal a problémával foglalkozik, hogy feltehetően sokan akaratuk ellenére sem tudnak gyermeket vállalni valamilyen egészségi probléma miatt (pontosabban ennek anyagi vonzatai miatt). A gyermekvállalással kapcsolatos célzott szűrővizsgálatok bevezetése és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi ellátásokban való nagyobb állami szerepvállalás hozzájárulhat az első gyermekek megszületéséhez. A gyermekvállalás tervezett időhöz képesti kitolódásának gyakran egészségügyi okai vannak - olvasható a szövegben. 

Az MNB többek között javasolja: 

  • Gyermekvállalást gátló betegségek megelőzésének, kezelésének elősegítését célzott (támogatott) szűrővizsgálatokkal.
  • A mesterséges megtermékenyítés aktívabb támogatását. A várakozási idők csökkentése céljából ki kellene vonni a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos eljárásokat - - hasonlóan a szülészeti ellátásokhoz - a teljesítményvolumen-korlát alól. Emellett a jegybank javasolja, hogy az egy személynek járó államilag finanszírozott ellátások száma kerüljön kibővítésre (az államilag finanszírozott beavatkozásszám nem változna, de a további beavatkozások után csak önrészt kellene fizetni a teljes térítési díj helyett).
  • Terhesség alatti államilag támogatott vizsgálatok körének bővítését, élükön a legnépszerűbb vizsgálatokkal (például: 4D ultrahang, Streptococcus-B vizsgálat). Megfontolásra ajánlja a jegybank emellett, hogy a terhesség időszaka alatt a várandós nők magánorvosi költségeihez számla ellenében járuljon hozzá a társadalombiztosítás. A hozzájárulás mértéke lehetőleg 50 és 80 százalék között kerüljön meghatározásra, illetve a támogatásnak legyen egy összesített összegre vonatkozó felső korlátja. Ennek bevezetése ösztönözné a magánorvosi praxisok működésének fehéredését is.
  • A szabadon választható védőoltások árának csökkentését.
  • Rendelési idők munkaidőhöz történő igazítását. A kisgyermekes családok számára problémát okoz, hogy a gyerekek nagyon könnyen és sokszor megbetegednek. Mivel az alapellátásban és a járóbeteg ellátásban a rendelési idők általában egybeesnek az általános munkaidővel, ezért a szülők kénytelenek gyermekápolási táppénzre menni, vagy szabadságot kivenni, hogy a gyereket el tudják vinni orvoshoz - fogalmaz a dokumentum.
  • Családbarát adóreformra is szükség van

A magyar jövedelemadó-rendszeren keresztül a hazai családok jelentős kedvezményekben részesülnek, a családi adóalap kedvezmény a kezdetektől egyösszegű kedvezményként van jelen a magyar adórendszerben, a keresetek dinamikus emelkedésével azonban veszített előnyéből. 

Emiatt az MNB javasolja: 

  • A családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemeinek béremelkedéshez igazítása. Amennyiben a családi adókedvezmények bruttó átlagbérhez viszonyított 2011-es arányának elérését tűzzük ki, úgy a kedvezményösszegek nominálisan másfélszeres emelésére van szükség.
  • A családi adóalap kedvezmény megreformálása negatív adó engedélyezésével. Vagyis további támogatásban részesüljenek azon (legális jövedelemmel rendelkező) háztartások, amelyek a kedvezményt nem tudják teljes mértékben kihasználni. Ez elsősorban azon nagycsaládosokat érinti, ahol a gyermekek száma 3 felett van, hiszen ez esetben a kedvezmény mértéke a 100 ezer forintot is meghaladhatja, aminek maradéktalan igénybevételéhez legalább 310 ezer forintos havi bruttó jövedelem szükséges. A negatív adó az ettől a kedvezményösszegtől megfelelő jövedelem hiányában eleső családok jövedelmét pótolná ki részben vagy teljes egészében.
  • A nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítése. Ezt mér februárban bejelentette Orbán Viktor, az MNB szerint viszont a jövőben ki lehetne terjeszteni a háromgyermekes anyukákra, vagy az apára is.
  • A 30 éves kor előtt gyermeket vállaló anyák gyermekei után járó családi adóalap kedvezmény növelése.

Fejleszteni kell a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményrendszert

Hiába emelkedett az elmúlt években a bölcsődei férőhelyek száma, a kapacitás még mindig jelentősen elmarad a potenciális igénybe vevői létszámhoz képest, pedig a szülők helyzetének könnyítése érdekében nagy szükség lenne a plusz kapacitásra. A kapacitáshiányban szerepet játszik, hogy a bölcsődékben ellátott kisgyermekek körében magas a 3 évnél idősebb gyermekek aránya. A helyzetet a területi egyenlőtlenségek tovább rontják: 2017-ben 2.610 olyan település volt Magyarországon, ahol nem volt helyben igénybe vehető napközbeni ellátás a 3 évnél fiatalabb gyermekek számára. 

Ezek miatt az MNB javasolja, hogy: 

  • Valamennyi 2 és 3 év közötti magyar gyermek számára legyen elérhető bölcsődei férőhely, amihez folytatni kell a jelentős bölcsődei fejlesztéseket. Az új intézmények létrehozásakor figyelembe kell venni a hozzáférhetőség területi egyenlőtlenségeit is.
  • Az óvodai férőhelyek számának bővítése annak érdekében, hogy 2,5 éves kortól lehetséges legyen az óvodai felvétel minicsoportokba.
  • Magánbölcsődék és magánóvodák igénybevételének támogatása a térítési díjakhoz való állami hozzájárulás révén.
  • A köznevelési rendszer családbarát fejlesztése (pl.: ügyeletek meghosszabbítása a munkaidő végéig), amihez az óvónők létszámának további növelése szükséges. A jegybank szerint ezzel tovább lehetne könnyíteni a kisgyerekes, dolgozó szülők helyzetét.

Támogatni kell a gyermeket nevelő családok mindennapi életét

A kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája Magyarországon nemzetközi összevetésben még mindig alacsony, annak ellenére, hogy az elmúlt években növekedett. A gyermeket vállaló családok mindennapi életének támogatását célzó intézkedésekkel tovább növelhető a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája, ami a születésszám emelkedéséhez is hozzájárulhat hosszútávon - véli az MNB. 

Emiatt szükség lenne az MNB szerint: 

  • A nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének támogatására, az atipikus foglalkoztatási formák (részidős munkavállalás) járulékkedvezménnyel és támogatásokkal való ösztönzésére. A jegybank ösztönözné a munkáltatókat (pl: adókedvezményekkel) a home office (távmunka) igénybevételének biztosítását, az erre vonatkozó feltételrendszer kidolgozását, illetve megvalósítását. Ezen felül ösztönző erővel bírhatnak az olyan célzott pályázati kiírások is, amelyek a távmunka infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez biztosítanak vissza nem térítendő forrásokat
  • Családbarát munkahelyi környezet kialakítása és munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer ösztönzésére. Növelni kellene az egy vállalkozás által elnyerhető vissza nem térítendő támogatás jelenlegi 2 millió forintos maximumát, aktívan támogatni kellene a munkahelyi gyermekfelügyleti rendszer létrehozását és fenntartását (munkahelyi bölcsi, óvoda, gyermekmegőrzés).
  • A gyermekek nyári táboroztatásának munkáltatók által való támogatására, hogy megoldott legyen nyári elhelyezésük.
  • Bébiszitter-koncepció kidolgozására. Ennek keretében államilag támogatott és akkreditált bébiszitter-képzések, a végzettekből pedig nyilvánosan hozzáférhető névjegyzék létrehozása a könnyebb elérhetőség érdekében. A bébiszitter alkalmazásával felmerülő költségeket levonhatóvá kéne tenni az szja-alapból.
  • Állami iskolabusz-rendszer létrehozása, az iskolákba történő eljutás megkönnyítése érdekében.

Tovább kell támogatni a családok otthonteremtését

Az állam több eszközzel is támogatja a családok lakáshoz jutását és a lakhatás költségeinek megfizethetőségét, ezek közül a legnagyobb tétel a 2015-ben bevezetett (majd azóta bővített) Családok Otthonteremtési Kedvezménye. 

Ez jó irány a jegybank szerint, azonban szükség lenne: 

  • A CSOK vissza nem térítendő támogatásának kiterjesztésére a második gyermek megszületésének ösztönzése érdekében. A jelenlegi szabályok szerint a CSOK vissza nem térítendő támogatás összege 2,6 millió forint 2 gyermek (vállalása) esetén még új lakás vásárlásakor vagy építésekor is, az ingatlanárak emelkedését figyelembe véve azonban megfontolandó egy intenzívebb támogatási csomag kialakítása 2 gyermekes családok (vállalt gyermekek esetén is) részére.
  • A befektetési cél esetén szigorodó lakásvásárlási szabályokra. Budapesten a lakásárak nagymértékű emelkedéséhez a befektetési célú lakásvásárlások magas, mintegy 40 százalékos aránya is hozzájárul. Ezek tükrében érdemes lehet a fővárosi áremelkedést hűteni az illetékszabályok szigorításával befektetési célú lakásvásárlás esetén.
  • Az üres önkormányzati lakások hasznosítására, illetve új városrész-koncepciók kidolgozására a lakásfejlesztések területi elhelyezkedésének javítása érdekében.
  • Az első lakásvásárlás esetén az illetékkedvezmény növelésére. A fiatalok otthonteremtésének és életkezdésének támogatása érdekében célszerű lenne az első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzését illetékmentessé tenni.

El kell ismerni a gyermekvállalást a nyugdíjrendszerben

A gyermekvállalás nyugdíjrendszeren keresztül történő elismerése alapvetően két célt szolgálhat. Egyrészt a méltányosságot, azaz a gyermeknevelés többletköltségének ellensúlyozását, másrészt a gyermekvállalás ösztönzését. Az első cél mögött az áll, hogy a gyermeknevelés költségei jellemzően az egyének szintjén jelentkeznek, ugyanakkor a gyermeknevelés társadalmi hasznot is jelent (például a gyermektelenek nyugdíjának fedezetét is a mai gyermekek jövőbeli járulékai fogják jelenteni). A gyermekvállalás figyelembevétele mellett szól továbbá, hogy a szülők aktív korukban lemondanak jövedelmük egy részének elfogyasztásáról, egy gyermeket nem vállaló egyén azonban átlagosan nagyobb megtakarítást tud képezni nyugdíjas korára. A felnevelt gyermekek számának növekedése a nők életpálya-keresetének és a megszerzett szolgálati éveknek a csökkenését, és így számukra alacsonyabb induló nyugdíjat eredményez. 

Az MNB szerint emiatt figyelembe kellene venni: 

  • Az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számát. A nyugdíj-kiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat.
  • Illetve a családi adókedvezményt. A jelenlegi szabályok szerint a családi adókedvezmény személyi jövedelemadót csökkentő hatása nincs figyelembe véve a nyugdíj összegének megállapítása során, vagyis hátrány éri a gyermekvállalókat. A családi adókedvezmény nettó jövedelem számítása során való figyelembevétele azt eredményezné, hogy a jelenlegi számítási módszertanhoz képest magasabb nettó kereset kerülne megállapításra a gyermeket nevelő, családi adókedvezményt igénybe vevő szülők számára az induló nyugdíj összegének meghatározásakor.

Portfolio vélemény

A csomagban szereplő javaslatok között sok olyan szerepel, amely valóban segítene a magyar demográfiai krízis megoldásában, az intézkedések költségvetési vonzata azonban nem ismert. A költségvetési mozgástér korlátossága miatt nagyon valószínűtlen, hogy a kormány minden javaslatot meg tudjon valósítani, azonban vannak olyan elemek, amelyek észszerű költségek mellett is átültethetők lennének a gyakorlatba. Összességében hasznos, kimerítő dokumentum ez a döntéshozók számára, hogy milyen lehetséges irányai vannak a családtámogatási rendszer esetleges bővítésének.

portfolio.hu


 

h i r d e t é s