A szakember szerint a magyar vízminőség megfelelő, és bár néhány településen határérték felett van az arzén, bór vagy fluorid érték az NNK friss Ivóvízminőség jelentése szerint, ennek nincs releváns egészségügyi kockázata. Kifejtette: az egész ország vízvezeték-hálózata esetében szükség lenne rekonstrukcióra, ami sajnálatos módon évek óta tolódik, és ami éves szinten 100-200 milliárd forintot is felemésztene.

Mitől jobb vagy éppen rosszabb a csapvíz, mint a palackozott ásványvíz? Melyek a csapvíz mellett és ellen szóló érvek?

Nagy Edit: Az egészséges felnőtt számára Magyarországon a napi 2-3 liter csapvíz biztosítja a szükséges és elégséges ásványi anyag mennyiséget az egészségügyi előírások szerint. (A "201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről" szabja meg a különböző komponenseseket és azok koncentrációját.) Az ásványvizek összetétele a jogszabályban meghatározott paraméterektől eltér – sok esetben jelentősen. Ivóvízként jellemzően nem alkalmasak hosszútávon fogyasztásra.

Figyelni szükséges az összetevők koncentrációját és váltogatni a különböző típusú ásványvizeket – amennyiben tartósan azt fogyasztunk. Számos kutatás bizonyította már, hogy az ásványvizek mikroműanyag tartalma is sokkal magasabb, mint a csapvízé.

Ezenkívül nem elhanyagolható tény, hogy a csapvíz OLCSÓ! 1 m3, azaz 1 000 liter csapvízzel pontosan 2 000 db ½ literes palackot lehet megtölteni. 1 m3 víz ára Magyarországon átlagosan 260 Ft /m3, tehát, ha kiszámoljuk, akkor egy fél literes flakont pontosan 13 fillérből tudunk megtölteni.

Az NNK Ivóvízminőség jelentésében van egy ábra, amely szerint több magyar településen nem elfogadható az ivóvíz minősége. Mit jelent ez pontosan, mennyi települést érint?

N. E.: Magyarországon 10 település van, ahol határérték felett van az arzén, bór vagy fluorid érték a jelentés szerint.

Békés megyében például a teljes megye vízminősége kifogásolható, miért van ez?

N. E.: Az adatszolgáltatás vízellátó rendszerenként kéri be az adatokat, ha egy település egy mintavételi helyén nem megfelelő a minta egyetlen komponensre, akkor az egész rendszert nem megfelelőnek minősíti az adatbázis (HUMVI). Békés megyében több tucat település van egy regionális rendszerre felfűzve, így ha belegondolunk ennek hátterébe, meg is van a válasz a kérdésre.

Van összefüggés a vízminőség és a vízkeménység között? (Békés megyében a legalacsonyabb a vízkeménység szintje az országban)

N. E.: A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége befolyásolja. Ha alacsony koncentrációban vannak jelen, akkor a víz lágy, ha magas a koncentráció, akkor a víz kemény. A víz annál ízesebb, minél keményebb, azonban a háztartási eszközöknek ez sokkal több problémát okoz.

Minőségi szempontból nem releváns a vízkeménység.

Milyen összefüggés van a víz minősége és a vízvezeték hálózat minősége, állapota között?

N. E.: Az elöregedett hálózat - különösen, ha komoly fizikai terhelésnek van kitéve (pl.: utak alatt húzódik, nagy szárazság következtében a talajviszonyok változása miatt), akkor sűrűbben hibásodik meg (pl: eltörik a vezeték). Ennek következtében másodlagos szennyezés érheti a rendszerben a vizet, ezt nevezzük bakteriális szennyezésnek. Tehát ilyen jellegű összefüggés lehet a kettő között.

Ide tartozik a régi azbesztcsövek cseréjének kérdésköre is, mivel ezeket ugyancsak szükséges volna már cserélni, bár szorosan a témához kapcsolódik az a tény, hogy az azbeszt a vízbe nem oldódik, csak ha mechanikai beavatkozás történik. Ugyanez igaz az ólomcsövekre is.

Hogyan lehetne ezen a téren változtatást, fejlődést, javítást elérni?

N. E.: Az egész országra kiterjedő rekonstrukcióra lenne szükség, ami több évtizede sajnálatos módon elmaradt.

Ez számításaink szerint évente 100-200 milliárd forint összeget igényelne.

Ez a költség hol jelentkezik? Állami költségvetés, önkormányzati költségvetés, magánszemélyek, lakóközösségek költségvetése?

N. E.: Ahogyan említettem, a rekonstrukció évente 100-200 milliárd forint összeget igényelne, és kb. 10 év alatt lehetne mindenhol kicserélni a csöveket.

Ez a költség a díjakba már régóta nincs beépítve – emiatt is van a több évtizedes elmaradás.

A problémát az jelenti, hogy ha a díjakba a jövőben sem épül be ez a tétel, akkor azt csak az állami költségvetés tudná biztosítani. (EU-s forrásból nem lehet(ne) megoldani, mivel az EU rekonstrukcióra épp azért nem biztosít forrást, mert azt a díjaknak kell(ene) tartalmazniuk.)

Az ólomtartalom jellemzően a 100-150 éves régi, nagy társasházakban jellemző, a belső hálózat cseréjére lenne szükség, ezt értelemszerűen a lakóknak kellene elvégeztetni, hiszen a víziközmű szolgáltató a vízmérőig felel a vízminőségért.

Tíz településen továbbra is határérték felett van az arzén/bór/fluorid érték a vízben. Melyek név szerint ezek a települések?

1. Ferencszállás (Csongrád-Csanád megye)
2. Földeák (Csongrád-Csanád megye)
3. Kiszombor (Csongrád-Csanád megye)
4. Klárafalva (Csongrád-Csanád megye)
5. Makó (Csongrád-Csanád megye)
6. Makó-Rákos (Csongrád-Csanád megye)
7. Maroslele (Csongrád-Csanád megye)
8. Nagybánhegyes (Békés megye)
9. Óföldeák (Csongrád-Csanád megye)
10. Székkutas (Csongrád-Csanád megye)

Mit jelent a magas arzéntartalom az egészségre nézve?

N. E.: Magas arzéntartalmú település nincs Magyarországon, az aktuális településeken valamivel magasabb a mért koncentráció, mint a 10 µg/l határérték.

Ekkora koncentrációnak nincs releváns egészségügyi kockázata.

A magas 1000-2000 µg/l arzén tartalom rákos megbetegedéseket, komoly bőrbetegségeket okoz, hosszas, több évtizedes fogyasztás hatására. Magyarországon az ivóvízminőség-javító program előtt a legmagasabb koncentráció 100-200 µg/l között mozgott egyes településeken.

Két év alatt nem történt javulás az arzénnal érintett települések ügyében, amelyek elsősorban tehát Csongrád-Csanád megyében vannak. Miért nem sikerült ezt a számot csökkenteni?

N. E.: Az ivóvízminőség-javító program keretében megépített arzénmentesítő technológiák nem mindegyik településen hozták meg a várt eredményt.

Más, új technológia kiépítésére nincs forrása sem az önkormányzatnak, sem a víziközmű szolgáltatónak, így a meglévő technológiát kénytelenek üzemeltetni, azonban ezek nem biztosítják a kívánt határértéket.

Elsősorban a fővárost és 5000 fő feletti településeket érintheti az ivóvíz ólom szennyezettsége, ez a jelentés szerint tavaly 746 ezer lakost érintett itthon. Hogyan lehetne hatékonyabban fellépni az ólomtartalmú csövek mielőbbi cseréje kapcsán?

N. E.: Szerencsés lenne pályázati rendszeren keresztül forrást biztosítani a lakó/társasházak tulajdonosai számára, mivel ez nagy terhet jelentene a lakosságra, azonban, ha az egész lakóközösség nem cseréli ki a belső hálózatát, akkor az ólom jelenléte megmarad a rendszerben.

Tervezi a szövetség, hogy nagyobb szerepet vállal ennek felkarolásában?

N. E.: A derogációs határidők óta (2006. ill. 2009.) a MaVíz folyamatosan szorgalmazza az ólomcsövek cseréjét. A szolgáltatók mára kicserélték a bekötővezetékeket, így már csak a házak belső vezetékein szükséges a csere, de ez – mint már jeleztük - nem a víziközmű szolgáltatók feladata. Ugyanakkor a MaVíz a szolgáltatók összefogásával, adatgyűjtéssel és akár szervezett mintavétellel is segíti a hatóságok, minisztériumok munkáját az ólomexpozícióval érintett helyek felkutatásában.

Jövő év elején jön az új ivóvízminőség szabályozás. Milyen változások várhatóak az ivóvízminőség vizsgálatában?

N. E.: Az új szabályozás nyomán több mintavételi helyen és nagyobb gyakorisággal kell majd mintát venni, továbbá számos új vagy szigorodó határértékkel rendelkező vizsgálandó anyag is megjelenik a követelmények között.

Az új vizsgálati rendszer alapja egy kockázatalapú megközelítés, mely lehetővé teszi, hogy az ivóvíz útját végigkövessük és a rá leselkedő veszélyeket időben észleljük, a szennyezéseket elkerüljük.

A vizsgálandó paraméterek között megtalálhatóak mikrobiológiai, mind kémiai továbbá indikátor és a házi vízelosztó rendszerek kockázatértékelésének szempontjából releváns paraméterek is.

A most hatályos hazai jogszabályhoz, a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez képest bevezetett új vagy szigorított határértékű paraméterek például: Az Antimon, Biszfenol-A, Klorát, Klorit, Króm, Haloecetsavak (HAA-k), Ólom, Mikrocisztin-LR, PFA vegyületek.

Szigorodnak-e az eddigi határértékek például az ólom és az arzén kapcsán?

N. E.: Az arzén határértéke a hazai szabályozásban már most is 10 µg/l, így az nem szigorodik.

Az ólom határértéke szigorodni fog. Az új célérték 5 µg/l. *Ezt az értéket legalább a szolgáltatási ponton (házi vízelosztó rendszer betáplálási pontja) el kell érni. Az 5 μg/liter határértéket legkésőbb 2036. január 12-ig kell majd elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/liter. Ugyanakkor a termékengedélyezéssel összefüggésben ólom paraméter esetén már a hatályba lépéstől az 5 μg/liter határérték alkalmazandó.

A fentiek is megerősítik azt a tényt, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az előírásoknak, valamint a jogszabályi feltételeknek, minőségét tekintve pedig kiemelendő, hogy hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. (Portfolio)